Csütörtök kora este őrizetbe vették Tarsoly Csabát, a Quaestor-csoport vezérét. A dolog meglehetősen sokáig tartott ahhoz képest, hogy mekkora horderejű ügyről van szó. A Budapest Beacon által megkérdezett szakértő szerint semmi sem történt véletlenül: „a Quaestorból ennyi idő alatt mindent kipucolhattak”.

Tarsoly Csabát (képünkön jobbra) az őrizetbe vétele után gyanúsítottként hallgatták ki csalás bűntette miatt – nyilatkozta ügyvédje, Papp Gábor pénteken az MTI-nek. Mindketten panasszal éltek a gyanúsítás ellen.

Tarsolyon kívül még két embert állított elő az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). A rendőrség azt közölte honlapján: A Quaestor-üggyel összefüggésben előállított három személyt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai gyanúsítottként hallgatták ki csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, majd bűnügyi őrizetbe vételükre került sor. „A nyomozás a Fővárosi Főügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett zajlik” – írja a Police.hu.

A nyomozók csütörtök délután egyébként több helyszínen házkutatást tartottak, és „a vagyon-visszaszerzési intézkedéseket is megkezdték”.

Tarsolyt két társával együtt tehát őrizetbe vették, ám jogosan merül fel a kérdés szinte mindenkiben: mi tartott ezen két hétig? Mire volt elég ez a két hét a bedőlt vállalatcsoport vezetőinek?

„Gyakorlatilag bármire” – nyilatkozta a Budapest Beaconnek egy neve elhallgatását kérő vállalati szakértő. Rengeteg idő telt el a botrány kirobbanása óta, szerinte ezalatt pedig óriási pénzeket menekíthettek ki az országból, miközben minden olyan dokumentumot könnyedén megsemmisíthettek, amely bármilyen módon a politikai elithez köthetné a Quaestor vezetését. „Amiben együtt szerepelt Tarsoly Orbánnal vagy Szijjártó Péterrel (képünkön balra), azt biztosan eltüntették” – mondja a szakértő.

„Egy normális országban egy ilyen eset után a vállalatcsoport teljes vezérkara azonnal el lenne különítve, hogy még csak esélyük se legyen arra, hogy bizonyítékokat tüntessenek el, vagy esetleg tanúkat befolyásoljanak. Emellett azokat a bankszámlákat is azonnal zárolnák, amelyek fölött az érintett vezetőknek rendelkezési joga van. Ehhez képest ez az ember még két hétig szabadon szaladgálhatott” – tette hozzá.

Közben – mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt – a Questor vezetőjének megtettek egy börtönviselt közmunkást, akinek talán még a nyolc általánosa sincs meg.

Orgován Béla személye sem véletlen – mondja a szakértő. Szerinte Tarsoly hazudik, amikor azt mondja: a tanácsadójára hallgatott, mikor ezt az embert bízta meg az ügyvezetéssel. „Ilyen üzletember a világon nincs” – jegyzi meg. Szerinte Tarsoly pontosan tudta, hogy mit csinál. „Biztos vagyok benne, hogy abban a néhány napban, amíg nem volt ügyvezető, a cég számos törvénytelen ügyletet és tranzakciót bonyolított le. A papírokon nem az ő neve szerepel, ezekért nem lehet majd felelősségre vonni. Orgován Béla egy stróman, nincs mit elvenni tőle. Fedezetelvonásért majd kap két év börtönt három évre felfüggesztve” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy ezért mit kaphat(na) Tarsoly, szakértőnk egy példával élt: Bernard Madoff amerikai bróker egy hasonló ügyben százötven év börtönbüntetést kapott.

Az Index információ szerint Tarsoly már visszavette a céget a saját nevére, és jelezte: minden felelősséget vállal. A Quaestor-vezér mindezt egy Szijjártó Péternek címzett levélben írja, amelyben többek között azt kéri: csak a családját hagyják békén, és kártalanítsák a kisbefektetőket.

A cikk megjelenése után a Külügyminisztérium az Index minden állítását cáfolta: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Quaestor csődjét megelőző — és az azt követő — időszakban sem találkozott Tarsoly Csabával, és semmilyen levelet nem kapott a Quaestor vezetőjétől – áll a közleményben.

Hova tűnt a befektetők pénze?

A Quaestor cége, a Quaestor Financial Hrurira egy tízmilliós jegyzett tőkéjű cég, amely több tízmilliárd forintnyi vállalati kötvényt bocsátott ki. A Quaestor – mint az állami felügyelet alatt álló értékpapír-forgalmazási engedéllyel rendelkező cég – eladta ezeket a kötvényeket a befektetőknek, majd a befolyt pénzt nem a Hrurirába, hanem egy harmadik-negyedik-ötödik cégbe tette bele, amely szállodát épített, vagy csak megforgatta a pénzt, majd eltüntette. „A Hrurirán nincs mit keresni, de a Quaestoron sincs, az a pénz már rég eltűnt” – mondja az általunk megkérdezett szakértő.

Szerinte érthetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – illetve korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) – miért nem vette észre, hogy nincs semmi a kötvényt kibocsátó cég mögött. „Látniuk kellett, hogy valami nincs rendben” – tette hozzá.

Az Opten adatbázisa szerint egyébként a Quaestor tulajdonosainak érdekeltségébe közvetlenül huszonöt, közvetve viszont közel száz cég tartozik. Szúrópróbaszerűen megnéztünk néhány vállalkozást. Számos esetben áll fönn követelés vagy kötelezettség egy másik – kapcsolt – vállalkozástól, illetve vállalkozás irányába. Ez egyértelmű jele annak, hogy éveken keresztül több tíz-, vagy adott esetben százmilliós összegek vándorolhattak ide-oda a céghálón belül.

Tarsolyéknak semmijük sincs

Szakértőnk állításait megerősíteni látszik a Borsonline értesülése. A lap arról ír, hogy Tarsolyék minden vagyont kimentettek, semmilyen érték nincs a nevükön. Tarsoly budai impozáns, százmilliókat érő villája egy svájci cég tulajdona, apja, Tarsoly Vince XVII. kerületi háza pedig Tarsoly Vincéné nevén van. Mivel az asszonynak nincs üzletrésze a Quaestorban, tőle semmit nem lehet elvenni.

Pedig a hét első felében már benyújtották azt a törvényjavaslatot, amely szerint a brókerbotrányban érintett cégek tulajdonosai a személyes vagyonukkal is felelnének a felmerülő károk rendezése során. Feltéve persze, hogy a felelősöknek van vagyonuk.

A javaslat szerint azokat a szerződéseket is fölül kell vizsgálni, amelyek a csalássorozat kirobbanása és föltárása óta köttettek – legyen szó akár magán-, akár céges vagyonról. Ez viszont már a tápiósági közmunkás aláírásával jóváhagyott tranzakciókat is érinti.