Az IMF magállapodások IV. cikkelye értelmében az IMF kétoldalú tárgyalásokat folytat tagországaival, általában minden évben. Az IMF munkatársainak egy csoportja meglátogatja az adott országot, gazdasági és pénzügyi információt gyűjtenek, és tárgyalnak a hivatalnokokkal az ország gazdasági fejlődéséről és az irányelvekről. Miután hazatérnek, a csapat egy jelentést készít, mely alapján az IMF igazgatótanácsa folytat megbeszélést.

Jelentés az IMF megállapításairól a IV. cikkely alapján, 2014, Magyarország

Az IMF delegációja március 5-17. között  tartózkodott Magyarországon Costas Christou vezetésével, amelynek során a IV. cikkely szerinti szokásos felülvizsgálatát tartotta. A delegáció találkozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel, Balog Ádámmal és Gerhardt Ferenccel, az MNB alelnökeivel, valamint egyéb vezető tisztségviselőkkel, a magánszektor és kutató intézetek képviselőivel. Christou úr a találkozóról az alábbi jelentést tette közzé:

“A magyar gazdaság 2012-ben kilábalt a recesszióból és tavaly 1,1 százalékos növekedést ért el, melynek fő motorja a kormányzati beruházások és a belső fogyasztás, valamint a nettó export volt.”

Idén IMF szerint mérsékelt, akár 2 százalékos GDP-növekedés lehet, nőhetnek a beruházások és a magánszektor fogyasztása, valamint az export is. Mindezek ellenére azonban a középtávú növekedési kilátások továbbra is visszafogottak maradnak.

Magyarország törékenysége csökkent ugyan, de még mindig magas az államadósság és a külső finanszírozási igény, továbbá nagyon magas az ország külső finanszírozásra való ráutaltsága. A magyar gazdaság számára kockázatot jelent a fejlett gazdaságok monetáris politikája miatti bizonytalanság, valamint a feltörekvő piacokra nehezedő esetleges pénzpiaci nyomás újbóli megjelenése. Az utóbbi hónapok volatilitása azt mutatja az IMF szerint, hogy a piaci bizalom törékeny, ami megerősíti a prudens gazdaságpolitikai intézkedések és a világos kommunikáció szükségességét a bizalom erősítése érdekében.

A Valutaalap úgy látja, hogy a magyar kormány erősen elkötelezett a költségvetési hiánynak az EU által meghatározott 3 százalékos GDP-arányos szint alatti tartásában. Az IMF szerint a hiány 2013-ban a GDP 2,4 százaléka volt, „túlteljesítve” a 2,7 százalékos célt – emögött az IMF szerint az áll, hogy bár a tervtől elmaradtak az adóbevételek, ezt felülmúlták a megszorítások a kiadási oldalon. Az IMF szerint a 2,9 százalékos idei kormányzati cél elérhető, amennyiben a költségvetési tartalékokat nem költik el. Az államadósságban nem vár lényeges változást a Valutaalap.

Az IMF missziója üdvözölte a magyar kormány azon szándékát, hogy középtávon csökkenti a strukturális hiányt – derül ki a közleményből, amelyben az IMF azt is megjegyzi, hogy a szükséges fiskális konszolidációnak fokozatosnak és növekedésbarátnak kell lennie, tartós kiadáscsökkentésre, célzottabb kiadásokra és a torzító hatású adók fokozatos kivezetésére kell támaszkodnia. Ez a stratégia biztosíthatná az államadósság fenntartható csökkentését anélkül, hogy a növekedésre negatív hatást gyakorolna.

A monetáris politikával kapcsolatban a delegáció jelentése megjegyzi: az alapkamat 2,7 százalékos rekord alacsony szinten áll, miközben az inflációs nyomás is csökkent, valamint az inflációs várakozások is az MNB középtávú célja körüli szintre mérséklődtek. A jövőben azonban az inflációs nyomás a gazdasági növekedés erősödésével párhuzamosan erősödik, a kibocsátási rés mérséklődésével és az egyszeri hatások kifutásával párhuzamosan. Mindez – kiegészülve a geopolitikai bizonytalanságokkal, az USA monetáris politikájának normalizálódásával és a néhány nagy feltörekvő gazdaság kevésbé optimista kilátásaival – óvatos monetáris politikát követel meg az előttünk álló időszakban  – figyelmeztet az IMF.

A bankszektor továbbra is nyomás alatt van, a hitelezés továbbra is zsugorodik, bár lassuló ütemben. A pénzügyi közvetítőrendszer hosszú távú helyreállításának elsősorban a bankok működési környezetének  fenntartható javítására kellene támaszkodnia, beleértve a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos döntések felgyorsítását és az adóteher csökkentését. Az IMF meglátása szerint az MNB növekedési hitelprogramjának első köre sikeresen javította a hitelezési feltételeket sok kis- és középvállalat számára. A delegáció lehetőséget lát abban, hogy a program bizonyos elemeinek változtatásával fokozni lehetne a növekedésre gyakorolt hatását és a monetáris politika közvetett gazdasági hatásának hatékonyságát, megtartva az időbeni korlátosságát és a kkv-kra korlátozását.

“Ez egy lehetőségekkel teli időszak a szerkezeti reformok megvalósítására, hogy Magyarország egy nagyobb, fenntarthatóbb növekedési pályára álljon. Az elmúlt időszak reformjai a munkaerőpiac rugalmasságának növelésére, valamint a munkaerő-igény és kereslet növelésére máris hozott eredményt. A potenciális növekedés emelése a munkaerő-igény növelését is megkívánja, ami javítja az üzleti hangulatot és a szabályozási környezetet, csökkenti a szabályozási terheket, ésszerűsíti az adózást, és növeli a termelékenységet a szolgáltatási szektorban.”

A különítmény megköszöni a résztvevő feleknek a konstruktív részvételt és a nyitottságot.

Hivatkozás:

Statement at the Conclusion of the IMF’s 2014 Article IV Consultation Mission to Hungary. Press Release No. 14/115, 2014. március 20.