Szabó Tímea, a PM társelnöke. Az ellenzéki párt az
alapjövedelem bevezetését tűzte zászlajára. Fotó: MTI

Finnországban vagy Kanadában kísérleteznek az alapjövedelemmel, Svájcban hamarosan népszavazást tartanak róla, Magyarországon egyelőre csak álom. Az alapjövedelmet a Párbeszéd Magyarországon kívül itthon egyelőre senki sem veszi komolyan. A Fidesz szerint az alapjövedelem a felelőtlenség és a demagógia iskolapéldája, csakhogy még a kormánypárti szavazók háromnegyede is szimpatizál a kezdeményezéssel.

Sem a Fidesz, sem pedig a Magyar Szocialista Párt (MSZP) nem támogatta a jövő évi költségvetés 2,202 billió forintos átcsoportosítását, amivel Szabó Tímea szerint be lehetne vezetni az alapjövedelmet, méghozzá a költségvetési hiány növelése nélkül. A Liget projekt, Orbán Viktor miniszterelnöknek a Várba történő költözése, a stadionépítések, a Paks II. beruházás vagy a kisvasútépítések forrásai biztos alapot jelentenének a bevezetéshez – írja közleményében a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke.

Mi ez az alapjövedelem, amit a PM annyira erőltet?

Az alapjövedelem egy olyan juttatás, amely minden tartósan itthon élő magyar állampolgárnak garantálja az alapvető létbiztonságot – olvasható azon a honlapon, amelyet a párt kifejezetten e kezdeményezés bemutatására hozott létre. Úgy tűnik: a PM részéről nemcsak légből kapott ötletről van szó, hanem komoly szándékról.

A PM tervei szerint havonta egyetlen gyerek sem kaphatna kevesebbet, mint huszonötezer forint, és egyetlen felnőttnek sem lehetne alacsonyabb a jövedelme, mint ötvenezer forint. Egyetlen várandós anyuka sem kaphatna kevesebbet, mint hetvenötezer forint, és egyetlen teljes állású dolgozó sem vihetne haza kevesebbet, mint százezer forint.

Ez nagyjából azt jelenti, hogy aki most minimálbért keres, tehát 69 ezer forint körül kap készhez, annak a keresetét százezer forintig egészítené ki az állam, aki viszont munkanélküli, az ötvenezret kapna. Ez ugyan még nem éri el az egy főre számított létminimum összegét, de az éhenhalást talán meg tudná előzni.

Az alapjövedelem által megszűnne Magyarországon a nincstelenség, fölszámolható lenne az éhezés, felére csökkenne a szegények száma, közel harmadával csökkenne a létminimum alatt élők aránya, soha nem látott módon megemelkedne a nettó minimálbér, jelentősen csökkenne az emberek közötti egyenlőtlenség – állítja az ellenzéki párt, amely szerint az alapjövedelem ösztönzi a munkavállalást, és a legális foglalkoztatást is.

A kezdeményezéshez petíciót is indítottak.

Egyre komolyabban veszik

Míg évtizedekkel, sőt, még pár évvel ezelőtt is a világon a legtöbb szakember még nevetségesnek találta az ötletet, hogy alanyi jogon mindenki kapjon valamekkora összeget születésétől a haláláig, ma már neves közgazdászok is egyre komolyabban foglalkoznak a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésének lehetőségével.

Az elmélet Finnországban már gyakorlattá vált: a finn parlament decemberben szavazott meg egy kísérleti időszakot. Juha Sipilä finn miniszterelnök szerint az alapjövedelem nem más, mint a szociális ellátórendszer leegyszerűsítése, ennek megfelelően minden egyéb szociális ellátást megszüntetnének. A lakosság elsöprő többsége az ügy mellett áll – talán nem véletlenül, hiszen mindenki nyolcszáz euróval lenne gazdagabb havonta, igaz, ellenzők is akadnak, főképp azok, akik a jelenlegi támogatási rendszerrel jobban járnak.

Svájcban már idén népszavazást tartanak az alapjövedelem bevezetéséről, de Hollandiában, Nagy-Britanniában és Kanadában is kacérkodnak a bevezetés gondolatával.

Többféle alapjövedelem-modell létezik, abban azonban nagyjából mindegyik megegyezik, hogy feltétel nélkül járna bizonyos összeg mindenkinek, csupán azért, mert – ha nagyon lesarkítva fogalmazunk – él.

Egyre kevesebb munka, egyre pazarlóbb szociális rendszerek

Évtizedeken át tartotta magát a dogma, hogy a munkaerőpiac az egyik legfontosabb jövedelem-újraelosztó rendszer, csakhogy a technikai fejlődéssel a kevésbé termelékeny munkakörök bérnövekedése drámaian lelassult, sőt, teljes szakmák tűntek el, mindeközben a tőkejövedelem aránya meredeken emelkedni kezdett. Ez a társadalmakban olyan jövedelemkülönbségeket eredményezett, melyek immár csak radikális beavatkozással, így például az alapjövedelem bevezetésével orvosolhatók.

Szakértők szerint mindeközben az egyebek mellett e különbségeket orvosolni hivatott szociális rendszerek bonyolulttá, és ezáltal hihetetlenül pazarlóvá váltak. Az alapjövedelem ezen is segíthetne, mivel drasztikus bürokráciacsökkentéssel járna, hiszen ahogy a finn példában is említettük, minden más szociális ellátás kivezetésre kerülne, ezáltal a rendszer fenntartása sokkal olcsóbbá válna. Nem utolsó szempont, hogy magának az igénylőnek sem jelentene túl nagy megterhelést az utánajárás, nem úgy, mint manapság. További előny, hogy a segélyért folyamodó emberre az ingyenélő bélyegét sem sütnék rá, hiszen nem kellene segélyért kuncsorogni. A rendszert elméletben az egyszerűsége miatt kijátszani is nehezebb lenne.

Ellenzik, mert…

Az alapjövedelmet ellenzők egyik legfőbb érve, hogyha mindenkinek járna a feltétel nélküli pénz, akkor senki sem dolgozna. Azonban a technikai fejlődésnek hála, arra nem is lesz lehetőség, hogy mindenki dolgozzék. Másfelől a modell szinte minden verziója akkora összeggel számol, ami az alapvető létszükségletek kielégítésére alkalmas, de többre nem. Nem halna éhen tehát senki, de ha ennél többre vágyik, ugyanúgy dolgoznia kellene, mint most.

Az alapjövedelem támogatói azt mondják: amellett, hogy nem ülnének az emberek a babérjaikon, új ötleteken törnék a fejüket, és bátrabban vágnának bele például új vállalkozásba, vagy művészeti tevékenységbe, hiszen nem kellene azon aggódniuk, hogy mit esznek holnap.

Azzal is érvelnek, miszerint a pénz egy része gyakorlatilag azonnal visszaáramlana az államkasszába, hiszen az emberek – főleg a kezdeti időszakban – fogyasztanának, jóval többet, mint addig, tehát a dolognak erőteljes gazdaságélénkítő hatása is lehet. Jelentős háztartási fogyasztásbővülést hozhatna, elsősorban az átlagbér alatt keresők részéről – hangsúlyozza a PM is.

A párt szerint a fiatalok itthon maradása is az előnyök között szerepel, hiszen nem kellene választaniuk a tanulás és a munka között, továbbá az agresszió és a bűnözés is csökkenne, hiszen csökkenne a kiszolgáltatottság, az ezzel együtt járó szégyenérzet, egyúttal pedig nőne az emberek önbecsülése.

Egyelőre talán még több a kérdés, mint a válasz, a gyakorlati tesztek azonban megfordíthatják ezt a relációt, arra viszont elég kicsi az esély, hogy itthon hasonló próbára kerüljön sor, hiszen a Fidesz nyilvánvalóvá tette, miszerint „az alapjövedelem a felelőtlenség és a demagógia iskolapéldája”.

Tény, hogy a hatéves kormányzásuk alatt a gazdasági intézkedéseik egyike sem a leszakadt társadalmi csoportok fölzárkóztatását, vagy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését célozták.

A fölmérés szerint a magyarok szeretnék

A Republikon Intézet egy közvélemény-kutatás részeként az alapjövedelemről is kikérte a válaszadók véleményét. A nem, életkor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív kutatást ezerfős mintán végezték április utolsó hetében.

A felmérés eredménye elég egyértelmű lett: az alapjövedelem bevezetésével a válaszadók több mint háromnegyede egyetért, az ellenzők aránya mindössze tizenhét százalékos. A kérdésről láthatóan kiforrott véleménye van a hazai társadalomnak, hiszen a megkérdezettek csupán hét százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A szociálpolitikai intézkedés támogatottsága emellett nagyban független a pártpreferenciától és a politikai véleménytől, de az elmondható, hogy minél magasabb pozícióban dolgozik, és így feltehetően jobb keresettel rendelkezik valaki, annál kevésbé támogatja az alapjövedelmet.

Bevezetése minden párt támogatói között többséget élvez (Fidesz-szavazók: 75 százalék, a baloldali pártok szavazói: 82 százalék, jobbikosok: 85 százalék), de még a pártot választani nem tudó vagy nem akaró szavazókorú lakosság körében is bőven hatvan százalék fölött alakul azok aránya, akik pozitívan viszonyulnak a kérdéshez.

Foglalkozási csoportokra vetítve az inaktív rétegek, például diákok (83 százalék), a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők, a munkanélküliek (79 százalék) és nyugdíjasok az átlagnál nagyobb mértékben szimpatizálnak az alapjövedelem bevezetésével, míg az értelmiségi és irodai munkakörben dolgozók (61 százalék), valamint középvezetői-menedzseri réteg (46 százalék) az összes válaszadóhoz képest kevésbé fogadná szívesen az intézkedés megvalósulását. A betanított és segédmunkások 86, míg a fizikai munkát végző szakmunkások 72 százaléka áll az alapjövedelem mellett. A vállalkozói szféra 76 százaléka látná szívesen a kezdeményezés bevezetését.

A PM részéről lapunknak többen is azt mondták: szeretnék, ha összekapcsolnák őket a kezdeményezéssel, hiszen látható, hogy a párt támogatottságában nem jelent meg az alapjövedelem támogatottsága, holott az ötletet már bő egy éve bedobták a köztudatba. Természetesen a cél a legfontosabb – mondták. Fölvetésünkre, hogy egy párt akkor tudja megvalósítani a programját, ha bejut a legalább a parlamentbe, úgy reagáltak: a párt országszerte gyűjti a már említett petícióhoz az aláírásokat, a kitelepüléseken pedig igyekeznek minél érthetőbben elmagyarázni az embereknek, miről van szó. A fogadtatás egyébként pozitív – közölték.