A jövőben nem minősülne bűncselekménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag valamilyen juttatást fogadna el egy pácienstől, aki ezzel elégedettségét kívánja kifejezni – derül ki az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett törvénymódosító javaslatból. A tervezetet még nem tárgyalta a kormány.

Nem valósítja meg a vesztegetés elfogadásának bűncselekményét, aki utólag fogad el juttatást valakitől, aki elégedettségét kívánja kifejezni. Ugyanakkor bűncselekménynek minősülne az az eset, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik, vagyis az orvos az egyébként ingyen járó ellátást valamilyen juttatáshoz kötné – áll az Igazságügyi Minisztérium (IM) javaslatában, melyet a Magyar Nemzet ismertet.

 

A Magyar Nemzet kérdésére Magyar Gábor ügyvéd úgy reagált: elsősorban a hálapénz elfogadásának esetleges büntetőjogi fenyegetettségét kívánja csökkenteni a jogalkotó. Dénes Tamás, a Rezidensszövetség elnöke szintén a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a hálapénzrendszer elűzi az orvosokat Magyarországról, ezért ennek a „szoftkorrupt” rendszernek a konzerválása súlyos hiba lenne a jogalkotótól.

A hálapénzrendszer megszüntetése tekintetében a szakmai szervezet álláspontja nem változott: az államnak kell garantálnia az egészségügyben dolgozók – akár lépcsőzetes – bérrendezését, amely után a hálapénz minden formáját és a rendszer minden résztvevőjét büntetni kell. A bérrendezésnek épp a hálapénz miatt nincs meg sem a politikában, sem a társadalomban a támogatottsága – hívta fel a figyelmet Dénes Tamás.

„A Legfőbb Ügyészség már tavaly jogszabály-módosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében, miután elemezte a rezidensszövetség által felvázolt jogi problémákat. Az ügyészség arra jutott, hogy nem egyértelmű a törvényi megfogalmazása annak, hogy a hálapénz elfogadása passzív gazdasági vesztegetésnek minősül-e” – olvasható a Magyar Nemzetben. Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség tanácsosa szerint az orvosi hálapénz büntethetősége az elmúlt két évben sajátos jogértelmezésen ment keresztül, és számos ellentmondást hozott felszínre. A helyzetet bonyolította a Munka Törvénykönyvének módosítása, amely újraszabályozta a paraszolvencia témakörét.

Nem költünk többet hálapénzre, de a kórházi orvosoknak egyre több jut belőle

A Magyar Nemzet idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idevonatkozó kutatását. Eszerint 2014-ben a magyar lakosság átlagosan a jövedelme 0,08 százalékát fordította hálapénzre, összesen mintegy 8,3 milliárd forintot. Ez az arány az elmúlt tizenöt évben egyébként gyakorlatilag nem változott.

A legnagyobb összeget – 4,1 milliárd forintot – nem túl meglepő módon a kórházi orvosok kapják. Utánuk következnek a házi- és szakorvosok 2,5 milliárd forinttal, majd a fogorvosok 1,1 milliárddal. A sor végén az ápolók, az orvosi asszisztensek, illetve a műtősök állnak 508 millió forinttal.

A kórházi orvosok inkább egyben kapnak nagyobb összegeket, míg a háziorvosok inkább többször, de kevesebbet. Érdekes megállapítást is tartalmaz a kutatás: míg 2010-ben az összes hálapénz negyvenhat százaléka jutott a kórházi orvosoknak, addig napjainkban ez az arány már ötven százalékra emelkedett. Ezzel szemben a háziorvosoknak juttatott összeg a 2010-es negyvenkét százalékról harminc százalékra zuhant. Mivel az ápolóknak adott összegek aránya szinte alig növekedett, elmondható, hogy a kórházi orvosok egyre nagyobb mértékben részesednek a hálapénzből, elsősorban a háziorvosok kárára.

A KSH azt is vizsgálta, kik azok, akik a legtöbbet költik hálapénzre. Ebben az összevetésben az első helyen a csak idősekből, illetve a fiatalokból és középkorúakból álló háztartások végeztek más-más okból. Míg az idősebbek koruknál fogva hagytak ott a kórházi orvosoknál több pénzt, addig a fiatalok és középkorúak esetében ez inkább a gyerekvállalásra vezethető vissza. A fiatalok a fogorvosoknál is sokszor hálálták meg bizonyos összeggel az ellátást.