A zömmel európai uniós forrásokból építkező magyar gazdaság folyamatosan növeli versenyhátrányát nemcsak magával az Európai Unióval, de a visegrádi országokkal szemben is. A csökkenő gazdasági növekedéshez, és így Magyarország leszakadásához hozzájárul a beruházások drasztikus visszaesése, amelyet az uniós finanszírozás átmeneti megtorpanása, és a befektetési bizalom hiánya még jobban visszaszoríthat. A kormány elsősorban a jövőbeni fejlődést aláásó intézkedésekkel, és csak átmeneti megoldást nyújtó módszerekkel konszolidálja a gazdaságot, amivel aláássa a növekedést. Mindez megnehezíti a felzárkózást segítő növekedési pálya fenntartását, miközben egyre nagyobb áldozatokat követel a magyar társadalomtól – derült ki a Pénzügykutató Zrt. legfrissebb tanulmányából.

Bár az előzetes prognózisoknál idén gyengébben alakul a világgazdaság teljesítménye, jövőre a 3,3 százalékról 3,7 százalékra gyorsulhat a globális gazdasági növekedés – áll a Pénzügykutató Zrt. legfrissebb előrejelzésében. A világgazdaság motorja változatlanul az „egészséges szerkezetben” növekvő Egyesült Államok, azt viszont még nem tudni, Európára milyen hatással lesz a migrációs válság. A bevándorlásnak – pusztán gazdasági szempontból – hosszabb távon vannak növekedést támogató hatásai, ugyanakkor rövidtávon kockázatokat is rejt magában. Ma még ugyancsak megjósolhatatlan a Volkswagen károsanyag-kibocsátási botrányának gazdasági hatása – a járműgyártásra koncentrált hazai ipar és export mellett ez komolyan érzékelhető lehet –, mindezen lefelé irányuló kockázatok ellenére azonban Európában is némi növekedésgyorsulással számol a Pénzügykutató.

Magyarországra a világgazdasági trendekkel szemben viszont idén és jövőre is lassuló gazdasági növekedést prognosztizál a kutatócég. A várhatóan 2,9 százalékos GDP-többlettel (bruttó hazai össztermék) idén ugyan utolérjük a válság előtti (2008. évi) szintet, csakhogy ezt az Európai Unió (EU) és a visegrádi országok már korábban elérték, illetve túl is szárnyalták. 2016-ban várhatóan tovább folytatódik majd a GDP-növekedés lassulása.

Hiába jók tehát a világgazdasági trendek, Magyarország nem képes ellensúlyozni a beruházások visszaeséséből eredő növekedési veszteséget. E visszaesést a Pénzügykutató szerint a versenyszféra fejlesztéseinek mérséklődése idézi elő. Bár idén az első félévben növekedtek a beruházások, az kizárólag az uniós forrásoknak volt köszönhető, ám hiába az uniós pénz: a beruházási ráta ennek ellenére is soha nem látott mélységbe zuhant. A második félévben – elsősorban ugyancsak az EU-támogatások hatására – azért némi javulást vár a Pénzügykutató.

Jövőre az uniós költségvetési ciklus lezárulta és az új ciklus indulása miatt az uniós támogatások lassabban érkeznek majd, ez pedig tovább csökkentheti a beruházási hajlandóságot.

Bár a jegybank kiterjesztette növekedési hitelprogramját – és várhatóan jövőre is folytatja azt –, a piaci hitelezés szinte teljesen leállt, így a vállalatok nettó megtakarítók maradtak, ami miatt a gazdasági növekedéshez sem igen járulhatnak hozzá, ahhoz ugyanis beruházásra lenne szükség, ami hitel nélkül nem megy. Hiába tehát a jegybanki hitel, ha piaci hitelezés nincs – márpedig az jövőre sem indul be –, ráadásul a továbbra is kiszámíthatatlan kormányzati politika is visszatartja a cégeket a hosszabb távra szóló kötelezettségvállalásoktól.

Béremelés, fogyasztás, megtakarítás

Mind idén, mind pedig jövőre – zömében az állami beavatkozásoknak (banki elszámoltatás, rezsicsökkentés) köszönhetően – bővül fogyasztás, ám ennek is lassul a növekedési üteme.

Idén a reálbérek valamivel több mint háromszázalékos növekedésével számol a Pénzügykutató. Jövőre – bár a GDP-növekedés várhatóan csökken –, a személyi jövedelemadó (SZJA) kulcsának tizenöt százalékra való mérséklése önmagában is bő másfél százalékkal emeli majd a keresetek reálértékét, a magasabb infláció miatt pedig további bérnövekedés várható, legalábbis a versenyszférában. A kormányzati intézkedések miatt a költségvetési szektor dolgozói még ennél is jobban járhatnak: az ő bérük akár hat százalékkal is növekedhet jövőre az ideihez képest.

A bérek tehát növekednek, mégsem lesz igazán több pénzünk: bár a háztartások fogyasztása is tovább bővül 2016-ban, „az alátervezett inflációhoz igazított jövedelemkiáramlás és a szociális juttatások csökkentése a mérséklődő SZJA ellenére is apasztja majd a reáljövedelmeket, így csak a banki »elszámoltatás« áthúzódó hatása növeli majd a lakosság költekezését”.

A lakosság megtakarításai is növekedtek idén, mert az elszámoltatás miatt jelentősen csökkent a hitelállomány, ugyanakkor a bankok a megnövekedett terhek miatt nem nagyon helyeztek ki új hiteleket. Ez a trend jövőre megfordulhat, mert a lakosság hitelképességének javulásával egyre többen vehetnek fel új hiteleket, ennek hatására pedig jelentősen csökkenhetnek a megtakarítások.

Foglalkoztatás

Idén – a külföldön munkát vállalók növekvő számának köszönhetően – folytatódott a foglalkoztatás növekedése. Ha nem vesszük figyelembe a közmunkásokat, illetve a külföldön dolgozókat, akkor a foglalkoztatottak száma már csak 91,2 ezer fővel (2,4 százalékkal) emelkedett, míg az előző év első félévben még 147,3 ezer fővel (4,1 százalékkal), tehát a foglalkoztatás bővülése is lassul.

A foglalkoztatottak átlagos száma az idén 4,2 millió fő körül alakul, ami 2,4 százalékos növekedést jelent, míg a munkanélküliek átlagos száma 310 ezer fő körül várható. A munkanélküliség rátája hét százalékra csökkenhet.

Jövőre a gazdasági növekedés lassulása kihathat a foglalkoztatásra is, azonban a közmunkaprogramnak a 2015-éhez képest hetvenmilliárdos többletforrása tovább javíthatja a mutatókat, így az idei hétszázalékos munkanélküliségi ráta jövőre hat százalék közelébe süllyedhet.

Mindeközben a gazdaság több területén is olyan mértékű munkaerőhiánnyal küzdenek a vállalatok, hogy az hosszú távon veszélyezteti az ipari termelést – írja a Világgazdaság. A vezető hazai ipari cégeket – a Molt, az Audit, a Continentalt, az Ericssont, a Legót és az NI Hungaryt – tömörítő Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség néhány napja azt közölte: partnerük, a humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó Experis Hungary becslése szerint négyezer betöltetlen mérnöki állás van Magyarországon, és ez a szám folyamatosan nő.

Az álláspiaci trendek immár az ipari termelés ellehetetlenülése felé mutatnak, és legmérsékeltebb becsléseik szerint is legalább évi ötvenmilliárd forinttal növekedhetne a kibocsátás, ha a munkaerőpiacon vadászó cégek megtalálnák az alkalmas szakembereket kritikus fontosságú pozíciókra.

Konklúzió

Bár a csökkenő államadósság – és számos más tényező – miatt Magyarország sérülékenysége is kisebb, és hazánk kikerülhet a befektetésre nem ajánlott besorolásból, a felzárkózáshoz ez vajmi kevés, még ha a válságból kilábalni is látszik a magyar gazdaság.

Az alacsony termelékenység miatt a GDP bővülésében fontos szerepet játszik a jórészt közmunkával megnövelt foglalkoztatás, amelynek további bővülését a szűkös költségvetési források mellett a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége (kivándorlás) és minősége (központosított és lebutított oktatás) is behatárolja. A magánszektor beruházásai főként az uniós forrásokhoz, illetve a kormánnyal kötött különalkukhoz kapcsolódnak, miközben az autonóm magánszektor tőkevonzó és megtartó képessége évek óta romlik. A közüzemi szolgáltatások mellett a versenyszférában is folyamatosan bővül az állami tulajdon, így a verseny mind kiterjedtebb korlátozása kétségessé teszi a magyar gazdaság hatékonyságának javulását – írja a Pénzügykutató Zrt.

Hozzáteszik: az idén kirajzolódó és a jövőre prognosztizálható folyamatok megerősítik azt a korábban is megfogalmazott aggodalmukat, miszerint a kormány elsősorban a jövőbeli fejlődést aláásó intézkedésekkel (a szolgáltató szektorok jövedelmének megcsapolásával, továbbá a szociális szférából, az oktatásból és az egészségügyből kivont forrásokkal) és csak átmeneti megoldást nyújtó módszerekkel (közmunka, rezsicsökkentés) konszolidálja a gazdaságot, amivel rontja a gazdaság potenciális növekedését. Mindez megnehezíti a felzárkózást segítő növekedési pálya fenntartását, miközben egyre nagyobb áldozatokat követel a magyar társadalomtól.

Az a szomorú, hogy a magyar gazdaság ellentétesen mozog a külső környezettel – mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. kutatója (képünkön) az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfőn. Szerinte ennek belső oka van: nincsen bizalom a gazdaságban. Visszaestek a beruházások, csökkent a vállalkozói hitelek állománya, annak ellenére is, hogy továbbra is él a jegybank kedvező hitelkonstrukciója – hangsúlyozta a szakember.

A másik ok, hogy minden államilag vezérelt módon működik Magyarországon – folytatta. Még a fogyasztás növekedése sem az emberek döntésének köszönhető: a banki elszámoltatás és a rezsicsökkentés miatt tudunk csak többet költeni. Örökké nem lehet ilyen intézkedésekkel növelni a fogyasztást – vélte Várhegyi.

Valódi megoldás az lenne, ha intenzívebb növekedés indulna meg, csakhogy Magyarországon ma ez épp ellenkezőleg történik: a foglalkoztatottság növelésével – például a közmunkaprogrammal – próbálják élénkíteni a gazdaságot, miközben a termelékenység rendkívül alacsony – mondja a szakember. A tőke legjobb esetben sem befelé áramlik az országba, az maximum nullszaldós: a magyar vállalkozók jelenleg legalább annyit fektetnek be külföldön, mint amennyit a külföldi cégek hazánkban. „Ez sem egy normális dolog – mondta Várhegyi –, de az sem, hogy a vállalati szektor megtakarít, holott épp az lenne a feladata, hogy hiteleket vegyen föl, így élénkítve a gazdaságot.

Az uniós pénzek nélkül ebben az országban semmi sem lenne, a beruházások lényegében még azokkal együtt is leálltak. Jövőre a beruházásoknak az ideinél is nagyobb visszaesését prognosztizál nem csak a Pénzügykutató, hanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. Foglalkoztatási oldalról is nagy a baj: a demográfiai folyamatok és a kivándorlás komoly munkaerőhiányt jósolnak. Várhegyi Éva szerint „pár év múlva itt örült nagy problémák lehetnek”.