Nem értjük meg, és nem akarjuk átalakítani a szokásainkat egy buta törvény miatt – mondta Dávid Ferenc a vasárnapi nyitva tartás tilalmával kapcsolatban. A VOSZ főtitkára szerint lehet, hogy Lázár János már nem ilyen szinten nyaral, de nagyon sok ember most is vállalati üdülőkbe és kempingekbe jár, a helyeikről nem is beszélve. Őket nem lehet éttermekbe terelni vasárnaponként. A szakképesítés ügyében nincs előrelépés, de azt legalább már tudjuk, ki nem számít közeli hozzátartozónak.

Egy, a vasárnapi nyitva tartás tilalmára vonatkozó újságírói kérdésre május 14-i sajtótájékoztatóján Lázár János kancelláriaminiszter úgy felelt: aki a Balatonhoz megy, az nem vásárolni megy, hanem pihenni.

Lehet, hogy Lázár már nem ilyen szinten nyaral, de nagyon sok kispénzű ember megy a Balatonra vállalati üdülőkbe vagy kempingekbe – reagált Lázár szavaira az ATV Egyenes Beszéd című, múlt hétfői adásában Dávid Ferenc (képünkön), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A helyi önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) áprilisban levélben fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez. A BSZ azt kezdeményezte, hogy az idegenforgalmi szezonban kapjanak felmentést a vasárnapi nyitva tartás tilalma alól a Balaton környéki települések. Válasz azóta sem érkezett – közölte a Magyar Nemzet Online-nal Balassa Balázs, Szigliget polgármestere, a szövetség elnöke.

Én sem tudok róla, hogy érkezett volna – jegyezte meg Dávid Ferenc. Hozzátette: legalább egy háromsoros választ írhattak volna, hogy „nem érdekel, amit mondotok, nem számít a Balaton”.

A VOSZ főtitkára szerint, aki tíz-tizenkét napra elmegy nyaralni, az nem nézi, hogy milyen nap van, hanem megy, amikor vásárolnia kell. Ugyanúgy igaz ez a rengeteg helybéli nyugdíjasra. Hangsúlyozta: teljesen irreális azt képzelni, hogy ezeket az embereket átterelik az éttermekbe.

Dávid Ferenc szerint Lázárnak vagy fogalma sincs arról, hogy ez miképp érint százezreket, vagy a kancelláriaminiszter olyan helyekre jár nyaralni, ahol tényleg nem számít, hogy nyitva van-e vasárnap a bolt, vagy sem – tette hozzá a VOSZ főtitkára.

A szakképesítés ügyében sem történt előrelépés – mondta a szakember. Senkinek sincs fogalma arról, miképp fognak kereskedelmi képesítést szerezni két héttel a szezon előtt a családtagok, hogy valóban kinyithasson vasárnap a családi kisbolt – tette hozzá.

Az sem világos, ki számít hozzátartozónak

A gazdasági tárca szerint a vasárnapi nyitva tartás tilalmát rögzítő törvényben leírt „segítő családtag” alatt azt kell érteni, akit a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) közeli hozzátartozók alatt ért. A törvény szerint közeli hozzátartozónak számít a házastárs, az egyenes ági rokon, a testvér, az örökbefogadott, a mostoha-, és a nevelt gyerek, valamint az örökbefogadó, a mostoha-, és a nevelőszülő. A vő, a meny, az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa is mind hozzátartozónak számít ugyan a Ptk. szerint, de nem közelinek, úgyhogy ők nem állhatnak be segítő családtagként a pult mögé vasárnap.

Dávid Ferenc emlékeztetett: Szatmáry Kristóf miniszteri biztos az ATV Szabad Szemmel című május 17-i adásában azt mondta, hogy a törvény megalkotása egy komoly és nehéz politikai döntés volt. „Én azt hittem, hogy gazdaságról beszélünk” – kommentálta a kormánypárti politikus szavait a VOSZ főtitkára. „Ezt még mosolyogva fogadtam, ám ami ezután következett, azt szakmailag elképesztőnek tartom” – folytatta.

Összevetették a március 15-e előtti kilenc és a március 15-e, azaz a hatálybalépés utáni hat hét forgalmát, és ebből levonták azt a következtetést, hogy a kereskedelem föllendült. Ha azonban valaki tanult statisztikát, akkor tudja: negyedévet negyedévvel, évet évvel hasonlítunk össze – mondta a főtitkár. Ráadásul összevetni a téli szűkös hónapokat a húsvétot is magába foglaló időszakkal „szakmai nonszensz” – fogalmazott.

Mindez az egész ügyért felelős miniszteri biztos szájából hangzik el. „Zöldségeket beszél” – mondta a VOSZ főtitkára.

Nem értjük meg, és nem akarjuk átalakítani a szokásainkat egy buta törvény miatt, ráadásul a törvényalkotókon kívül mindenki tudja, hogy a törvényhez három-négy hónapon belül hozzá kell nyúlni. A közvélemény-kutatók is arra jutottak, hogy ezzel az intézkedéssel a magyar társadalom szemben áll – mondta Dávid Ferenc.