Szópárbaj alakult ki a miniszterelnöki hivatal és a legnagyobb magyarországi foglalkoztató, a Tesco Magyarország Kft. között, miután a Tesco bejelentette, hogy 13 magyarországi üzletét zárja be a múlt évi, külföldi kézben lévő kiskereskedelmi láncok számára kedvezőtlen törvények miatt.

A kormány dühösen reagált, és azt állította, hogy a Tesco február 2-án induló boltbezárásainak és a mintegy 560 dolgozó menesztésének semmi köze nincs a 16 törvénymódosításhoz, azoknak az angol anyavállalat gyenge teljesítménye az oka.

Most a Kereskedelmi és Iparkamara is beszállt a vitába és kiadta jelentését, mely szerint Magyarországon túltelített az élelmiszerkereskedelmi piac, és a multinacionális élelmiszerkereskedő láncok részére biztosított versenyelőny miatt naponta átlagban több mint 50 üzlet zár be.

Egyelőre nem ismeretes, hogy kinek a megbízásából, vagy, hogy miért készítették a jelentést. Az sem ismeretes, hogy miért most kezdték el érdekelni a kamarát a Magyarországon már több, mint 20 éve jelenlévő nemzetközi élelmiszerkereskedelmi láncok.

A kamara adatai szerint 2013-ban az élelmiszerkereskedelemben 16 098 új üzletet nyitottak, 20 874-et zártak be, 2014. első félévében 7899 új boltot létesítettek és 9462 egységet szüntettek meg. A köztestület úgy becsüli, hogy a jövőben is nagyszámú élelmiszerkereskedelmi bolt megszűnésével lehet számolni.

A kamara úgy látja, hogy a boltmegszűnés a hazai élelmiszerkereskedőket hatványozottabban fogja érinteni, tekintettel a jelenleg is meglévő versenyhátrányukra a multinacionális cégekhez képest. Elemzésében a multinacionális élelmiszerláncok versenyelőnyei közé sorolja a kamara egyebek között a kedvezőbb méretgazdaságosságukból származó 5-10 százalékos árelőnyt. A multinacionális élelmiszerkereskedő cégek a külföldi nagy nemzetközi gyártókkal világszintű megállapodást tudnak kötni, ami forgalmuk mintegy 50 százalékát adja, és az ilyen beszerzés további 5-10 százalék árelőnyt biztosít számukra a kisebb, magyar láncokkal szemben.

Az elemzés szerint a multinacionális élelmiszerkereskedelmi vállalatok számára versenyelőnyt jelent az is, hogy olyan kényelmi szolgáltatást – például buszjáratok indítását – tudnak finanszírozni, amely növeli a hazai kereskedők versenyhátrányát. A tanulmány kiemeli, hogy az egy nézetméterre jutó bolti alkalmazotti létszám jelentősen alacsonyabb a Magyarországon működő nemzetközi élelmiszerkereskedelmi nagyvállalatoknál, nem elhanyagolható szempont, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok tevékenysége a belvárosi kisüzletek megszűnéséhez vezetett.

Úgy tűnik, nem csupán az egyéni üzletek érintettek, de a magyar tulajdonban lévő láncok is, mint például a CBA. A cég 2013-ban jelentős forgalomesést könyvelhetett el, és sokan úgy vélik, hogy ez 2014-ben is folytatódott annak ellenére, hogy szinte az összes bolt mellett nyílt egy nemzeti dohánybolt is.

Négy év folyamatos emelkedést követően a CBA forgalma harmadával esett vissza 2013-ban, ami miatt a cég veszteséggel zárta az évet.

A CBA gyenge teljesítménye és kiváló politikai kapcsolatai állhatnak a 2014 végén elfogadott törvénymódosítások mögött, amelyek általánosságban a hazai cégeket hozzák előnybe a nemzetköziekkel szemben. Az egyik ilyen törvény írja elő a 400 négyzetméter területet meghaladó üzletek vasárnapi kötelező zárva tartását (a CBA összes üzlete 400 nm alatt van). Egy másik törvény az élelmiszer-lánc felügyeleti díj mértékét változtatta meg sávosan emelkedő rendszerre – minél nagyobb egy cég bevétele, annál magasabb díjat kell befizetnie a magyar felügyeleti szerveknek. A Tesco, és más külföldi tulajdonú üzletláncok esetében ez a díj húszszoros emelkedését is jelentheti.

A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezeknek a lépéseknek semmi közük sincs a Tesco boltbezárásaihoz. A kormány ugyanakkor még nem kommentálta a német tulajdonú Spar üzletlánc bejelentését, miszerint jelentős mértékben kénytelenek csökkenteni a 2015-re tervezett bővítéseket és üzletfelújításokat, aminek következtében 600 új munkahely létrehozásáról kell lemondaniuk.

Hivatkozás:

http://www.atv.hu/belfold/20150117-kamara-naponta-legalabb-otven-uzlet-zar-be