A hármas metró katasztrofális állapotban

Idén eddig különböző üzemzavarok miatt kilencszer kellett a hármas metrót leállítani. A teljes felújítás 160-180 milliárd forint lenne, de ennyi pénz nincs rá – még az európai uniós forrásokkal együtt sem. Tarlós István főpolgármester szerint az utasok nincsenek veszélyben. Legkorábban júniusban kezdődhet a fölújítás.

„Ha a hármas metrót egy váratlan fejlemény miatt még az előtt le kell állítani, hogy a felújítási munkák megkezdődnének, az egy érvelhetetlen politikai skandalum lesz a teljes politikai közösség számára, és ezt szeretném elkerülni” – nyilatkozta szerdán az Infó Rádiónak Tarlós István főpolgármester. A kormánypárti politikus nyilatkozatának előzménye az volt, hogy a hármas metrót egy hónap alatt kétszer is le kellett állítani a füstölő metrókocsik miatt. November 30-án a Corvin negyednél észleltek füstöt, december 13-án pedig a Deák téri megállóban füstölt a szerelvény. Mindkét megállóban kiürítették a metrót és a megállót, a tűzoltók pedig átvizsgálták a szerelvényt, de tűz nem ütött ki.

A 24.hu szerint eddig idén kilencszer történt hasonló eset.

Két hete az Index arról számolt be, hogy két metrószerelvény összeütközött a kettes vonalon, öten súlyosabb sérülést szenvedtek. A jelentések szerint a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) már a baleset előtt is tisztában volt a kockázatokkal: napokkal a baleset előtt sebességkorlátozást vezetett be a vonalon, és a vezetőket arra utasította, hogy a számítógépes automata üzemmód mellőzésével, kézi vezérléssel irányítsák a metrószerelvényeket az adott szakaszon.

Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) fővárosi önkormányzati képviselőnője szerint az utasok biztonsága már évek óta nem szempont a hármas metrón. Az MTI-nek nyilatkozó ellenzéki politikus szerint Tarlós és a BKV biztosan megspórol némi pénzt az utasok biztonságán, de naponta félmillió ember utazik életveszélyben. A Demokratikus Koalíció ezért egy tájékoztató kampányt indít, annak érdekében, hogy az emberek tudják, mit kell tenniük vészhelyzetben. Az ellenzéki párt szerint a metrókocsik katasztrofális állapotban vannak: „minden egyes szerelvényben fogalmazott olyan alkatrész van, amely több áldozatot követelő, halálos kimenetelű katasztrófát okozhat” – fogalmazott.

Tarlós ugyanakkor visszautasítja azt az állítást, miszerint az utasok veszélyben lennének, szerinte a közlekedési hatóságok politikai következményektől függetlenül azonnal leállítanák a hármas metrót, ha ezt tartanák szükségesnek. A főpolgármester szerint a főváros mindent megtett annak érdekében, hogy mielőbb megkezdődhessék az elöregedett vonal felújítása, és az utóbbi években az utasok biztonsági szintje is emelkedett, miután több szakaszon is kicserélték a síneket. Az Index emlékeztet: egy 2014-es, a metró műszaki állapotát vizsgáló tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a vonalon jelentős felújításra van szükség. A sínek állapota az elhasználódás miatt „kritikus” volt, és a vonal műszaki normái a huszonöt-harminc évvel ezelőtti szintnek feleltek meg. Valójában a metró negyven évvel ezelőtti átadása óta nem történt jelentős felújítás vagy modernizálás a metró üzemeltetési rendszerében.

A BKV dolgozóit is képviselő Közösségi Közlekedési Szakszervezet szerint „elfogadhatatlan és nevetséges cirkusz folyik az egyértelműen lerobbant műszaki állapotú 3-as metró üzemeltetése körül”. A szakszervezet még novemberben javaslatot tett arra, hogy minden egyes szerelvényt csak úgy engedjenek ki a forgalomba, ha naponta megvizsgálják és jóváhagyják azok megfelelő működését így garantálva a dolgozók és az utasok biztonságát.

A negyvenéves vonalon az utóbbi hónapokban rendszeressé váltak a kényszerszünetek, ahogy a szerelvények és az állomások állapot romlik. A teljes felújítás tervét folyamatosan dobják vissza a főváros, a kormány és az EU politikai és pénzügyi ellentéte miatt.

Becslések

A hármas metró teljes felújítása a főváros előzetes becslései szerint mintegy 120 milliárd forintba kerülne, de szakemberek szerint a végösszeg inkább 160-180 milliárd lenne. Ez azonban jelentősen meghaladja a kormány és az Európai Unió (EU) fejlesztési pénzeiből elkülönített, rendelkezésre álló forrásokat. A terveket részben átírták: kompromisszumos megoldás született, amikor a terv egyes elmeit elvetették, például kihagytak abból lifteket, és a főváros a felújítás költségét 137,5 milliárd forintban rögzítette. Budapest ezután kiírta a projekt közbeszerzési pályázatát, elkezdte befogadni az ajánlatokat, de azok a jelentések szerint harminc százalékkal magasabbak voltak, mint a főváros 137,5 milliárdos kerete. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyértelművé tette, hogy a kormány nem ad több pénzt a metró felújítására. Válaszként a főváros úgy reagált, hogy – mint ahogy arról az Index korábban beszámolt – nem újítják föl a vonal tizenkilenc leromlott állomását, és csak a szerelvények és sínek alapszintű felújítását végeztetnék el. Az akadálymentesítési elemeket szintén kivették a tervből, így a projekt költségét mintegy a felére csökkentették. Brüsszel viszont ezután visszavonta a hatvanszázalékos finanszírozási ajánlatát, mivel csak abban az esetben állták volna ezt az összeget, ha az akadálymentesítés is megvalósul.

Vissza a rajzasztalhoz

Mint arról ugyancsak az Index beszámolt, Tarlós novemberben bejelentette, hogy a fölújítási tender minden elemét visszavonják, és új tervet készítenek, aminél reményei szerint az ajánlatadók kevesebb kockázatot fognak bekalkulálni, és alacsonyabb árakat adnak majd. Tarlós azt mondta: az újra kiírt kiviteli tendereket tavasszal bontják föl, akkor kiderül majd, hogy valóban lejjebb mennek-e az árak. A főpolgármester hozzátette: ha kezelhetők az árak, akkor júniusban megkezdődhet a hármas metró fölújítása.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):