Kedden tartotta második ülését az Országgyűlés Költségvetési bizottságának brókerbotrányt vizsgáló albizottsága. Az ellenzéki képviselők több kifogást is megfogalmaztak, többek között például azt, hogy csak az ülés előtt értesültek arról a törvénytervezetről, amelyet Szűcs Lajos, az albizottság fideszes elnöke kíván beterjeszteni. Ennek véglegesítését végül jövő hétfőre halasztották, azonban úgy tűnik, ez a legkisebb gond.

A Szűcs által jegyzett jogszabály alapján nem minősülnének banktitoknak a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Quaestor Zrt., illetve kapcsolt vállalkozásai között született szerződések. Az ellenzéki pártok képviselői leginkább azt nehezményezték, hogy a tervezetről csak közvetlenül az albizottsági ülés előtt értesültek.

Szakács László szocialista képviselő ezt kiegészítendő az ülésen azt mondta: a banktitok alól feloldani kívánt szerződés a Quaestor által az ETO győri stadionjának felépítéséhez felvett tizenhétmilliárd forintos hitelről szól. Az albizottság MSZP-s tagja ezért azt javasolta, hogy a minisztériumok és az önkormányzatok által kötött valamennyi Quaestor-szerződést ismerhesse meg az albizottság.

Schmuck Erzsébet, a Lehet Más a Politika (LMP) albizottsági tagja azt vetette föl, hogy egy, a kormány által beterjesztett, az MFB-re vonatkozó törvénymódosítási javaslat jelenleg is az Országgyűlés előtt van. A képviselőnő nem értette, miért kell új törvényjavaslatot készíteni, ha az albizottság ehhez módosító javaslatként is benyújthatja az elnök által készített tervezetet, illetve annak a konszenzusos változatát.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselőnője, a bizottság független tagja (képünkön) elfogadhatatlannak tartotta az albizottsági elnök tervezetét, ezért jelezte, hogy azt nem írják alá, majd fölsorolta, hogy a legfőbb ügyésztől a számvevőszék elnökén át a jegybank elnökéig kiket javasol meghívni az albizottság elé.

A tervezet véglegesítését illetve a parlament elé terjesztését hétfőre halasztották.

Csak alibinek kell a kormánynak ez az albizottság – állítja Szelényi. Három hónappal ezelőtt óriási összeg tűnt el a Quaestor-botrányban, a kormány pedig elintézettnek tekinti az ügyet azzal, hogy a károsultakat kártalanították – mondta az albizottság pro forma független tagja az ATV Start című műsorában szerda reggel. Szelényi szerint ráadásul ez nem is került túl sokba a kormányzatnak, hiszen ennek terheit a tisztességes pénzintézetekre lőcsölték rá.

Az ügy ekképp történő lezárása Szelényi szerint azért súlyos probléma, mert a kormány érintettsége egyértelműen fennáll – tette hozzá, példaként megemlítette Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és Szijjártó Péter külügyminiszter személyes kapcsolatát.

A kérdés tehát nem az, hogy eltűnt-e ez a pénz, hanem hogy hova tűnt, kik jártak jól, és vannak-e köztük politikusok – hangsúlyozta az ellenzéki politikus, aki emlékeztetett: korábban többször is vizsgálóbizottság fölállítását kezdeményezték ellenzéki pártok, ám ezeket a kormányoldal rendre leszavazta. Helyette egy albizottságot hozott létre a költségvetési bizottság, amely azonban lényegében nem ülésezik.

Hat hét alatt a keddi ülés volt a második, és gyakorlatilag nem történt semmi – mondta az Együtt politikusa. Hozzátette: a kormánypárti képviselők szerint a bizottság alkalmatlan arra, hogy bármit is vizsgáljon. Arra hivatkoznak, hogy a folyamatban lévő nyomozás miatt az ügyet nem is lehet vizsgálni bizottsági szinten.

Szelényi szerint téves a kormánypárti politikusok azon megállapítása, miszerint mindent, amit ki lehet vizsgálni, a bűnügyi nyomozás keretében kivizsgálnak, ugyanis ez politikai kérdés is. Az Országgyűlésnek azt kellene vizsgálnia, hogy milyen politikai szálat lehet tetten érni a Quaestor-ügyben, ám arra, hogy az Országgyűlés valóban vizsgálódni fog, egyre kisebb az esély – tette hozzá.

Alapvetően az zavar minket, hogy ez a bizottság vizsgálja az ügyet – mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedden, az albizottsági ülés estéjén Lukács Zoltán, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezető-helyettese.

Lukács arra hívta föl a figyelmet, hogy van egy szabály, miszerint ha valamit egy albizottság vizsgál, akkor arra nem lehet vizsgálóbizottságot fölállítani. „Amúgy se szavazták volna meg, de így most egyszerűbb” – utalt ezzel a szocialista politikus arra, hogy az albizottság éppen arra hivatott, hogy ne derüljön ki semmi. Egyébként míg egy vizsgálóbizottság mindenre kiterjedően vizsgálódhatna, addig ugyanez egy albizottságról nem mondható el.

Szűcs javaslatáról Lukács azt mondta: abban csak az ETO Parkról esik szó. Lukács frakciótársa, Szakács László egyébként ugyanezt nehezményezte a bizottsági ülésen.

Lukács szerint a banktitok feloldására törvény sem kellene, ezért szerinte ez az egész törvényjavaslat a cirkusz része, az ETO Park kiemelése pedig nem véletlen: ez az egyetlen ügy ugyanis, amely nem a Fidesz kormányzása alatt kezdődött.

Semmi mással nem akarnak foglalkozni, és tovább fognak sumákolni – festette le a jövőt az MSZP frakcióvezető-helyettese.

A brókerbotrányról lapunk bővebben itt írt.