Túl nagy vita nem volt azon a péntek esti budapesti, a Momentum Mozgalom által jegyzett gazdasági minikonferencián, melyen a résztvevők – a Momentum egy politikusa és több civil szakértő; valamennyien közgazdák – Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéből való kilábalásának mikéntjéről fejtették ki nézeteiket. Többek közt elhangzott: kulcsfontosságú lenne a jogállami keretek biztosítása, és a magántulajdon tisztelete.

Az okos állam és a fölzárkózás címmel tartott minikonferenciát a Momentum Mozgalom péntek este Budapesten. A Facebookon is meghirdetett esemény első részében Farkas Ádám, az Európai Bankhatóság főigazgatója tartott egy mintegy ötvenperces előadást arról, hogy mi a gazdaság- és pénzügypolitika teendője. A fő kérdés szerinte az, hogy miképp kellene egy jó, Magyarország fölzárkóztatását elősegítő gazdaságpolitikának fölállnia.

Miután 1990-ben Magyarország visszanyerte szuverenitását, kitűzött cél lett a nyugati közösséghez történő fölzárkózás – kezdte előadását Farkas Ádám. Az akkori változás lehetőséget kínált. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) volt elnöke szerint nagy csalódás, hogy közel harminc év után ismét arról kell beszélni, miképp lehet fölzárkóztatni Magyarországot.

Egy ország gazdaságpolitikájának a Nyugathoz történő fölzárkózás kell, hogy legyen a fő célja, de úgy, hogy a sikerek alapját a teljesítmény adja, miközben a társadalmi szolidaritás legyen akkora, mint amekkora Nyugaton általában elfogadott – hangsúlyozta a Londonban dolgozó pénzügyi szakember. Farkas Ádám szerint a végcél, hogy a gazdasági fejlődésből fakadó jólétet minél többen élvezzék.

Magyarországnak az Európai Unióba (EU) történt 2004-es belépése intézményes keretet, esélyt adott a fölzárkózáshoz. Magyarország része lett egy egységes piacnak, ahol biztosított az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad áramlása. Magyarország egyúttal részévé vált egy közös gazdasági szabályrendszernek. Az ország hozzáfér a strukturális alapokhoz. „Van, aki szerint csak ezért érdemes EU-tagnak lenni, de én ezzel nem értek egyet” – hangsúlyozta Farkas Ádám.

Az EU-tagság tehát segíti Magyarország fölzárkózását, de önmagában nem garancia a fölzárkózásra.

Az EU a világ legnagyobb egységes piacaként 2004-ben a világ GDP-jének harmincegy százalékát, de 2015-ben már csak huszonötöt adta. Tehát – hangsúlyozta a szakember – az EU-nak a világgazdaságban betöltött szerepe csökken, ugyanakkor hozzátette, miszerint az euró a világ második legjelentősebb valutája és az EU számos kérdésben világjelentőségű tényező.

Farkas Ádám arra hívta föl a figyelmet, hogy Magyarország egy pici, erőforráshiányos, nyitott gazdaságú ország, amely az EU-n kívül képtelen lenne megállni a lábán. „Az tök egyértelmű, hogy a nem belépés hátrányos lett volna a fölzárkózás szempontjából” – hangsúlyozta az Európai Bankhatóság főigazgatója, hozzátéve, hogy az EU nem egy karitatív szervezet. Kőkemény érdekek ütköznek az EU-n belül, de helyt kell állni a versenyben, és a versenytől nem szabad félni – vélekedett.

A 2004-es belépés óta Magyarország és a Nyugat közti különbség, sőt, Magyarország gazdasági szerepe a régión belül is visszaesett – folytatta nem túl biztatóan a PSZÁF volt elnöke.

Szerinte rendbe kellene tenni az állam működését, melynek kulcsfontosságú eleme lenne a jogállami keretek biztosítása, és a magántulajdon tisztelete. Az nem megy, hogy az állam beleavatkozik a gazdaságba, tökretesz szereplőket, majd utána szabályoz. (De, a tapasztalat szerint megy – a szerk.) Szükség volna egy jól működő intézményrendszerre és egy ugyancsak jól működő bürokráciára. Az Európai Bankhatóság főigazgatója megjegyezte: a médiát is védeni kellene, hogy az állami hirdetésekkel vagy azok hiányával ne legyen kitéve az állam kénye-kedvének.

Az állam – így Farkas Ádám – legyen hatékony, s ne pazarló. A gazdaságban a teljesítményelvűséget kellene honorálnia, és kiiktatnia a járadékvásárlók uralmát.

A gazdaságpolitikának meg kellene szabnia, hogy mekkora legyen az állam: el kell dönteni, hogy hány százalék legyen az újraelosztás aránya. A pénzügyi szakértő szerint nincs egyértelmű válasz: személy szerint a kis állam híve vagyok, „de nem biztos, hogy nekem van igazam”. Hozzátette: az észak-európai államok jól működnek, pedig elég nagyok. Az mindenesetre tendencia, hogy az állam szeret nőni.

Farkas Ádám egy, az Egyesült Államok és az EU gazdaságpolitikája közti jelentős különbségre hívta föl a figyelmet. Míg az Egyesült Államokban a szövetségi költségvetés körülbelül egynegyede a GDP-nek, eddig az EU-ban negyven-ötven százalék. Ennek ellenére nem igaz az az elterjedt nézet, miszerint „Brüsszel egy nagy vízfej”: az EU költségvetése csak egy százaléka az EU GDP-jének.

A szakember úgy vélte: a humánerőforrásban, a társadalom humántőkéjében van ma a verseny. „Ide nagyon érdemes fektetni”, még akkor is, ha ez hosszútávú befektetés.

A gazdasági integráció magja várhatóan a monetáris unió, tehát az eurózóna lesz. Amely ország ennek nem akar tagja lenni, „az az integráció perifériájára fog szorulni” – figyelmeztetett Farkas Ádám, aki szerint Magyarországnak elemi érdeke ebben a centrumba bekerülni, és az erős integrációban részt venni.

„Sokkal jobban élünk, mint kétszáz éve” – generált némi derűt az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Koren Miklós, a CEU közgazdája, a De Facto blog állandó szerzője, aki nem mert nagyot álmodni, szerinte ugyanis nem az a cél, hogy utolérjük Ausztriát, hanem, hogy fejlődjünk.

Októberben hozzák nyilvánosságra szakpolitikai programjukat – vette át a szót Orosz Anna közgazdász, a Momentum elnökségi tagja. Az ellenzéki politikus szerint a rendszerváltásnak nem sikerült a politika és a gazdaság összefonódását megakadályoznia. „Nem tanultuk meg, hogy a kapitalizmus lehet egy jó dolog” – fogalmazott Orosz, azt viszont nem tisztázta, hogy a többes szám első személy rajta kívül még ki(k)re vonatkozik. (Utóbb többször is használta a többes szám első személyt, de rejtély maradt, hogy rajta kívül ki[k]ről van szó – Sz. P.) Magyarországon elképesztő a korrupció, „de ez nem 2010-ben kezdődött” – tette hozzá.

A rendszerváltás óta szétszakadt a magyar társadalom – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy „mélyszegénység a szocializmus alatt is volt, csak a szőnyeg alá söpörve”.

A Momentum gazdaságpolitikusa szerint súlyos hibája a magyar gazdaságnak, hogy nagyon magas az inaktívak aránya. A kilencvenes évek második felétől jelentősen nőtt a GDP, de ez nem vonta maga után a foglalkoztatás növekedését.

Orosz egyúttal bírálta az oktatási rendszert, amely „borzalmas és egyenlőtlenségeket tart fönt”.

A Momentum elnökségi tagja szerint mindemellett az emberek bizalmatlanok egymással és az állammal szemben. Mindez a bizalmatlanság a gazdasági fejlődés gátja lehet.

A pódiumbeszélgetés moderátora, Mihály Dávid, a Közép-európai Egyetem (CEU) kutatója azt kérdezte Győrffy Dóra közgazdától, hogy van-e valamilyen magyar átok? A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint az átok valami külső erőt jelent, amire az egyénnek nincs ráhatása. „A májzsugort kapó alkoholista nincs megátkozva, hanem viseli tettei következményét” – mondta az amúgy magasugróként fedett pályás világbajnoki ezüstérmes, a sydney-i olimpiát megjárt szakember.

Semmilyen kényszer nem volt azokban a döntésekben, melyek következményeit Magyarország most viseli – mondta Győrffy –, példának fölhozva a XIII. havi nyugdíjat, vagy az alkotmányos intézményrendszer 2010 utáni lebontását. Szerinte olyan történelmi lehetőségeket sikerült elpazarolni, mint az EU-tagság vagy a Fidesz 2010-es győzelme, mely során a párt a mandátumok több mint kétharmadát szerezte meg.

Győrffy szerint a Kádár-korszakban dívott a kiskapuk használata, illetve az, hogy efölött az állam általában szemet hunyt. Elismerően idézte egykori tanárát, Bokros Lajost, aki a CEU-n tanította őt: a volt pénzügyminiszter fölháborodva mesélte, miszerint egy általa megrendelt építkezés vezetője megkérdezte tőle, hogy kér-e számlát.

A gazdaság nagy és erős szereplői a rendszerváltás után oligarchákká váltak – vette át a szót Karvalits Ferenc. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke szerint a rendszerváltás után kevés volt a magyar gazdaságban a belső innováció, a fejlesztés és a belső fölhalmozás. A tönkremenő ipar munkásai nem találtak maguknak új munkahelyet, az állam pedig korkedvezményesen nyugdíjazta őket, vagy sokakat rokkantnyugdíjassá nyilvánított – mindez viszont hatalmas teher lett a szociális ellátórendszer számára.

A bizonytalan környezet miatt nemcsak a külföldi tőkének sem lesz kedve Magyarországon befektetni, hanem a hazai cégeknek sem – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egykori gazdasági tanácsadója, aki szerint átláthatóságra és jogbiztonságra lenne szükség a bizalom helyreállításához. Úgy vélte: ha holnaptól jó lenne a politika, akkor is nyolc-tizenkét év kellene a bizalom helyreállításához.

„Kellőképpen borús a helyzet” – vette át a szót Orosz Anna. A vállalatok nem ruháznak be. Leginkább az állam ruház be, az is EU-s forrásokból. A vállalatok tizenhárom százaléka végez bármilyen innovatív tevékenységet, míg az EU-ban harminchárom százalék az átlag. „Az oktatásból folyamatosan vonjuk kifele a pénzt” – jegyezte meg.

A Momentum elnökségi tagja szerint „az eszelős helyzet”, hogy tizenhat-tizenhét éves fiatalok kikerülnek az oktatásból és elkezdenek dolgozni, ahelyett hogy tanulnának, például nyelveket. Hozzátette: bizonyos helyeken óriási a munkaerőhiány. A probléma 2010 előtt is fönnállt, de azóta nagyon sokat romlott a helyzet.

Győrffy Dóra szerint, ha a gazdaság szereplőinek az állam jóindulatáért kell versenyezniük, akkor egész mást tesznek, mintha a vevőkéért tennék ugyanezt. „Az államilag vezérelt gazdaság nem ösztönöz innovációra” – hangsúlyozta a magasugró-közgazda.

Koren Miklós arra hívta föl a figyelmet, hogy azokat a vállalatokat az állam nem egzecírozza, amelyek egy hét alatt át tudnának költözni Szlovákiába, ha akarnának. Akik jobban Magyarországhoz vannak kötve, tehát nehezebben költöznek, azokat viszont igen.

„Az államnak a belföldi tulajdonosok innovációra való hajlandóságát kellene segítenie” – fokozta a hangulatot Karvalits, aki kissé megdicsérte a kormányt. Azt mondta ugyanis: az áfa tekintetében a magyar gazdaság fehéredett az elmúlt években. „Ettől még van korrupció” – tette hozzá.

Észtország és Magyarország különböző adatait tartalmazó táblázatot mutatott be Győrffy Dóra. Egy 138 országot tartalmazó listán a tulajdon védelme szempontjából Észtország a 25., míg Magyarország a 134. A bírói függetlenség szempontjából a volt szovjetköztársaság 18., Magyarország a 102.

Fontos a teendő, de az is fontos, hogy a teendő a magyar társadalomnak el legyen magyarázva – hívta föl a figyelmet egy nem gazdasági szempontra az MNB volt alelnöke. Karvalits úgy folytatta: az ideális piacgazdaság nem hagy az út szélén senkit, még Kisvárdán sem.

„A szolidaritás nemcsak erkölcsi és morális felelősségünk” – überelte Herczog Edit szocialista volt európai parlamenti képviselőnő „hármas trojkáját” a Momentum elnökségi tagja. Orosz egyesült államokbeli számításokat idézett, melyek szerint a diszkrimináció csökkentése nemcsak erkölcsileg, hanem gazdaságilag is fontos. „Oktatás, oktatás, oktatás. A finnek a követendő példák” – hangsúlyozta.

Orosz szerint elképesztően nagy felelőtlenség az EU adta lehetőségeket nem kihasználni. „Nem harcolni kell Brüsszellel”.

Egy, a közönségből érkező kérdésre a Momentum politikusa úgy reagált: a béreket nem az államnak, hanem a piacnak kell meghatároznia. Az állam feladata a transzparencia, a kiszámítható üzleti környezet kialakítása. Az államnak alapvetően támogató szerepben kell lennie, például az anyákat, a képzetleneket, vagy a fogyatékosokat kell segítenie a munkaerőpiacra való eljutásban.

(Címlapkép: Az okos állam és a felzárkózás – Momentum Konferencia/Facebook)

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):