A magyarországi népesség egyhatoda szegény; az ő bő egynegyedük – összesen tehát közel félmillió ember – a legsúlyosabb nélkülözések közepette él. A cigányok bő kétharmada szegény. Míg az összlakosság mintegy egyhatoda lakik Budapesten, a szegényeknek csak egyhuszada – derül ki a Tárki fölméréséből.

A magyarországi lakosság egyhatoda, 1,6-1,7 millió ember élt tavaly szegénységben, két évvel korábban 17 százalékos volt a jövedelmi szegénység – ismerteti a Tárki idevonatkozó fölmérését a Világgazdaság Online. „Ezzel a Tárki becslése szerint a hazai szegénységi ráta éppen az EU-átlaggal megegyező” volt 2012-ben és 2014-ben is – írja a lap.

A portál ismerteti a szegénység és az iskolai végzettség, a szegénység és a gyerekek száma, a szegénység és a családban lévő munkanélküliek száma, illetve a szegénység és a cigányság közötti összefüggéseket. Azt írja például: a cigányok 69 százaléka szegény, az azonban nem derül ki, hogy milyen kritériumok – például önbevallás – alapján számít valaki cigánynak.

„Száz szegény közül mindössze öt fővárosi, a többi nagyjából egyenlően oszlik meg városok és községek között” – írja többek közt a Világgazdaság Online.

„A rendszerváltás óta szerzett tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a nagy volumenű, erőteljes kormányzati lépések „visszaköszönnek” az adatokban. Ezt megfigyelhettük például a 2002-2003-as jóléti expanzió és a 2006 és 2009 közötti megszorítások időszakában is. A 2010-es kormányváltás követő 2012-es adatfelvételünkben a pénzügyi és gazdasági válság hatása egyértelműen felülírt minden más folyamatot” – idézi a Tárkit a portál.

A szegényeken belül 2012 és 2014 között 37-ről 28 százalékra csökkent a súlyos anyagi nélkülözések közepette élők. (Súlyosan nélkülözőnek azok számítanak – derül ki a cikkből – „akik meghatározott kilenc fogyasztási tétel közül legalább négyről anyagi okból lemondani kényszerülnek”.)

A Tárki nyomán a Világgazdaság Online arról is beszámol, hogy „az alsó középosztály és a középosztály helyzete javult, anyagi, pénzügyi kiszolgáltatottsága csökkent”. Nőtt viszont „az egykeresős háztartások szegénységének növekedése is”.

A lap idézi egy saját, szintén a Tárki adatait bemutató korábbi cikkét. Ebből az derül ki, hogy „a különböző hitel- és egyéb törlesztésekkel rendelkező háztartások havi jövedelmüknek átlagosan bő egynegyedét költik törlesztésre, viszont az élelmiszerre költött havi teljes összeg 1,7-szeresét fordítják törlesztő részletekre, ami 2014 őszén átlagosan összesen 55 ezer forintot tett ki”. A Világgazdaság Online arra hívja föl a figyelmet, hogy a gyerekes háztartások arányaiban sokkal jobban el vannak adósodva a gyerektelenekhez képest.

A Tárki adatait közlő cikkből az is kiderül: a magyar háztartások hét százalékának van legalább egy lejárt tartozása valamely közműszolgáltatónál. „Ráadásul a rendszeres törlesztéssel rendelkező háztartások kilenc százalékának legalább kétfajta közüzemi díjhátraléka van. Ez a csoport tehát egyszerre több irányba tartozik és ezek egy részét már nem tudja fizetni, azaz egy olyan adósságspirálba került vagy kerülhet, amelyből önerőből rendkívül nehéz kijutni” – írja a Világgazdaság Online.