„A kormány ahelyett, hogy komolyan venné a korrupció súlyosságára vonatkozó jelzéseket, korrupt államokat állít példaként a magyarok elé”. – Martin József Péter (képünkön) a Transparency International Hungary ügyvezetője

A Transparency International idén is elkészítette a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI), amely azt mutatja meg, hogy az emberek mennyire érzékelik korruptnak a közszférát. Az ország vagy terület index 0 –tól 100-ig terjedő skálán (0 – nagyon korrupt, 100 – teljesen tiszta) értékeli a korrupció érzékelését. Az index alapján megállapított rangsor a többi országhoz viszonyított helyzetet mutatja be.

Magyarország mindössze 54 pontot ért el a CPI felmérésben, ezzel a vizsgált 175 ország közül újfent csak a 47. helyet sikerült megszereznie. A régión belül gyengébben teljesít az ország, mint egy éve. A tavalyi évvel szemben idén már Lettország is lehagyott bennünket. Nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is rosszabbul teljesített az ország: Magyarország idén a 28 tagállam között a 21. helyen végzett, tavaly még a 20. volt, 2012-ben pedig a 19. helyen állt (akkor még 27 ország között). Magyarország évek óta változatlanul az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel.

A Világgazdasági Fórum nemrégiben közzétett rangsora alapján a kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll. A Transparency International az elmúlt időszakban többször rámutatott, hogy az elmúlt években a végrehajtó hatalom módszeresen felszámolta azokat az intézményeket, amelyek a kormány hatalmát korlátozni és ellenőrizni tudnák.

Az egyik ilyen probléma, hogy a kormány visszaél a hatalmával: a kiszámíthatatlan és a kormányközeli üzleti csoportoknak, oligarcháknak kedvező jogalkotás tovább növeli a bajt. Az elmúlt időszakban nemegyszer sérült a vállalkozások szabadsága és a tulajdonhoz való jog. Csak két példa: a dohány-kiskereskedelmi ágazatot és a takarékszövetkezeti szektort önkényesen átalakító törvények súlyosan sértik a jogállami elveket.

A hivatali korrupció olyan pontra ért, hogy az USA külügyminisztériuma nemrég felfüggesztette hat magyar állampolgár beutazási jogát az Egyesült Államokba, beleértve Vida Ildikót is, a NAV elnökét, valamint kormányközeli üzletembereket.

Hogyan teljesítenek Magyarország keleti partnerei?

Orbán Viktor miniszterelnök komoly kritikákat kapott, amikor olyan „il-liberális demokráciákat” magasztalt, mint Oroszország és Törökország. Nemrég pedig odáig ment, hogy Azerbajdzsánt is „példa országnak” nevezte.

A Transparency International felmérése azt mutatja, hogy ezek az országok rendkívül korruptak, Kína és Törökország teljesítménye ráadásul lényegesen romlott is az elmúlt egy évben. A CPI rangsorában Magyarország új szövetségesei nagyon rossz helyezést mondhatnak magukénak: Azerbajdzsán a 126., Oroszország pedig a 136. (a 175 vizsgált ország közül).

„A kormány ahelyett, hogy komolyan venné a korrupció súlyosságára vonatkozó jelzéseket, korrupt államokat állít példaként a magyarok elé”. – mondta Martin József Péter, a Transparency International Hungary ügyvezetője.

A TI szerint Magyarország politikai és jogi környezete nagy szerepet játszik az ország gyenge teljesítményében az alábbi módon:

• A fékek és ellensúlyok rendszere nem működik
• A kormány és magyar oligarchák közötti szimbiózisszerű kapcsolat foglyul ejti az államot
• Törvényalkotással legalizálták és intézményesítették a javak indokolatlan újraelosztását (“Dohány-kiskereskedelmi pályázatok, Takarékbank, stb.)
• A kormány központosította és koncentrálta a hatalmat, a korrupció tekintetében is
• Magyarország intézményi védőbástyái teljesen alkalmatlanok a korrupcióval szembeni hatékony fellépésre és megoldásra

A Transparency International és más nemzetközi szervezetek felmérései azt mutatják, hogy egyértelmű összefüggés mutatható ki egy ország korrupciós fertőzöttsége, valamint demokratikus elkötelezettsége és gazdasági teljesítménye között.

„Elszomorító, hogy Magyarország – számos más régiós országgal együtt, de néhány esetben azokhoz képest is – nagyon rossz teljesítményt mutat az intézményrendszer átláthatósága terén. Magyarország versenyképessége az elmúlt bő egy évtizedben zuhanórepülést mutatott, ennek egyik fő oka az átláthatóság hiánya” – jegyezte meg Martin József Péter. „A közpénzek illetéktelen felhasználása, a gazdaságra nehezedő szabályozási teher és a kormányzati döntéshozatal kiszámíthatatlansága terén Magyarország a keleti autokráciákra jellemző, gyenge teljesítményt nyújtja” – tette hozzá.