Az Eurostat álláspontját nem osztja a magyar kormány

Magyarország szerint az Eximbank független az államtól, az Eurostat szerint viszont nem. A dolog azért érdekes, mert ha az Európai Unió statisztikai hivatalának van igaza, akkor még nagy gond lehet az államadóssággal.

Az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat közzétette a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) történt márciusi, illetve áprilisi levélváltását (1,2,3). Ebból az derül ki, hogy az Eurostat szerint az Eximbank nem egy független pénzügyi vállalkozás, és – a KSH állításával ellentétben – nem tesz eleget az idevonatkozó föltételeknek.

Az uniós szerv szerint a pénzintézet teljesen az állam irányítása alatt áll. Ezt alátámasztandó, részletes indoklást is küldtek:
– A pénzintézet korlátozott mértékben folytat tevékenységet, amelyeket a kormány határoz meg.
– A kormány befolyásolja vagy korlátozza a bank tartozásait.
– A kormány befolyásolja a banki vagyont.
– Az Eximbank nem egy hagyományos kereskedelmi bank, hiszen nem gyűjt betéteket, és nem nyújt piaci szolgáltatásokat sem.

„Egyértelmű, hogy a kormány nem is várja el a piaci hozamok elérését a banktól, sokkal inkább azt, hogy elérje az elvárt fő célt: az exportösztönző kormányzati irányvonal teljesítését, összhangban a kormány gazdaságpolitikájával. Ezt bizonyítja az a tény, hogy ha a kormány nem támogatná a bank tevékenységét, akkor a bank minden évben veszteséget termelne” – érvel az Eurostat.

Szerintük mindezeket figyelembe véve az Eximbank egy „foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás”, ezért az államháztartási körön belül kell elszámolni, ennek megfelelően rá is vonatkoznak az ESA-szabályok (European System of Accounts – [Országos] Számlák Európai Rendszere). Az országos számlák a gazdaságstatisztika modern rendszerének a központi elemét képezik, és szisztematikus statisztikai keretet nyújtanak a gazdasági folyamatok összegzéséhez és elemzéséhez.

Ezzel csupán annyi a probléma, hogy amennyiben igaza van az uniós csúcsszervnek, akkor az az államadósság mértékét két százalékkal is megnövelheti. Ezért történhetett meg az, amire Magyarország esetében még soha nem volt példa: az Eurostat korlátozó záradékot helyezett el az áprilisban nyilvánosságra hozott jelentésében a magyar fiskális adatok mellé.

A KSH mellett a jegybank és a szaktárca is

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a KSH álláspontjára helyezkedik. Az Eximbank nem egy, a kormány által létrehozott, költségvetésen kívüli finanszírozást megvalósító célszervezet, hanem minden tekintetben bankként funkcionál; a kamattámogatási konstrukció léte vagy a forrásbevonásra vonatkozó állami garancia nem ok a besorolásra – állítja az NGM.

Vajna és Garancsi is jól járt vele

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, az Eximbank finanszírozta például Vajna András filmügyi kormánybiztosnak a TV2-csoport fölvásárlását, de hozzájárult Garancsi Istvánnak, a Videoton FC tulajdonosának telekbeszerzéséhez is a Kopaszi-gát mellett. Már csak az a kérdés, hogy ezeknek az üzleteknek mi közük az export-import tevékenységhez.

Garancsi cégének ingatlanvásárlása miatt Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke január elején hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen följelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK). Pataki szerint az állami Eximbank olyan célra nyújtott hitelt, amit számára a törvény nem tesz lehetővé.