Grafika: Nol.hu

Az eddig az elkelt százharmincezer hektár állami föld csaknem egyharmada fideszes politikusok, családtagjaik és bizalmasaik, másik közel egyharmada egykori állami gazdasági vezetők, agrár-nagyvállalkozók kezére került – számolt be a Nol.hu. A lap szerint nem ritka, hogy a birtokszerzés nagyon kedvező feltételekkel, messze az országos átlagár alatt történt.

„Ha az állami földeladások célja a családi gazdálkodók földhöz juttatása volt (ahogyan ezt a kormányfő többször kifejtette), akkor a program kudarcba fulladt” – írja a Nol.hu. A lap szerint az eredetileg hangoztatott célcsoporthoz csak az eladott területek töredéke került.

Bár továbbra sem létezik olyan nyilvános állami adatbázis, ami az eladott földek és a licitnyertesek azonosítását, illetve összepárosítását lehetővé tenné, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által nyilvánosságra hozott adatokból kibogarászható a trend – írja a portál.

Az orgánum idézi Sallai R. Benedeket, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselőjét. Az általa „nyilvánosságra hozott eredmények szerint a meghirdetett 180 ezer hektárból eddig mintegy 130 ezer hektár kelt el, 1 millió 300 ezer forintos hektáronkénti átlagáron” – áll a Nol.hu cikkében.

Előnyben Orbán Viktor barátai és támogatói

A nyertesek négy-öt jól körülhatárolható csoportba tartoznak. A politikaközeliek csoportjába tartoznak a miniszterelnök családtagjai és bizalmasai, fontos fideszes politikusok és rokonaik, barátaik –, hozzájuk a ténylegesen eladott földek mintegy harminc százaléka került, jellemzően száz hektárnál nagyobb darabokban. Ide tartozik az orgánum szerint Mészáros Lőrinc, Felcsút fideszes polgármestere, aki családjával 1391 hektárt nyert és így a földeladási program abszolút nyertesének számít, Tiborcz István, a miniszterelnök veje 299 hektárra, a Kékessy család, „azaz a kormányfőnek sokféle szívességet tevő volt párizsi nagykövet, Kékessy Dezső famíliája” 170 hektárral, a 116 hektárhoz – rokonságával együtt összesen 505 hektárhoz – jutott Gyapjas Károly, Lázár János kancelláriaminiszter nagybátyja, valamint 93 hektárral „Flier János, az Orbán család földjeinek művelője”.

A második tömbben „az egykori tsz-elnökök és állami gazdasági vezetők, közülük is elsősorban az első Orbán-kormány idején botrányos körülmények között privatizált tizenkét állami gazdaság és vezetőik alkotják” – olvasható a lapban. Ilyen a Tomics család, Keresztes Zsolt, Kozma Tamás vagy Nagy Ádám. Ők szintén mintegy harminc százalékot nyertek a privatizált állami földterületekből.

A harmadik csoportot külföldiekből áll. „Az Európai Unió más tagállamaiból Magyarországra települt agrárvállalkozók nagyjából tíz százaléknyi területhez jutottak. Jellemzően holland, német, osztrák és olasz állattartókról van szó, akik eddig is több ezer hektár bérelt földön gazdálkodtak” – írja a Nol.hu.

Szintén tíz százalékot nyertek a spekulánsok, „azaz mezőgazdasággal eddig nem foglalkozó, vélhetően a földek bérbeadásában és/vagy majdani eladásában érdekelt vevők”.

A helyi parasztok, akikért – legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint – az egész program elindult, a maradék tíz-húsz százaléknyi földet szerezhették meg. A lap szerint döntő többségük öt hektárnál kevesebb földhöz jutott. „Ebbe a körbe legfeljebb hatezer ember tartozik, és náluk van a legkisebb esély rá, hogy valóban meg tudják majd vásárolni a földet, mivel ezeket a területeket többnyire nagygazdák bérlik, akiknek elővásárlási joguk van” – írja a Nol.hu.

Kivételek

A lap arra is fölhívja a figyelmet, hogy miközben L. Simon László államtitkár felesége hektáronként 617 ezer forintért vásárolhatott Nadapon, a szomszédos Velencén hárommilliós hektáronkénti áron keltek el a földek. A Nol.hu szerint a terület jelenlegi értéke hektáronként kétmillió forint lehet, de mivel mindkét oldalon belterületnek számít a szomszéd, a föld értéke akár meg is többszöröződhet egy átminősítésnél.

Fazekas Sándor agrárminiszter rokonságának sincs oka panaszra: kétszáz aranykoronás földeket vehetnek meg Tiszaszentimrén igen kedvező áron: 53,1 hektárt 9,75 millióért, ami 540 ezer forintos hektáronkénti árat jelent. „Ez az országos átlagár kevesebb, mint fele, noha jó minőségű termőföldekről van szó” – írja a lap.

Az orgánum arról is ír, hogy egy debreceni agrárvállalkozó, Nagy Ádám egy Heves megyei árverésen hetven hektárhoz jutott mintegy százmillió forintért – holott értelemszerűen nem minősül helyben lakó gazdálkodónak. Ráadásul a nyilvántartás szerint Nagy betéti társasága nem is mezőgazdasággal, hanem reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik.