Bokros Lajos, a MoMa elnöke ellenzéki összefogást sürget

“A jelenlegi magyar kormány nem tartja tiszteletben a magántulajdont” állította Bokros Lajos, EP képviselő, a MoMa elnöke egy tv interjúban múlt pénteken. A kormány magántulajdon elleni lépéseire példaként felidézte a 2010-es magánnyugdíj pénztár államosítást, az idei, 40,000 kis- és középvállalkozás dohányárusítási engedélyének megszüntetését, és a kormány javaslatait a közműcégek államosítására. “A profit a beruházás forrása,” állította Bokros.  “Ha nincsenek beruházások vagy fejlesztések az energiaszektorban, akkor arra számíthatunk, hogy hosszú távon az energiaárak növekedni fognak, mivel a hatékonyság nem fog növekedni.” Bokros szerint “azok, akik a nyereség ellen vannak, nem lehetnek a Kapitalizmus vagy a szabad piac híve” és a nem nyereséges vállaltok „nem jutnak hitelhez”

A magyar bankrendszerrel kapcsolatban Bokros elmondta, sok olyan külföldi tulajdonú bank van, aki szívesen szabadulnának magyar befektetéseiktől, hiszen a jelenlegi kormány által kivetett különadók miatt veszteséget termelnek. Szerinte „óriási hazugság” az, hogy a külföldi pénzintézetek vonják ki a forrásokat Magyarországról, hangsúlyozva, hogy az elmúlt három évben a bankoknak pótolniuk kellett tőkéjüket, a magas adók miatti veszteségeik ellensúlyozására. Bokros szerint azonban, a tőkebeáramlás nem mutatkozik meg a magasabb hitelezésben, mert a „kormány gazdaságpolitikája annyira rossz, hogy az új tőke a kormány rabló és pazarló gazdaságpolitikája miatt elvett tőke pótlására ment.”

A kormány által nem régiben kiadott gazdasági számokkal kapcsolatban, amelyek a magyar gazdaság növekedését hivatottak bemutatni, Bokros úgy reagált, hogy az infláció árak rögzítése általi csökkentése kontra produktív.

“Sztálin elvtárs forog a sírjában”, szellemeskedett Bokros.

Az eredetileg 2009-ben a Magyar Demokrata Fórum révén EP képviselőnek választott Bokros idén áprilisban megalapította saját politikai pártját Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) néven. Az első Horn-kormány pénzügyminisztereinek egyikeként, Bokros volt a szellemi atyja az 1995-ben bevezetett megszorító csomagnak, amely stabilizálta a közpénzeket, visszaállította a hitelezési bizalmat, és hosszabb időre lefektette a gazdasági növekedést szolgáló közvetlen külföldi beruházások alapjait. A „Bokros csomag” által okozott rövidtávú nehézségek oda vezettek, hogy 1998-ban az Orbán Viktor által vezetett Fidesz legyőzte a Szocialistákat.

Szeptemberben Bokros véleményének hangot is adott a Népszabadságban és az ATV-n. Bokros szerint jobb-közép pártját a „hazaszeretet”,az Európai irányultság”, elkötelezettsége a „emberi szabadság” és a „szabadpiaci alapelvek” különböztetik meg a többi párttól. Véleménye szerint, ami jelenleg politikai konzervativizmus néven folyik Magyarországon, az valójában “neo-kommunizmus”. Bokros úgy hiszi, “Magyarországnak nem kellene törzsi, nacionalista szabadságharcot vívnia Európával, mert Magyarország érdekeit legjobban a legmélyebb és leghatékonyabb európai integráció szolgálná.” Szerinte csak az ő pártja képviseli azt az elvet, hogy a „kisebb, korlátozott” kormány képes „magasabb színvonalú közszolgáltatás” biztosítására, „hatékonyabb” és „tisztább” alatt azt értve, hogy kevésbé korrupt.

Úgy véli, az ő pártja „alapelveken nyugvó politikát” gyakorol, Bokros elmondta a Népszabadságban, hogy a MoMa támogatná egy egységes ellenzéket anélkül, hogy előzetesen parlamenti székeket, vagy kormányzati pozíciókat kérne ezért, figyelmeztetve arra, hogy ha „Nem egyesítjük erőinket, Orbán maradni fog.”

Bokros szerint a hatályos szabályozás nem hagy más lehetőséget az ellenzék számára, mint egy „kikényszerített koalíció”, melybe az összes ellenzéki párt benne van, „mert fél százalék elvesztése is vereséget eredményezhet”. A politika nem arról szól, hogy “ki kit szeret vagy utál”, hanem “érdekekről”. Véleménye szerint a „kikényszerített koalíció” nem lesz alkalmas hatékonyan kormányozni, vagy a szükséges reformokat véghezvinni. Pártjának felhívására az alkotmány, az alaptörvény és a választási törvény átalakításával kapcsolatban Bokros elmondta, az első teendő a választási rendszer megváltoztatása annak érdekében, hogy a pártoknak ne kelljen „kényszerű koalíciókba tömörülniük”, és a jövőben a választások „szabadok és tiszták” legyenek.

Bokros a múlt év végén elindított „rezsicsökkentési harcot” az „egyik legkárosabb” kampánynak nevezte, amely az országot hosszú távon is rendkívül negatívan érinti, a beruházások csökkenésére, leépítésekre és még áramkimaradásokra is számítani lehet. Bokros úgy hiszi, egy ilyen lépés katasztrofális hatást váltana ki az egész gazdaságra nézve, hozzátéve, hogy „Amennyiben a kormány valóban szeretne segíteni a rászorulókon, úgy adhatna nekik pénzügyi segítséget, vagy egyfajta rezsicsekket”. Bokros szerint a bevezetett rezsicsökkentés előnyeit a gazdag felhasználók élvezik a szegények költségére, mivel a költségeket a társadalom fizeti meg szektorális és egyéb adók formájában.

Bokros kritizálta a kormány azon terveit, hogy államosítsa a veszteséges acélgyártó Dunaferr-t, és hogy kisebb szénbányák nyíljanak országszerte. Bokros szerint Orbán Viktor tervei, hogy Magyarországot az a „szén és acél” országává tegye és államosítsa a közműcégeket azt okozza, hogy Rákosi Mátyás korábbi kommunista diktátor „forog a sírjában”.

Hozzátette még, hogy az ellenzéki politikai pártok erkölcsi kötelessége félretenni a különbségeket, és koalícióra kell lépniük, hogy legyőzhessék a Fideszt a következő választáson. “Az ország nem él túl még négyévnyi romboló gazdaságpolitikát.”

Hivatkozás:

“Populista a rezsicsökkentés”. ATV Start, 2013 október 3.

“Bokros Lajos”. Egyenes Beszéd. 2013 szeptember 20.

“Bokros Lajos a győzelem után új választást tartana.” Népszabadság Online.  2013 szeptember 20.