Fotó: Vg.hu

A Világgazdaság 2016 – Ez már a tartós növekedési pálya? című keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésén volt gazdasági és pénzügyminiszterek fejtették ki véleményüket a magyar gazdaság kilátásairól. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság a jelenlegi EU-s források nélkül önmagában egy-másfél százalékos növekedésre lenne képes – írja a Vg.hu.

A magyar növekedés csak azért tartható fent egyelőre, mert az EU-pénzek áramlanak be, és ezek tartják fent a bővülést. Számítások szerint a magyar gazdaságban egy százalék körüli fejlődés van – mondta a Vg.hu beszámolója szerint a konferencián Kupa Mihály, az Antall-kormány második pénzügyminisztere (képünkön balról az első). A magyar növekedés azért lehetne tartós – de ez nem lesz így – mert tíz-húsz éve arra bazírozunk, hogy alulértékeljük a munkaerőnket. A szlovákok, a lengyelek magasabb béreket fizetnek, és már jönnek ránk a románok és a horvátok is. Ennek haszonélvezője a magyar állam és maga a tőkés, aki a befektetett pénzéért magasabb profitra tesz szert – mondta Kupa, aki szerint sok hiátus van, amit ki kell majd javítani.

Bod Péter Ákos, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere (képünkön balról a második) arra hívta föl a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben évi egy-másfél százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami pontosan az uniós átlag. „Jó évben verjük őket, rossz évben nem” – tette hozzá. Véleménye szerint nem az EU-átlag a fontos, hanem a visegrádi országok, akikhez képest gyengébben szereplünk. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke kiemelte: ha nagyon lemennek az olajárak, akkor a frissen szerzett barátaink egy része nagy bajba kerül. „Nem az orbáni átok éri el őket, és nem ezért buknak meg a kiválasztott barátaink, hanem azért, mert a régió sérülékeny” – mondta a közgazdászprofesszor, utalva a keleti nyitás országaira.

Csillag István, a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere (képünkön középen) azt mondta: 2004-ben 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami jóval magasabb, mint a 2014-es 3,7. Tíz évvel ezelőtt akkor még hétszázalékos kiadási többletből öt százalék növekedés volt, és ha most nyolc százalék kiadási többletből 3,7 százalék növekedés, akkor tartós és folyamatos lecsúszásról beszélhetünk.

„Az EU-t azért hozták létre, hogy a békés politikai, gazdasági, társadalmi fejlődést szolgálja” – mondta Csillag. Szerinte Magyarország addig létezik, amíg van Európai Unió, s ha megszűnik, akkor Magyarország sem lesz.

Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere (képünkön jobbról a második) szerint kevéssé van benne a magyar kultúrában a kapitalizmusra való fogékonyság. Közölte: Magyarország nem áll jól a termelékenység szempontjából, mert a magyar termelékenység az európai átlag fele. Amikor elmegy dolgozni majd este hazaér egy magyar ember, akkor fele annyit termelt meg, mint egy európai – mondta a közgazdász. Ez azonban nem azért van, mert rosszul dolgozunk, hanem azért, mert az intézményi struktúra nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a modern piacgazdaság támaszt.

Mentőmellények

A volt miniszter hangsúlyozta: a modern közgazdasági elméletek szerint a tartós növekedési pályához stabil, normateremtő intézményekre, a humán tőkébe való beruházásra, korrupciómentességre és versengő piacokra van szükség. „Ezek a feltételek nem teljesülnek” – mutatott rá. Az a rendszer, ami lenyomja a munka termelékenységét, tartósan negatív hatással van a növekedésre. A magyar gazdaság különböző mentőövekre szorul – elsősorban az EU-ra –, hogy növekedjék. „Ha előrehozzuk az EU-pénzek lehívását, az legalább annyira szolgálja a 2018-as választásokra való felkészülést, mint azt, hogy a növekedés nagyobb legyen” – fogalmazott a Vg.hu összefoglalója szerint Chikán.

A szakértők a kormány és a Magyar Nemzeti Bank élénkítő programjait sem díjazták. Csillag István szerint a lakástámogatás és a hitelezés felpörgetése eszközbuborékokat és értelmetlen túlkeresletet hoz létre. „Azt láthatjuk, hogyan verik szét a lakástakarékokat” – mondta.

Bod Péter Ákos szerint a gazdasági teljesítményt nem a kormányzati politika határozza meg, hanem a termelési tényezők. „A kormány legfeljebb kicsit rontani tud a növekedésen” – mondta. A munka, a tőke, és az intézményi körülmények a fontosak. Kiemelte: a lakástámogatási program az elején mindig nagyon szép, a vége mindig keserves. „Előrehozza a növekedést, de majd az utódok kifizetik” – közölte.

A volt miniszterek szerint hiba volt, hogy a kormány tizennyolc éves korról leszállította a tankötelezettséget. A szegény családoknál a gyerekek tizenhat éves koruk után már mennek közmunkára, s ez az egy főre jutó GDP-t is csökkenti – mondta Kupa Mihály.