Az IMF jelentése Magyarországról

március 21, 2014

IMF

Az IMF magállapodások IV. cikkelye értelmében az IMF kétoldalú tárgyalásokat folytat tagországaival, általában minden évben. Az IMF munkatársainak egy csoportja meglátogatja az adott országot, gazdasági és pénzügyi információt gyűjtenek, és tárgyalnak a hivatalnokokkal az ország gazdasági fejlődéséről és az irányelvekről. Miután hazatérnek, a csapat egy jelentést készít, mely alapján az IMF igazgatótanácsa folytat megbeszélést.

Jelentés az IMF megállapításairól a IV. cikkely alapján, 2014, Magyarország

Az IMF delegációja március 5-17. között  tartózkodott Magyarországon Costas Christou vezetésével, amelynek során a IV. cikkely szerinti szokásos felülvizsgálatát tartotta. A delegáció találkozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel, Balog Ádámmal és Gerhardt Ferenccel, az MNB alelnökeivel, valamint egyéb vezető tisztségviselőkkel, a magánszektor és kutató intézetek képviselőivel. Christou úr a találkozóról az alábbi jelentést tette közzé:

“A magyar gazdaság 2012-ben kilábalt a recesszióból és tavaly 1,1 százalékos növekedést ért el, melynek fő motorja a kormányzati beruházások és a belső fogyasztás, valamint a nettó export volt.”

Idén IMF szerint mérsékelt, akár 2 százalékos GDP-növekedés lehet, nőhetnek a beruházások és a magánszektor fogyasztása, valamint az export is. Mindezek ellenére azonban a középtávú növekedési kilátások továbbra is visszafogottak maradnak.

Magyarország törékenysége csökkent ugyan, de még mindig magas az államadósság és a külső finanszírozási igény, továbbá nagyon magas az ország külső finanszírozásra való ráutaltsága. A magyar gazdaság számára kockázatot jelent a fejlett gazdaságok monetáris politikája miatti bizonytalanság, valamint a feltörekvő piacokra nehezedő esetleges pénzpiaci nyomás újbóli megjelenése. Az utóbbi hónapok volatilitása azt mutatja az IMF szerint, hogy a piaci bizalom törékeny, ami megerősíti a prudens gazdaságpolitikai intézkedések és a világos kommunikáció szükségességét a bizalom erősítése érdekében.

A Valutaalap úgy látja, hogy a magyar kormány erősen elkötelezett a költségvetési hiánynak az EU által meghatározott 3 százalékos GDP-arányos szint alatti tartásában. Az IMF szerint a hiány 2013-ban a GDP 2,4 százaléka volt, “túlteljesítve” a 2,7 százalékos célt – emögött az IMF szerint az áll, hogy bár a tervtől elmaradtak az adóbevételek, ezt felülmúlták a megszorítások a kiadási oldalon. Az IMF szerint a 2,9 százalékos idei kormányzati cél elérhető, amennyiben a költségvetési tartalékokat nem költik el. Az államadósságban nem vár lényeges változást a Valutaalap.

Az IMF missziója üdvözölte a magyar kormány azon szándékát, hogy középtávon csökkenti a strukturális hiányt – derül ki a közleményből, amelyben az IMF azt is megjegyzi, hogy a szükséges fiskális konszolidációnak fokozatosnak és növekedésbarátnak kell lennie, tartós kiadáscsökkentésre, célzottabb kiadásokra és a torzító hatású adók fokozatos kivezetésére kell támaszkodnia. Ez a stratégia biztosíthatná az államadósság fenntartható csökkentését anélkül, hogy a növekedésre negatív hatást gyakorolna.

A monetáris politikával kapcsolatban a delegáció jelentése megjegyzi: az alapkamat 2,7 százalékos rekord alacsony szinten áll, miközben az inflációs nyomás is csökkent, valamint az inflációs várakozások is az MNB középtávú célja körüli szintre mérséklődtek. A jövőben azonban az inflációs nyomás a gazdasági növekedés erősödésével párhuzamosan erősödik, a kibocsátási rés mérséklődésével és az egyszeri hatások kifutásával párhuzamosan. Mindez – kiegészülve a geopolitikai bizonytalanságokkal, az USA monetáris politikájának normalizálódásával és a néhány nagy feltörekvő gazdaság kevésbé optimista kilátásaival – óvatos monetáris politikát követel meg az előttünk álló időszakban  – figyelmeztet az IMF.

A bankszektor továbbra is nyomás alatt van, a hitelezés továbbra is zsugorodik, bár lassuló ütemben. A pénzügyi közvetítőrendszer hosszú távú helyreállításának elsősorban a bankok működési környezetének  fenntartható javítására kellene támaszkodnia, beleértve a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos döntések felgyorsítását és az adóteher csökkentését. Az IMF meglátása szerint az MNB növekedési hitelprogramjának első köre sikeresen javította a hitelezési feltételeket sok kis- és középvállalat számára. A delegáció lehetőséget lát abban, hogy a program bizonyos elemeinek változtatásával fokozni lehetne a növekedésre gyakorolt hatását és a monetáris politika közvetett gazdasági hatásának hatékonyságát, megtartva az időbeni korlátosságát és a kkv-kra korlátozását.

“Ez egy lehetőségekkel teli időszak a szerkezeti reformok megvalósítására, hogy Magyarország egy nagyobb, fenntarthatóbb növekedési pályára álljon. Az elmúlt időszak reformjai a munkaerőpiac rugalmasságának növelésére, valamint a munkaerő-igény és kereslet növelésére máris hozott eredményt. A potenciális növekedés emelése a munkaerő-igény növelését is megkívánja, ami javítja az üzleti hangulatot és a szabályozási környezetet, csökkenti a szabályozási terheket, ésszerűsíti az adózást, és növeli a termelékenységet a szolgáltatási szektorban.”

A különítmény megköszöni a résztvevő feleknek a konstruktív részvételt és a nyitottságot.

Hivatkozás:

Statement at the Conclusion of the IMF’s 2014 Article IV Consultation Mission to Hungary. Press Release No. 14/115, 2014. március 20.