Tavaly a gazdagok fogyasztása stagnált, a többieké emelkedett, sokan pedig a rezsicsökkentés nyomán végre ki tudták fűteni a lakásukat – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, a Napi.hu által közzétett elemzéséből.

A KSH szerint 2014-ben – közel nyolcévnyi csökkenés, illetve stagnálás után – reálértéken 2,7 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás – írja a Napi.hu. A statisztikai hivatal szerint ebben a foglalkoztatás növekedése, a nettó keresetek és a reálkeresetek emelkedése, valamint a rezsicsökkentés játszott szerepet olyannyira, hogy a nemzeti össztermék (GDP) növekedéséhez 2014-ben már a lakossági fogyasztás bővülése is hozzájárult.

Az egy főre jutó fogyasztás havi összege 2014-ben 68 609 forint volt – írja a portál. A szám hátterében ugyanakkor nagy különbségek voltak a különböző típusú háztartások fogyasztásában. Egy egyszemélyes háztartás például 2014-ben havonta átlagosan 108 702 forintot költött rezsire, ételre, gyógyszerekre, közlekedésre, hírközlésre, szórakozásra stb., nem számítva bele a megtakarításként félretett összegeket. Ugyanez az összeg a négyszemélyes háztartások esetén egy főre számítva 56 165 forint volt, ami jóval kisebb, mint az egyszemélyes háztartások vagy az összes háztartás átlagos kiadásai – közli az orgánum.

Az egy főre jutó fogyasztás havi átlagos összege 1 644 forinttal több az előző évinél, ez változatlan árakon számítva 2,7 százalékkal növekedett – közli a lap. Az élelmiszer-fogyasztás 2,4 százalékkal nőtt, legnagyobb mértékben a közlekedésre és a hírközlésre fordított kiadások emelkedtek. Összességében a tizenkét fogyasztási csoport közül kilencben bővült a lakossági fogyasztás. A szeszes italok és dohányáruk fogyasztása ugyanakkor 3,5 százalékkal csökkent.

A lakásfenntartásra fordított összeg kilencszáz forinttal, 16 272 forintra csökkent úgy, hogy az árcsökkentésekkel párhuzamosan növekedésbe váltott az energiafogyasztás, vagyis – a KSH szerint – egyre több háztartás engedhette meg magának, hogy a lakását megfelelően melegen tartsa.

2014-ben az alsóbb jövedelmi ötödökbe tartozók bővítették inkább fogyasztásukat, ami némileg csökkentette a különbséget a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fogyasztása között – írja a KSH adataira hivatkozva a lap.

A legnehezebb helyzetben élők kiadásai az országos átlag harmadát-háromnegyedét teszik ki, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartások 1,6-2,5-szer annyit költenek, mint az országos átlag – ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal adatait a Napi.hu.