Február és május között közel háromezer fővel csökkent a kereskedelemben dolgozók száma – írja a szerdai Népszabadság. Az elbocsátási hullám főleg a részmunkaidős, illetve kiskereskedelmi alkalmazottakat sújtotta.

Bár a magyar kormány azt állítja, hogy a kiskereskedelmi szektorban nőtt a foglalkoztatottak száma a boltok vasárnapi nyitva tartásának tilalma óta, a szerdai Népszabadság által idézett KSH-adatok szerint február és május között a kiskereskedelmi szektorban alkalmazottak száma kétezer-hatszáz fővel csökkent februárhoz képest. Mint arról korábban a Budapest Beacon beszámolt, a vasárnapi boltzárat márciusban vezette be a kormány.

A Népszabadság cikkében a KSH adataira hivatkozva arról számolt be, hogy az elbocsátási hullám nagyobbrészt a kiskereskedelmet sújtotta, az alkalmazottak száma csaknem 2600-zal csökkent három hónap alatt, míg mintegy négyszáz embert a nagykereskedelmi társaságoktól küldtek el.

„A KSH adataiban ráadásul csak a legalább ötfős vállalkozások szerepelnek, a kisebb cégekkel együtt még rosszabb lehet a helyzet” – írja az orgánum.

„A kereskedelmi vállalkozások elsősorban részmunkaidős munkavállalóiktól váltak meg, februárhoz képest a számuk 2300-zal csökkent” – olvasható a lapban, mely arról is beszámol, hogy „a teljes munkaidősök száma ugyan májusban emelkedett áprilishoz viszonyítva, ám a februári adathoz képest közel hétszáz fős csökkenést mutatnak az adatok”.

„Aki maradt, annak jóval többet kell dolgoznia, mint korábban. Májusban az alkalmazottak összesen 388 ezer túlórát teljesítettek, hetvenezerrel többet, mint egy évvel korábban. Ennek az elbocsátások mellett az az oka, hogy a boltzár óta hosszabb az üzletek nyitva tartása, ellensúlyozandó a vasárnapi zárva tartás okozta forgalomkiesést” – folytatódik a Népszabadság írása.

A bővülő keresletnek hála, tavaszig hónapról hónapra nőtt a kereskedelmi alkalmazottak létszáma. „Ennek a kedvező a tendenciának vetett végett egy csapásra a vasárnapi zárva tartás” – zárul a cikk.