Több problémát is felvetne, ha bevezetnének egy olyan rendelkezést, amely a kiskereskedelmi vállalkozások számára kötelező létszámnövelést írna elő – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az MTI-nek.

A kormányközeli Magyar Idők szerdán arról írt, hogy rövidesen a parlament elé kerül egy olyan jogszabálytervezet, amely alapján a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a nyitvatartási idő alatt hetven négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. A rendelkezés által a vállalkozások dolgozói létszáma átlagosan duplájára emelkedne.

Vámos György szerint bár a jogszabálytervezet részletei nem ismertek, ilyen szabályozásra nincs példa az Európai Unióban, ezáltal felmerülhet, hogy a kötelező létszámnövelés uniós joggal ütközhet.

Úgy vélte: ahogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is átcsoportosítással gazdálkodták volna ki, az érintett kereskedőknek a létszám emelésével járó költségeket is valahonnan elő kell teremteniük, így elvonhatnak a beruházásra, fejlesztésre, szállítóeszköz-vásárlásra, vagy akár a bérre szánt összegekből is. „Valahonnan le kell csípni” – fogalmazott a főtitkár.

Kifejtette: a rendelkezés a munkaerőhiányra sem feltétlenül jelentene megoldást, mert a probléma csak egyes szakmákat és értékesítési csatornákat érint, például nehéz péket, vagy hentest találni. A létszámemeléstől azonban még mindig nem lesz a munkaerőpiacon hentes – hangsúlyozta.

Vámos György arra hívta föl a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló információkból nem lehet egyelőre kikövetkeztetni, hány alkalmazottat és áruházat érintene a szabályozás. Nem tudni ugyanis, hogy bruttó, vagy nettó alapterületről van szó, ahogy azt sem, milyen munkakörökre terjedne ki.

Mint arról a Budapest Beacon augusztusban beszámolt, a szupermarketláncok és általában a kiskereskedelmi szektor egyébként is nehézségekkel kénytelen küzdeni, a szakképzett munkaerő ugyanis egyre kevésbé hajlandó alantas munkát végezni minimálbérért, vagy annál nem sokkal többért.

Úgy tűnik, a magyar tulajdonban lévő és magyar vállalkozások által üzemeltetett, erősen kormányközeli CBA-t nem érinti érdemben a jogszabályváltozás, üzletei legnagyobb része nem éri el a négyszáz négyzetméter alapterületet.