Az adatok szerint megbukott a vasárnapi zárva tartás

szeptember 7, 2015

Vámos GyörgyNem nőtt a kisebb üzletek forgalma, legalább több ezer munkahely megszűnt, a hipermarketek pedig akár jól is járhattak. Ez a vasárnapi boltzár eddigi mérlege — írja a Napi.hu.

A kormánynak minden szándéka ellenére sem sikerült a forgalmat a piac kisebb szereplői felé terelnie – mondta a Napi.hu szerint Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára (képünkön) az LIII. közgazdász vándorgyűlésen Miskolcon.

A szakember szerint a kormány piacot akart elvenni a multiktól, csakhogy az emberek továbbra is ezekbe a nagyobb áruházakba járnak vásárolni, a különbség csupán annyi, hogy a forgalom áttevődött a hét többi napjára. A kutatások szerint leginkább a csütörtöki forgalom növekedett, de a hétfő, kedd, és péntek is erősebbé vált. A hipermarketeknél a szombat a legforgalmasabb.

Mindeközben a plázákban, bevásárlóközpontokban működő nagyjából tízezer kisebb üzlet a vesztesek közé került, ezek teljesen bukták a vasárnapi forgalmat – hangsúlyozta Vámos.

A korábban általa jósolt tizenötezer megszűnő munkahely rémképe ugyan nem valósult meg, de az elbocsátottak száma így is majdnem eléri az ötezer főt, ráadásul a statisztikában sem a kölcsönzött munkaerő, sem a diákmunkások nincsenek benne.

Bár a piaci szereplők hivatalosan egyelőre óvatosan nyilatkoznak arról, hogy okozott-e érdemi forgalomcsökkenést a vasárnapi nyitva tartás tilalma, Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója úgy vélte, hogy a rendelkezés júliusban és augusztusban az idegenforgalmi központok környékén összességében ötven-száz milliárd forint kiesést okozott a költségvetés számára.

A hazai vásárlóerő továbbra is Európa leggyengébb harmadában van – írja szintén a portál. Magyarország az Európai Unió (EU) átlagának 38 százalékával Törökország és Montenegró között áll, miközben a lengyel érték 47, a szlovák pedig 57 százalék.

Kozák Ákos szerint háztartások egyértelműen elkezdtek költeni, de az csak később derül ki, hogy a devizahitelek kivezetése hogyan hat a fogyasztásra. Az biztos, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a középrétegek és az ez alatti jövedelműek nagy valószínűséggel fogyasztásra költik a megspórolt pénzüket, míg a felső középosztály és az elit megtakarítja, vagy utazásra költi.

A fogyasztás még mindig nem érte el a válság előtti szintet: 2015-ben a 2006-os 93,4 százalékán lehet, a kiskereskedelmi forgalom pedig 96,6 százalékon.