Bokros Lajos a magyar államot egy „bűnszervezethez” hasonlítja

január 26, 2015

bokrosmm

“Érthető, hogy miért beszélnek az emberek ebben az országban Magyarországról maffiaállamként, mivel az állam úgy viselkedik, ahogy egy bűnszervezet” – Bokros Lajos, a MOMA elnöke, korábbi pénzügyminiszter

Sok minden történik a devizapiacokon mostanában. A svájci jegybank nemrég eltörölte a frank-euró rögzített szintjét, a forint gyengült az euróhoz képest, és az amerikai dollár jelentősen erősödött mind az euróval, mind pedig a forinttal szemben. Mi történik éppen?

Úgy vélem, számos különböző tényezőt kell különválasztanunk, vagyis a nemzetközi tényezőket, az európai tényezőket és a hazai tényezőket is. A globális piacokon a legjelentősebb tényező az amerikai dollár felértékelődése szinte az összes többi devizával szemben.

Miért történik mindez?

Mert az Egyesült Államok gazdasági növekedése sokkal nagyobb, mint bármely más azzal összehasonlítható nagy gazdaságé, Kína kivételével természetesen. De mindannyian tudjuk, hogy a kínai deviza, a jüan nagyon szigorú kormányzati kontroll alatt áll, ezért nem lenne helyes összehasonlítani a  jüant a dollárral.

Ennek az a következménye, hogy az amerikai dollár megint a tőke mennyországának a szerepét tölti be, ami jelenleg az Egyesült Államokba és az egész világ bankrendszerébe áramlik. Úgy vélem, a dollár további erősödésére lehet számítani, legalábbis az idei évben.

A második fontos tényező, hogy az eurózóna olyan mennyiségi könnyítésbe kezd, melynek sok éven keresztül ellenállt. Korábban az USA és az Egyesült Királyság is alkalmazott mennyiségi könnyítéseket egy ideig, de mára leállították ezeket.

Az eurózónában a belátható jövőn belül megkezdődik a mennyiségi könnyítési program, és a piac részéről az az elvárás látható, hogy az sikerrel fog járni. Ha megpróbálja valaki olcsó euróval elárasztani a piacot, akkor – hogy így fogalmazzunk – az eredmény az európai közös pénz leértékelődése lesz, legalábbis a dollárral szemben, amely egyébként is felértékelődik a többi devizával szemben, nem csak az euróval szemben.

A svájci jegybank azért akarta rögzíteni a frank árfolyamát az euróval szemben, hogy fenntartsa a svájci gazdaság versenyképességét. Most azt vették észre, hogy nem szükséges fenntartani ezt a rögzítést, mivel az euró gyengül a dollárral szemben és szükségtelen, hogy a svájci frank is gyengüljön a dollárral szemben. Valószínűleg arra is gondoltak, hogy a svájci gazdaság eléggé versenyképes és a termelékenységi szint is elég jó ahhoz, hogy ezt az egyszeri negatív sokkot ellensúlyozza a létrejövő egyszeri nagy felértékelődés. Ahogy azt ön is tudja, a svájci frank egyetlen nap alatt több, mint 20 százalékkal erősödött. Azóta lejjebb süllyedt természetesen, de most azt láthatjuk, hogy az euró és a svájci frank majdnem azonos szinten van, és egy viszonylag szűk sávban mozog az árfolyam.

Természetesen sokan mondják azt, hogy nagy hiba volt a svájci jegybank részéről, hogy hagyta a frank árfolyamot erősödni, de én ezt másként látom, mivel szerintem csak idő kérdése volt, hogy mikor lépik ezt meg. Ha a Svájci Nemzeti Bank tovább halasztotta volna az árfolyam liberalizációját, akkor még nagyobb felértékelődés lett volna az eredmény, és úgy vélem, ezt szerették volna elkerülni. Jobb volt most a dolgok elé menni. Lehet, hogy ez okozott károkat, de ha tovább halasztották volna a döntést és továbbra is fenntartják a rögzített szintet hosszabb távon, akkor még nehezebb lett volna kiszállni ebből a megállapodásból és az még komolyabb károkat okozott volna.

Mindig össze kell hasonlítani, hogy mit lehet épp most elérni a jövőhöz képest.

Mi a helyzet a magyar forinttal?

A magyar forint már régóta gyengül, mind a dollárral, mind pedig az euróval szemben, ami elég furcsa, mert azt értem, hogy a forint gyengül a dollárhoz képest, mivel az csak a dollár erejét mutatja, de hogy gyengül az euróval szemben, ami pedig a dollárhoz képest gyengül, az a forint gyengítését célzó szándékos magyar kormányzati politikai eredménye, aminek a célja, hogy fenntartsa a magyar export versenyképességének viszonylagos erejét.

Nem hiszem, hogy ez jó politika, mert ez azt jelenti, hogy folyamatosan veszít értékéből a magyar munka, veszítenek a magyar fogyasztók, a magyar megtakarítók, és a magyar befektetők is. De ha olyan kormány van hatalmon, amely éket próbál verni az általa kedvelt vállalkozások és azok közé, melyek szerintük ártalmasak az országnak, akkor ez az egyetlen eszköz a kormány kezében a bizalom viszonylag magas szintjének a fenntartásához.

Az exportőrök örülhetnek

Igen, nekik ez jó. De a legtöbb magyar exportőr egyben nagy importőr is. Természetesen vannak forintban felmerülő költségeik, és ezzel nyernek, a profitabilitás emelkedik, de ezzel egyidőben gúnyt űznek abból az általános társadalmi kívánalomból, hogy felzárkózzunk Nyugat-Európához. Egy folyamatosan gyengülő devizával csökken az egész GDP és az ország termelékenységi kapacitása, amivel sosem lehet felzárkózni a nyugat-európai gazdasági jóléti szinthez.

Mit jelent a magyar forint ingadozó árfolyam szintje az ország államadósság visszafizetési képességére nézve?

Remélhetőleg a kormány tett lépéseket annak érdekében, hogy csökkentse a svájci frankban fennálló adósság szintjét. Nem tudom pontosan, hogy mi történt, mivel sajnos nagyon nehéz a Magyar Nemzeti Bank mérlegét elemezni. Azt nem látom, hogy a meglévő tartalékokból túl sokat váltottak volna frankra előzetesen, hogy kiküszöböljék a nagymértékű erősödés hatását. Talán megtették, és ha igen, akkor az jó lépés volt. De ha leértékeljük a forintot az összes nyugati devizával szemben, akkor természetesen a forintosított hitelállomány szintje megemelkedik. Ha ezzel egyidőben leértékeljük a magyar GDP-t, akkor a devizaalapú adósság és a GDP közötti arány is emelkedni fog – és ez nem jó politika, mert nem csak a fiskális adósság számít, hanem a teljes államadósság, amelyet bizonyos mértékben csökkentettünk azáltal, hogy a nem-fiskális szereplők, mint például a háztartások és a vállalkozások szándékosan előre fizették ki adósságuk jórészét az elmúlt mintegy öt évben. Ennek következménye, hogy egyre több és több külföldi adósság koncentrálódik az állam adósságában, mivel a többi szektor szereplői helyreállították mérlegeiket, ahogy mondani szoktuk, egyre kevesebb az eszközállományuk.

Ezt azt jelenti, hogy ismét infláció lesz?

Ez attól függ, hogy miként alakul az árfolyam a belátható jövőben. Ha felfelé lő ki a svájci frank, vagy más nyugat-európai devizák árfolyama, melyeket a külkereskedelemben használunk, és az csak néhány hónapig tart, akkor nem feltétlenül növekszik az infláció. Ha tartós az új gazdasági felállás, és ha a forint a szándékos kormányzati politikának köszönhetően tovább veszít az értékéből, akkor teljesen elkerülhetetlen, hogy előbb vagy utóbb ismét infláció alakuljon ki.

Hogyan fogja ez érinteni az átlagos magyar háztartásokat?

Nyilvánvaló, hogy negatívan. De mondom még egyszer, az a nagy kérdés, hogy miként reagál a kormány. Emelkednek a bérek? Növekednek a nyugdíjak? Növekedni fog a szociális alrendszer kiadása? Nos, lehet olyan, magasabb inflációs környezet, ahol a névleges bérek emelkednek, de a reálbérek szintje stagnál.

Beszéljünk a korrupció kérdéséről. Van valamilyen visszajelzése a folyamatban lévő korrupciós botrányokkal kapcsolatban, amelyek több magyar állampolgár kitiltásához vezettek az Egyesült Államokból?

Nagyon nehéz bármilyen konkrét megállapítást tenni, mert a magyar kormányzati politika egyik legfontosabb tulajdonsága a nagymértékű titkolózás. Számos döntés született, amelyek miatt nem lehet megbízható információkhoz jutni, és gyakran maga a kormány az, amely utolsóként adna bármilyen megbízható információt. Szóval nehéz megmondani, de az a tény, hogy feszültség alakult ki Magyarország és az USA kormányai között, ami feltehetőleg néhány magas rangú magyar tisztviselő negatív viselkedésének tudható be, sokat elmond a háttérben meghúzódó problémákról.

Ha a kormány az első a korrupciós listán – és ahelyett, hogy harcolna az ellen, maga a kormány érintett a korrupcióban – és elkövetett olyan bűnöket, melyek kapcsán azért nem indult nyomozás, mert magas rangú kormányzati tisztviselők is érintettek azokban, akkor megérthetjük, hogy miért beszélnek az emberek ebben az országban Magyarországról maffiaállamként, mivel az állam úgy viselkedik, ahogy egy bűnszervezet.  És nyilvánvaló, hogy ők az utolsók, akik megbízható információt akarnak adni a nyilvánosság számára.