A magyar gazdaság kezd kilábalni a válságból, de az erőteljes és fenntartható gazdasághoz és a magasabb foglalkoztatottsághoz még hosszú út vezet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elismeri, hogy a makrogazdasági intézkedések hozzájárultak a sérülékenység csökkentéséhez, az erőteljesebb növekedéshez és a munkanélküliség visszaeséséhez, de az ország továbbra is törékeny és a középtávú gazdasági kilátásai is visszafogott növekedésre utalnak. Az IMF szerint ez lehetőséget ad a döntéshozóknak, hogy újrakalibrálják az intézkedéseiket, és a meglévő sérülékenységi faktorokra és strukturális gyengeségekre koncentráljanak. Ehhez a Valutaalap szerint egy fokozatos fiskális konszolidáció szükséges, amely a korábbinál hatékonyabb, igazságosabb és növekedésbarátabb állami kiadásokon és adórendszeren alapszik – áll az IMF jelentésében. A fiskális folyamatokat strukturális reformokkal kell összekapcsolni, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése nőjön és az ország vonzóbbá váljon a belföldi és külföldi vállalkozások számára. A növekedés fenntartásához az árstabilitást és a pénzügyi közvetítő rendszer működését is biztosítani kell, beleértve a bankszektor működési környezetének javítását.

Az IMF szerint a magyar gazdaság növekedését az alkalmazkodó monetáris politika és a nagyobb pénzpiaci bizalom segíti. A Valutaalap idén 2,5 százalékos növekedést vár, de középtávon az üteme beragadhat 2 százalék körül. Az infláció továbbra is alacsony marad a következő hónapokban, az inflációs várakozások horgonyzottak maradnak, a pénzromlás üteme fokozatosan közelít a 3 százalékos jegybanki célhoz.

Az IMF ambiciózus strukturális reformokat javasol annak érdekében, hogy Magyarország magasabb növekedési pályára állhasson. A jelentéstevők ugyanis úgy látják, hogy a növekedést a munkaerőpiac strukturális gyengeségei, a bizonytalan üzleti környezet, az állam egyre növekvő szerepvállalása a gazdaságban és az alacsony termelékenység fogja vissza.

A munkaerőpiacon javítani kellene a részvételi arányon – különösen a nők körében. Itt a példák között megemlítik a családi kedvezmények átalakítását, a nők korai nyugdíjazásának kivezetését és a nemek közötti egyenlőség javítását. Az IMF szerint fontos lenne még a munkakészségek és a termelékenység javítása érdekében a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összehangolása.

Az üzleti környezet javításával kapcsolatban a szabályozás legyen kiszámíthatóbb és javítható az átláthatóság, emellett felvetik a bürokrácia csökkentését és az adófizetés egyszerűsítését.

A versenyképesség kapcsán még komoly erőfeszítések szükségesek a termelékenység javítása érdekében, javítani kell az export diverzifikációját és az értékláncban való előrébb jutást. Cél kell legyen a kutatás-fejlesztés erősítése, párhuzamosan a vállalkozások segítésével és a kkv-k előtt tornyosuló akadályok csökkentésével, a vállalkozások értékláncba való integrálódásának elősegítésével.

A költségvetési hiány 2014-ben a vártnál jobban alakult, de a költségvetés helyzete romlott és az államadósság enyhén nőtt. A 2014-es államháztartási deficit a GDP 2,6 százaléka körül alakulhat, az IMF azonban megjegyzi, hogy előzetes számításai szerint az államadósság enyhe növekedésére, 78 százalék közeli GDP-arányos szintre lehet számítani. Ezt részben az árfolyamhatásnak tudja be.

A 2015-ös költségvetési hiány a GDP 2,7 százaléka lehet. A torzító hatású szektoriális adók viszont aláássák a beruházási szándékot és így hosszú távon a növekedést is.  Az IMF szerint a költségvetési átláthatóságot rontja például a meg nem nevezett tételek szerepeltetése a költségvetésben. A Valutaalap arra is kitér jelentésében, hogy bár a kormány bejelentette a közszféra csökkentését – amit üdvözlendőnek tartanak -, de ebben további konkrét lépések szükségesen a kiadások hatékonyságának javítása érdekében.

Egy növekedésbarát és inkluzív költségvetési konszolidációs stratégia az IMF szerint hozzájárulna az adósság csökkentéséhez, a gazdasági növekedés ösztönzése mellett. Az IMF egy növekedésbarát adósságcsökkentés érdekében ezért egy enyhe, a GDP 0,5 százalékát kitevő éves strukturális költségvetési szigorítást javasol 2015-től kezdődően, összhangban állva azzal a céllal, hogy az államadósság 2020-ra a GDP 60 százaléka körüli szintre csökkenjen. A kiigazítást egy középtávú költségvetési keretnek kellene alátámasztania.

Az IMF szerint van tér a humán és fizikai tőke növelésére és a termelékenység javítására: ezek között az adórendszer hatékonyságának és progresszivitásának javítását, a magasabb és hatékonyabb költésekkel a közszféra csökkentését és egyben a közszolgáltatások javítását, valamint egy hatékonyabb, célzottabb szociális rendszer kialakítását javasolja, a közmunkaprogramok fokozatos kivezetése mellett.

Az értékelés szerint a jegybanki alapkamat rekord alacsony szintre történő csökkentése és a növekedési hitelprogram (nhp) fokozódó kihasználása nagyban támogatta a belső kereslet élénkülését. A Valutaalap további lehetőséget lát óvatos monetáris lazításra. Az nhp-nál viszont a fix kamat helyett a hitelezett kkv-k kockázatával arányos kamatfelár bevezetését javasolják.

A bankszektor azonban továbbra is nyomás alatt maradt, ebben nagy szerepet játszik a bankadó és a nem-teljesítő hitelek magas állománya. Bár a pénzintézetek likviditása megfelelő, több bank továbbra is veszteséget termel és csökken a mérlegfőösszege. Jó hír viszont, hogy a devizahitelek piaci árfolyamon történő forintosítása jelentősen csökkentette a magánszektor devizakockázatát, mérsékelve a bankszektor sérülékenységét.

Az IMF újra javasolta a bankadó csökkentését, emellett arra ösztönzi a kormányzatot; hogy üljön le a bankokkal egyeztetni.

Jó pontot kapott a jegybank által létrehozott eszközkezelő (MARK Zrt.) is, amely gyorsíthatja a banki mérlegek tisztulását, ezzel támogatva a pénzügyi közvetítő rendszer hatékonyabb működését. A Valutaalap szakértői a MARK tevékenységével kapcsolatban külön felhívták a figyelmet, hogy annak teljesen függetlennek és átláthatónak kell lennie.

A misszió hálás a hatóságoknak és a tárgyalófeleknek a kiváló együttműködésért, az elfogulatlan és konstruktív megbeszélésekért, valamint a szokásos, meleg fogadtatásért is – zárta sorait az IMF záróközleménye.

Hivatkozás:

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kemeny_szavak_magyarorszagrol_itt_a_friss_imf-jelentes.592889.html