„A Saul fiáért senki sem gratulált a kormány részéről a sikerhez, bezzeg a FIFA-elnök újraválasztásához Orbán rögtön gratulált” – elmúltötév-értékelőt értékeltek

június 11, 2015

CsillagKincses Gyula orvos, volt MDF-es országgyűlési képviselő, az első Orbán-kormány főtanácsadója, a második Gyurcsány-kormány egészségügyi államtitkára, Csáki Judit színikritikus, Csillag István közgazdász, a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere, valamint Sik Endre szociológus, a Tárki vezető kutatója volt a vendége az ATV Szabad Szemmel című műsorának, melyben Orbán Viktor ötévértékelőjét kommentálták.

2010-es kormányra kerülésének ötödik évfordulóján, május 29-én a miniszterelnök rendhagyó évértékelőt tartott, melyben az elmúlt öt év kormányzati sikereit ecsetelte. Némi önkritikába bújtatott jövőképet is felvázolt, amikor azt mondta, hogy az erő helyett a jövőben figyelemre van szükség.

Ez az ötéves összefoglaló nagyon sokban hasonlít a szocializmusból ismert ötéves tervjelentésekhez – mondta az ATV Szabad Szemmel című műsorában május 31-én Sik Endre szociológus. Szerinte az erő ebben a Medgyessy-, a két Gyurcsány- és a Bajnai-kormány által okozott károk helyreállításához kellett, és most jöhet kis lépésekkel a fölzárkózás Európához.

Sik szerint egyértelmű, hogy a ma Magyarországon vannak olyan csoportok, melyek már régóta leszakadtak, vagy elhagyták az országot. Ők nem voltak fontosok a politikacsinálás „erőidőszakában” – tette hozzá.

Nem volt reálértéktartás az egészségügyben az elmúlt öt évben

A kollégákat és a betegeket nem a „költségvetési bűvészkedés” érdekli, hanem hogy mivel és mennyiért tudnak dolgozni – mondta Kincses Gyula. A volt MDF-es országgyűlési képviselő, később egészségügyi államtitkár hozzátette: a kórházi ellátás díja, tehát hogy mennyi pénzt kap a kórház egy beteg ellátásáért, az elmúlt öt évben nem változott. Ebből következően kezdve teljesen mindegy, hogy jut-e több pénz a rendszerbe, ha az nem jut el kórházakhoz, ráadásul ugyanazért a százötvenezer forintért – ennyi az egy beteg után járó fejkvóta – már nem ugyanazt kell csinálni — mondja az orvos. Ha annyira jó a helyzet, és annyival több pénzt tesznek az egészségügybe, mint ahogy Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár állítja, akkor miért nem hajtották már rég végre a kórházi adósságkonszolidációt, és egyáltalán: miért termelődik újra a hiány? – tette föl a költői kérdést. Kincses emlékeztetett: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint jövőre is újra fog termelődni az adósság, hiszen nem kerül több pénz a rendszerbe, mint eddig.

Kincses visszautasította Giró-Szász azon állítását, miszerint minden évben több pénz jut az egészségügyre. A volt államtitkár azzal egyetért, hogy közel félbillió forint bekerült az egészségügybe, csakhogy ezekről a fejlesztésekről még a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány döntött. Az egészségügyi szakember arra is fölhívta a figyelmet, hogy a működésben akár többletköltségek is megjelenhetnek, mert ugyanannyi pénzből több kapacitást kell fönntartani.

A számháború értelmetlen, de reálértéken nem volt értéktartás az elmúlt öt évben az egészségügyben – mondta Kincses, hozzátéve, hogy ez idő alatt szerkezeti vagy működésbeli átalakítás nem történt a rendszerben.

Nem mindegy, kitől veszünk el, és abból kinek adunk

A második Gyurcsány-kormány idején államtitkár Kincses azt mondta: amit a gazdasági helyzet megenged, azt ők beletették az egészségügybe, az oktatásba, illetve a szociális szférába.

„Az ember megnézi a leleteit, amik egyre jobbak, csak az állapota romlik” – vette át a szót a műsor másik vendége, Csillag István (képünkön). A Medgyessy-kormány SZDSZ-es gazdasági és közlekedési minisztere szerint lehet azt állítani, hogy a magyar gazdaság teljesítménye alapján ennyi pénzt lehetett (csak) fordítani ezekre a jóléti célokra, csakhogy a költségvetés szerinte mindig a „lemondás művészete”. „Azért, hogy én a szavazóimnak adjak többet – adócsökkentés, családi adókedvezmény formájában –, elveszem azt a pénzt, amiből többet lehetne adni kultúrára, egészségügyre, szociális segélyre” – mondta. „Ha az adottság, hogy a szavazóim jólétét tartom fönn, a másik adottság pedig az, hogy nem léphetek át egy költségvetési hiánymértéket, akkor nyilván erre volt képes a gazdaság” – utalt ezzel Csillag a Giró-Szász által elmondottakra.

A magyar államháztartás hiánya alacsony – folytatta a volt gazdaságpolitikus. Amikor azonban az hangzik el, hogy „bekerültünk az éltanulók, a bajnokok közé” Európában, akkor sosem szabad arról elfelejtkezni, hogy ez voltaképpen a bruttó hazai össztermék (GDP) öt százalékát kitevő európai uniós pénznek köszönhető. Ez segély a dánoktól vagy a németektől – mondta Csillag.

A kultúrának vannak nemkívánatos részei

Az ugyanebben a műsorban vendégeskedő Csáki Judit színikritikus szerint a kultúra nem mostohagyerek, csupán egy bizonyos része nemkívánatos. A kultúrában elég – sőt, nagyon is sok – pénz van, azonban ellentétben más területekkel, itt egy-egy összetevő nem cserélhető le, márpedig az egyébként sok pénz most úgy van elosztva, hogy „egy kívánatos kulturális termékcsoport” jöjjön létre.

Egy dolog nem jön létre, és erre a Saul fia című – a cannes-i filmfesztiválon díjat nyert – magyar film a bizonyíték: a kulturális értékek cseréje – vélte a színikritikus. A készítőknek senki sem gratulált kormányzati részről a hatalmas sikerhez, bezzeg Sepp Blatter FIFA-elnök újraválasztásához rögtön gratulált Orbán – hívta föl a figyelmet Csáki. A minőségi, értékes kultúra nagy bajban van, ennek pedig nem cáfolata az, hogy háromszázmillió forinttal támogatta – azaz végre azt tette, ami a dolga – a Vajna András által vezetett Magyar Nemzeti Filmalap a filmet, „miközben évekig blokkolta a magyar filmgyártást” – tette hozzá.

Elvándorlás, idegenellenesség, gyerekéhezés

Magyarországon az idegenellenesség nagyobb, mint a legtöbb európai országban – vette át a szót Sik Endre. Az már más kérdés, hogy ennek a kormányzat is részese – vélte a szociológus.

Másik súlyos problémának említette Sik a gyerekéhezést. Hangsúlyozta: a kormány az állítja, hogy többet költ a gyerekéhezés fölszámolására, mint korábban bárki. Sik erre úgy reagált: nem szeretné lebecsülni a kormány ez irányú tevékenységét, „mivel bizonyos célzott eszközök jó helyre kerültek”, azonban nem derült ki, hogy a kormányzat szociálpolitikájának idevonatkozó része mibe kerül, mik a mellékhatásai és fenntartható-e hosszútávon – tette hozzá.

Orbán szerint a polgári berendezkedés felé veszi az irányt Magyarország

Csillag István hangsúlyozta: leginkább a fiatalok és a képzettek mennek el, az őáltaluk nem megtermelt érték pedig hiányozni fog, következésképpen a polgári berendezkedés – melynek szerinte legfontosabb három eleme a jogállamiság, a szabadság, és a verseny – az anyagi javakat tekintve nem valósul majd meg. Ha ez a kérdés nem oldódik meg – márpedig Orbán Viktor már említett május 29-i beszédében egy utalás sem volt erre –, akkor nincs gazdasági növekedés, nincs jövő, és a polgári berendezkedés csak egy szép álom marad – mondta a volt gazdasági és közlekedési miniszter.

A polgári egészségügyet értelmezhetjük úgyis, hogy a rendes embernek, tehát az egykulcsos adórendszer nyertesének jó egészségügye lesz, a többieknek meg majd lesz valamilyen – mondta Kincses. „Az én fejemben a polgári egészségügy egy magán-állami vegyes egészségügyet jelent” – mondta.