Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: „Mi? Én miért aggódnék?”

Az UniCredit figyelmeztetést adott ki, mely szerint a közelmúltban felfüggesztett három pénzintézet miatt csúszhat a Magyarország által már régóta várt hitelbesorolási felminősítés. A felfüggesztés során kiderült, hogy mintegy 315 milliárd forint, vagyis a GDP mintegy egy százaléka hiányzik. Az UniCredit emellett arra is figyelmeztetett, hogy a betétesek és kisbefektetők kártalanítása miatti fiskális veszteség „a költségvetési hiányt három százalék fölé lökheti, szemben a 2015-re tervezett 2,4 százalékkal”.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar pénzügyi rendszer szabályozó és felügyelő szerveként február 24-én jelentette be, hogy a Buda-Cash Brókerház Zrt. nem tud elszámolni 103 milliárd forinttal. Ezután kiderült, hogy ebből mintegy 62 milliárd forint abból a négy regionális bankból hiányzik, melynek azonos a tulajdonosi köre a Buda-Cash Brókerházéval. Összesen mintegy 73 ezer ügyfél érintett, közülük 15 600 a Buda-Cash ügyfele volt.

Az MNB visszavonta a Buda-Cash működési engedélyét, kezdeményezte a brókerház felszámolását, és csődgondnokot nevezett ki a felszámolás lebonyolítására. Március 9-én a rendőrség őrizetbe vett négy embert, köztük Tölgyesi Pétert, a cég ügyvezetőjét. Öten szabadlábon védekeznek.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) bejelentette, hogy mintegy 64 ezer ügyfelet kártalanít 89,1 milliárd forint értékben. A tavaly történt kártalanítások – beleértve a Széchenyi bank bedőlése miatti kifizetéseket is – miatt az alap vagyona jelentősen megcsappant, ezért az OBA bejelentette, hogy a jegybanktól százmilliárd forintos hitel vesz fel a kártalanításhoz.

Március 5-én az MNB felfüggesztette a Hungária Értékpapír Zrt. pénzügyi szolgáltató működési engedélyét is, miután egy vizsgálat során kiderült, hogy mintegy egymilliárd forinttal nem tud elszámolni a cég. Az UniCredit szerint további öt-hat milliárd forintnyi veszteségre lehet számítani a lejáró kötvények kifizetési nehézségei miatt.

Matolcsy György jegybankelnök örök optimizmusát tükrözi, hogy az MNB azzal vigasztalta a piacokat, hogy bejelentette: a veszteség csak töredéke az előző héten kiderítetteknek.

Március 9-én a Quaestor csoport pénzügyi cége, a Quaestor Financial Hrurira jelentetett csődöt, miután képtelen volt visszafizetni hatvanmilliárd forint értékű lejáró kötvényt a „pénzügyi szolgáltatókkal szembeni bizalom hiánya miatt”, mely bizalomhiány a Buda-Cashnél elkövetett bűncselekmény miatt alakult ki.

A Portfolio.hu online gazdasági lap szerint a Quaestor Financial Hrurirát évekkel ezelőtt azért alapították meg, hogy anyavállalatának, a Quaestor-csoportnak gyűjtsön forrásokat.

Március 10-én Windisch László, a jegybank elnökhelyettese sajtótájékoztatót tartott, melyen bejelentette, hogy a hatvanmilliárd forint értékű, jogszerűen kibocsájtott kötvény felett a cég további százötvenmilliárd forint értékben bocsájtott ki kötvényeket, melyre nem kapott engedélyt a magyar pénzügyfelügyeleti hatóságtól. Ezzel az ügy az ország történetének legnagyobb brókerbotránya tört ki – számolt be a Portfolio.hu.

Windisch elmondta, a brókercégnél a számítógépes rendszer adatainak a megváltoztatásával fedezték a szabálytalanságokat.

Mindmáig senkit sem vettek őrizetbe a cégtől.

Egy másik sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a kormány azonnali hatállyal felmondta Tarsoly Csabának, a Quaestor elnök-vezérigazgatójának a cégeivel kötött szerződéseket, beleértve azokat is, melyek az isztambuli magyar kereskedőház és az oroszországi vízumközpont működtetésére vonatkoztak.

Külföldi elemzők a hírekre zavarodottsággal vegyes aggodalommal reagáltak.

„Míg az MNB összességében a veszteségeket több mint 315 milliárd forintosra becsülte, a nettó veszteségek valószínűleg ennél alacsonyabbak lesznek. Azonban eltart egy ideig, amíg a jegybank a három pénzügyi szolgáltató cégtől jelentős összegeket tud visszaszerezni” – fogalmazott Dan Bucsa, a londoni központú CreditBank elemzője. Megjegyezte, hogy a költségvetési hiány a 2015-re tervezett 2,4 százalék helyett akár a három százalékot is meghaladhatja.

A három botrány után a jegybank bejelentette, hogy szigorítani kívánja az ellenőrzést a vizsgálatok gyakoribbá tételével, a pénzbírságok megemelésével és a cégek folyamatos ellenőrzésével. Emellett szigorítani fogják a számítógépes rendszereket és a nyilvántartás részleteit – írja a Portfolio.hu.

Bár Bucsa szerint alacsony a kockázata a pénzügyi szolgáltatóknál felmerülő jelentősebb veszteségeknek, arra figyelmeztetett, miszerint a forintnak és a forintalapú kötvények piacának reakciói azt jelezik, hogy „a magyar tőke továbbra is sérülékeny a kockázati tényezőkkel szemben”.