Figyelembe véve Orbán Viktor nemrég tett nyilatkozatát a munkaalapú államról, furcsának tűnhet, hogy a magyarok számos új nemzeti ünnepet kapnak. Ugyanakkor a tizenegy „kiemelt fontosságú nap” csak államilag koordinált ünnepségeket jelent, nem pedig munkaszüneti napokat.

A történelem során először Magyarország meg fog emlékezni a német lakosok 1946. január 19-i elhurcolásáról és elűzetéséről az országból. A többi tíz nap között szerepel a felelevenített magyar hősök napja május utolsó vasárnapján, amelyet 1917 és 1945 között ünnepeltek, valamint a Magyarok Karácsonya.

Az események felügyeletével Hende Csaba honvédelmi minisztert és Igazság Arnoldot, a HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal vezetőjét bízták meg.

Igazság a The Budapest Beacon-nek elmondta, hogy az új hivatal saját költségvetéssel rendelkező jogi személy, mintegy 20 alkalmazottal, és a miniszterelnöki hivatal épületében működik. “Feladatom, hogy megfeleljek a kormány elvárásainak az adott ünnepi események megszervezésével” – tette hozzá.

“Először is fontos hangsúlyozni, hogy kormány döntése a 2010-es döntés frissített változata. A jelenlegi lista csak egyetlen új napot tartalmaz, a többi már rajta volt a korábbi listán is. Nem szerepelt a listán a német lakosok 1946. január 19-i elhurcolásának és elűzetésének az emléknapja”, mondta. Az osztály biztosítani fogja, hogy „Magyarország megemlékezzen a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepéről; feladataink között szerepel az ilyen programok megszervezése – tette hozzá Igazság.

Hende lesz felelős a nemzeti események koncepciójának a kidolgozásáért, valamint jogában áll új dátumok kijelölése is.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért a honvédelmi tárca felügyeli ezeket az eseményeket, Igazság elmondta, “a magyar védelmi erők és a védelmi minisztérium mindig is jelentős mértékben járultak hozzá a nemzeti ünnepek eseményinek megszervezéséhez.

Igazság elmagyarázta a történelmi okait is, annak, hogy miért lett január 19 nemzeti jelentőségű nap. “A második világháború után a közép-európai német lakosság kiűzetése az kollektív bűnösség elve mentén lett jóváhagyva, a Potsdami megállapodás 13. cikkelye értelmében. A becsléseken alapuló számítások szerint mintegy 380.000 német nemzetiségű élt Magyarországon 1945-ben, és a hivatalos adatok alapján 1946 és 1948 között a magyar kormány legalább 185.000 német származású embert fosztott meg magyar állampolgárságától, ingatlanaiktól és vagyonuktól, és küldte őket a romokban heverő, éhínséggel sújtott Németországba. A kitelepítés 1946. január 19-én kezdődött, az első vonatszerelvény Budaörsről indult.

Amikor a kitelepítésnek hivatalosan vége lett 1949 október 11-én, a németeknek polgárjogokat biztosítottak és feloldottak minden korlátozást a lakóhelyük megválasztásával kapcsolatban.

Azonban Igazság szerint “a német kisebbség helyzete nem sokat javult, sokukat továbbra is árulónak és osztályellenségnek tartották az 1950-es években, és munkatáborokba küldték őket. A német iskolákat bezárták, és a német nyelvet „fasiszta” nyelvnek titulálták, így nem szerepelt az iskolai tanmenetekben.

A többi ünnepnap között szerepel a kommunizmus áldozatainak emléknapja, a holokauszt emléknap, a Trianoni békeszerződés emléknapja, a nemzeti összetartozás napja, Nagy Imre újratemetésének emléknapja, a belgrádi győzelem emléknapja, az aradi vértanúk nemzeti gyásznapja, és a szovjet bebörtönzöttek kitoloncolásának az emléknapja is – számol be a Magyar Közlöny.

A kormányrendelet nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy a miniszter újabb napokat jelöljön „kiemelt nemzeti jelentőségű” napnak. “Ezek a döntések az olyan eseti ünnepek nemzeti jelentőségűvé tételére vonatkoznak, melyek az év során derülnek ki és nem tervezhetőek, de a kormány elkötelezettségén alapulnak, mondta el Igazság, és felelevenítette, hogy „Navracsics Tibor a távozó közigazgatási és igazságügyi miniszter rendelte el az augusztus 2-i nemzetközi roma holokauszt emléknapot és 2014. november 9-et, Radnóti Miklós halálának 70. évfordulóját, mint a Holokauszt emlékév részét.”

Hivatkozás:

http://www.origo.hu/itthon/20140731-kormanyhatarozat-a-nemzeti-unnepek-es-mas-kiemelt-fontossagu-rendezvenyek-megszervezeserol.html