Az OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet) nemrég adott ki egy tanulmányt arról, hogy a különböző tagországok hogyan kezelték a társadalmi, gazdasági kérdéseket 2009-óta.

Társadalmi Pillanatkép 2014; OECD Társadalmi Indikátorok, A krízis, és az azt követő időszak megnevezésű tanulmány összehasonlítja az adatokat a szociális helyzetről, és ugyanakkor útmutatást is ad, hogy megértsük az OECD szociális indikátorainak szerkezetét.

Összeszedtük és kiegészítettük a Magyarországgal kapcsolatos adatokat a jelentésből.

A gazdasági nehézségek leginkább az alacsony keresetűeket és a fiatalságot sújtotta

A válság gazdasági hatása azon mérhető le, hogy nőt az alapvető szükségleteikért is küzdelmet folytató emberek száma. A Gallup World Poll számadatai szerint a minden negyedik válaszadó az OECD tagországainak területéről jelezte 2012-ben, hogy nehézségei vannak a jövedelem megszerzése területén, és ez az arány Magyarországon és Görögországban 4 ember közül 3-ra emelkedett.

A Magyarországon élő felnőttek több mint 15 %-a „munkanélküli” háztartásban él, ahol az összes háztartásban élő 15 és 64 éves kor közötti tag munkanélküli, vagy inaktív a munkaerőpiacon.

A kormány csökkenti a közoktatás forrásait

2009 és 2010 között a közoktatásra fordított költések a GDP arányában az OECD országok több mint felében csökkentek, különösen nagy csökkenés tapasztalható Magyarországon, Izlandon, Olaszországban, Svédországban, Svájcban és az Egyesült Államokban.

Az oktatásra fordított kisebb kiadás következménye, akár az alacsonyabb tanulói részvétel, a gyengébb teljesítmény, vagy a csökkenő mobilitás az alacsony jövedelmű családok gyermekeinél, csak az idő múlásával mutatkozik meg. A közösségi beruházások más területeinek kiadáscsökkentése esetében pont a hosszú távú következmények azok, amelyek a legnagyobb kárt okozzák.

Egyre nagyobb számú magyar nem engedheti meg a megfelelő élelmet magának

2007-óta megkétszereződött azok száma Magyarországon, akik elmondásuk szerint nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert vásárolni. Magyarországa harmadik legrosszabb helyen áll ebből a szempontból az OECD tagországok közül, és csak kicsit teljesít jobban, mint Törökország, vagy Mexikó.

Magyarország drasztikus megszorításokkal reagált a válságra a közösségi kiadások terén

A háztartások bevétele

A 2007-2008-as gazdasági válság óta a gyenge magyar gazdasági teljesítménye miatt az alábbi országokkal került egy csoportba, amelyek szintén nagy csökkenést tapasztalhattak a háztartások bevételeinek területén: Észtország, Görögország, Izland, Írország, Mexikó, Új-Zéland és Spanyolország.

Azok az országok, amelyek megfelelő választ találtak a válságra (és ezért kisebb csökkenést, vagy akár enyhe emelkedést tapasztalhattak), Ausztria, Csehország és Szlovákia.

A közösségi szociális kiadások

Magyarország és Görögország úgy reagált a válságra, hogy a szociális kiadásokat 17 illetve 11%-kal csökkentették. A két országban végrehajtott csökkentés megmutatja azokat a nehézségeket, hogy súlyos gazdasági válság esetén milyen módon tarthatóak az ellen-ciklikus irányelvek.

Az aktív-korúak támogatási kiadásai meredeken emelkedtek, kivéve Magyarországon

“Aktív-korúak” támogatásai alatt az alábbi kategóriákat értjük: táppénz, (betegség, vagy munkaképtelenség), családi támogatások, munkanélküli, és egyéb, úgynevezett „egyéb szociálpolitikai juttatások”, például a minimálbér-támogatások. A változás mértékét az „aktív-korúak” esetében a GDP arányában számoljuk.

A 2007-2008-as és a 2012-2013-as becsléseket átlagoltuk két éves időszakonként, mert a gy a krízis kirobbanásának különböző kezdőévei az egyes országok eltért, illetve, hogy a éves fluktuációs hazást csökkentsük.

Munkajövedelem, munkán kívüli jövedelem, és a nettó utánpótlási ráta 60 hónap alatt csökkent

A nettó utánpótlási ráta egyénenként kalkulált adat, mielőtt munkanélkülivé válik egy „alacsony jövedelmű” egyén. Ebbe beleszámít a munka-, és munkán kívüli jövedelem, a jövedelemadó, saját szociális hozzájárulások, munkapótlékok, munkanélküli biztosítás. A munkanélküli támogatások mértéke csökkent 2007 és 2011 között.

Magyarország GDP arányos államadósságának 60%-ra csökkentése további megszorításokat igényel

Jelentős változások a munkanélküliségi rátában, a minimálbér területén, és a munkaképtelenek juttatásaiban

Csak néhány olyan eset van, ahol ezeket a kiadásokat csökkentették az OECD tagországaiban 2008-ban. Magyarország csökkentette a munkanélküliek támogatását, szigorította a szociális segítségnyújtás hozzáférésének a lehetőségét, és lecsökkentette a munkanélküliek segélyezésének időtartamát.

Magyarországon a szigorítások bevezetése, és a hozzáférés korlátozása után nagy mértékben lecsökkent a kedvezményezettek száma, annak ellenére, hogy sok a tartósan munkanélküli.

A családi támogatások területén bekövetkezett változások

Magyarországon bevezettek 2009-ben egy egyszeri kifizetést az alacsony jövedelmű családoknak, kibővítették ugyanebben az évben a gyermekellátási juttatásokat, de ideiglenesen befagyasztották a családi pótlékot (2011).

Jelentős változások az öregkori nyugdíj hozzáférhetőségében

Magyarországon a magánnyugdíj pénztárakat az állami nyugdíjrendszerbe vitték át. Ellentétben Észtországgal, a magyar magánnyugdíj pénztár átalakítás végleges, és a befizetéseket áthelyezték az állami nyugdíjalapba. Emiatt Magyarország kisebb előnyt élvez a támogatások szintje esetén.

Egy dolgozó partner a családi bevételeket rugalmasabbá teszi a bevételkieséssel szemben

A munkanélküliség különböző fázisaiban a nettó jövedelem egy dolgozó partnerrel  vagy anélkül, a munkajövedelemhez képest 2011-ben.

A háztartások bevétele az OECD tagországokban USD 4.500 és USD 36.400 között van

A szegényebb háztartások többet vesztettek, illetve kevesebbet nyertek 2007 és 2010 között.

2007 és 2010 között a a szegényebb magyarországi háztartások sokkal nagyobb csökkenést szenvedtek el az elkölthető jövedelem terén, mint a többi OECD tagország.

Termékenységi ráta

2011-ben a termékenységi ráta szembetűnően alacsony volt Magyarországon, átlagosan 1,24 gyermek jutott egy asszonyra (ami jelentősen alacsonyabb a lakosságszám fenntartásához szükséges 2,1-nél). A krízis évei alatt 2008 és 2011 között a termékenységi ráta egy tizedponttal csökkent.

Nettó migrációs ráta

A külföldön született népesség a teljes lakosságszámhoz viszonyítva csaknem megduplázódott Magyarországon 2001 és 2011 között, míg az átlagos éves nettó migrációs ráta nagyjából azonos szinten maradt.

Társas viszonyok

2012-ben minden ötödik magyar egyedülálló/sosem volt házas státuszú, az elvált, vagy különélők száma nagyjából azonos volt.

1970 és 2010 között a házasságok száma felére csökkent

Az egy nyugdíjasra (65 évnél idősebb) jutó aktív korúak (20-64 év) száma 2012-ben 3,7 volt, ami elmarad az OECD 4,2-es átlagától. A várakozások szerint Magyarországon az időskorúak támogatási arányszáma 2050-re 2,1-re csökken.

A gazdasági válság hatása a foglalkoztatási mutatókra

A 15 – 64 évesek körében a teljes foglalkoztatási mutató 2013 második negyedévében 58,2% volt. A nők esetében a szám épphogy meghaladta az 50%-ot, míg a korcsoport férfi tagjai esetében 65% a mutató. 2007 és 2013 második negyedéve között egy elenyésző emelkedés látható, ami a nők magas foglalkoztatási mutatójából fakad.

A nem-önkéntes részmunkaidős foglalkoztatottság emelkedett a válság alatt

Magyarországon 2007 és 2012 között a nem-önkéntes részmunkaidős foglalkoztatottság enyhén emelkedett, a teljes foglalkoztatottság mutatójából nagyobb mértékben részesült. A nők esetén a szám nagyobb mértékben emelkedett.

Magyarországon az itthon született és külföldön születettek körében 2007 és 2012 között a foglalkoztatási mutatók változását enyhe csökkenés jellemzi a Magyarországon születettek, és enyhe emelkedés a külföldön születettek körében.

Növekvő munkanélküliség

2013 második negyedévében az aktív korúak között a hivatalos munkanélküliségi ráta 10, 5% volt, és több nő volt munkanélküli, mint férfi. Nem volt igazából változás 2007 és 2013 második negyedéve között változás az átlagos munkanélküliségi mutatóban. A magánszektorban alkalmazottak esetében meredek csökkenés volt látható, míg a közmunkaprogramban résztvevők száma emelkedett, ez jelentősen befolyásolta a 2013 második negyedévi mutatót.

A munkanélküliség kétszer annyi fiatalt (15-24) érint, mint idősebb korút (55-64).

Fiatalok, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és képzésben sem vesznek részt

Magyarországon a 15-24 év közötti munkanélküliek vagy inaktívak aránya, akik nem tanulnak és nem vesznek részt képzésben, magasabb az itthon születettek körében, mint a külföldön születettek körében.

Magyarországon 2014 negyedik negyedéve során 7,8% volt munkanélküli, és 7,3% volt inaktív. 2007 negyedik negyedévéhez képest csökkent az inaktív fiatalok száma, de a munkanélküliek száma majdnem 3%-kal emelkedett.

A 15-29 éves korosztályból azok aránya, akik nem vettek részt oktatásban és nem a végzettségüknek megfelelő munkát végeztek 19% körül volt. Az alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkező fiatalok körében azok aránya, akik nem tanulnak és nem dolgoznak 20% alatt van. A magasabb végzettségű fiatalok körében ez a mutató 16%.

A fenti mutató a fiatal magyar bevándorlók körében enyhén csökkent 2008 és 2012 között, az itthon születettek között viszont több, mint 5%-kal emelkedett azonos időszak alatt.

Várható életkor és nyugdíjazás

A várható életkor a nyugdíjba vonuláskor a magyar nők körében 82 év, míg a férfiak esetében 77,4 év.

Oktatási kiadások

Magyarországon a tanulónkénti éves kiadás az általános iskolától a felsőoktatás befejezéséig 2010-ben vásárlóerő paritáson 5.300 USD. Nem volt százalékos változás a közoktatási kiadásokban a tanintézmények esetében a GDP-hez viszonyítva 2008 és 2009 között, de majdnem 5%-kal csökkent a szám 2009 és 2010 között.

Jelentősen nőtt a gyermekszegénység

2010-ben a magyarok 6,8%-a élt az átlagos jövedelem kevesebb, mint feléből.

2007 és 2010 között a szegénységi ráta az idősebb (65+) korúak esetében több, mint 3%-kal csökkent. Azonban a gyermekszegénységi mutató a 0-17 évesek között 3%-kal növekedett, és a fiatal felnőttek (18-25) körében is ugyanilyen mértékben emelkedett.

Magyarországon a minimálbérből élő egyedülállók, vagy kétgyermekes párok támogatása közelében sincs a szegénységi szintnek.

Szociális kiadások

A GDP arányos szociális kiadások mértéke minden OECD tagországban nőtt Magyarország kivételével. A szociális kiadások 0,4%-kal emelkedtek 2007 és 2009, de 1,9%-kal csökkentek 2009-10 és 2012-13 között.

A nyugdíjak csak kevesebb, mint 10%-át teszik ki a GDP arányos szociális kiadásoknak, épp csak 6%-át a munkaképes korúak támogatásának, mintegy 10%-át teszik ki az egészségügyi szolgáltatások. Magyarország, Görögország és Törökország nem rendelkezik számadatokkal a teljes nettó szociális kiadásokról.

Nem elégedettek

Az Eurobarometer Index 2012-es adatai szerint a magyarok kevésbé elégedettek az egészségügyi ellátással, még kevésbé a nyugdíj ellátással, még kevésbé az egyenlőtlenség és szegénység felszámolására tett intézkedésekkel, és még kevésbé a munkanélküli segélyezéssel. Magyarország volt a harmadik legrosszabbul teljesítő ország az Eurobarometer Index elégedettségi mutatójában.

Munkán kívüli juttatások

Magyarországon az aktív korú (15-64 év) munkanélküli segélyben részesülők aránya 1,8% volt 2007 és 2010 között, ami 0,4%-os növekedést jelent. 2007 és 2010 között a kedvezményezettek részére adott juttatások százalékpontban kifejezett mértéke 0,4%-kal, míg a munkanélküli segélyben részesülők arány a 0,3%-kal emelkedett.

Várható életkor

1970 és 2011 között a várható életkor 5,8%-kal 75 évre emelkedett, ami 5 évvel kevesebb, mint az OECD átlag.

Az érzékelt egészségügyi állapot

Magyarországon a lakosság kevesebb, mint 60%-a tartja magát jó egészségnek örvendőnek. A 15 évesnél idősebbek körében a teljes lakosság 56,1% tekinti magát egészségesnek. A nők  52,5%-a, a férfiak 60,1%-a gondolja magát egészségesnek.

Öngyilkosság

Magyarországon 100.000 főre több, mint 20 öngyilkosság jut. A kor szerinti öngyilkossági halálozási ráta 2011-ben 22,8% volt, ami alacsonyabb, mint Koreában, de magasabb, mint Oroszországban és Japánban.

Az élet elégedettség 4,7 volt 2012-ben Magyarországon, ami 0,3%-os emelkedés 2007-hez képest.

A magyar nők és férfiak a legelégedetlenebbek között vannak az OECD országok között, és a férfiak körében kicsit alacsonyabb az elégedetlenség, mint a nőkében.

Tolerancia

Általánosságban a homoszexuálisokkal szembeni tolerancia elfogadás nőtt 2007 és 2012 között. Azonban Magyarországon, Görögországban és Törökországban a tolerancia mértéke jelentősen csökkent.

A magyarok körében nő az intolerancia a nemzetiségi kisebbségekkel és a homoszexuálisokkal szemben. Egyre nagyobb számú magyar mondja azt, hogy a nem gondolja, hogy a hely ahol élnek jó hely lenne a más országokból érkezők számára.

Az intézményekbe vetett bizalom

2007 és 2012 között a kormányba vetett bizalom 26%-ról 23%-ra csökkent a felnőttek és 9%-ról 8%-ra a fiatalok (15-24) körében.

A pénzügyi intézményekbe vetett bizalom a magyarok körében 25%-ra csökkent 2007 és 2012 között.

Mexikó után Magyarország szenvedte el a legnagyobb bizalomcsökkenést a rendőrséggel szemben 2007 és 2012 között. Az emberek 59%-a szerint biztonságos éjszaka egyedül sétálni ami 5 százalékpontos csökkenést jelent 2007 és 2012 között.

Az OECD jelentésében található táblázatok és grafikonok a cikk eredeti, angol nyelvű változatában, az alábbi linkre kattintva láthatóak:

http://budapestbeacon.com/public-policy/oecd-data-compares-post-crisis-hungary/

Hivatkozás:

OECD (2014), Society at a Glance 2014: OECD Social Indicators, OECD Publishing.