Jövőre a jelenleginél akár ötvenszer több település szánhatja rá magát különböző vagyoni típusú adók kivetésére – tudta meg a Napi Gazdaság Online. Tavaly még nem voltak tisztában az önkormányzatok azzal, hogy mekkora bajba kerülnek a szociális rendszer átalakításával. Most, hogy már tudják, kénytelenek lesznek kreatív módon új adókat bevezetni – véli a TÖOSZ elnöke.

Amikor a települési adót megalkották, közeledtek a választások, így nem nagyon foglalkoztak ezzel az önkormányzatok, ráadásul a „költségvetési kondíciókkal” sem voltunk tisztában – mondta csütörtökön az ATV Start műsorában Schmidt Jenő (képünkön jobbra), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere.

A változás abban állt, hogy az állam által fizetett, jellemzően élethelyzethez köthető szociális juttatásokat ezentúl az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk – jegyezte meg Schmidt. Hozzátette: a rendszeres szociális támogatásokat a kormányhivatal adja, az eseti támogatásokat pedig a települések.

A kormányhivatalok számára viszont mindent finanszírozni kell – például a foglalkoztatást helyettesítő támogatást is. Ennek az összegnek eddig az egyötödét kellett a településeknek saját erőből állniuk, most azonban a teljes összeget nekik fizetniük – mondta a TÖOSZ elnöke.

Ha a törvényességi kritériumnak egy adó megfelel, akkor Schmidt Jenő szerint szinte bármit meg lehet majd adóztatni, és mivel a törvényességi vizsgálat a kormányhivatalban történik, ezért amennyiben nem ütközik magasabb jogszabályba, úgy a rendelet át fog menni.

1,2 billió forintról 630 milliárdra csökkent az önkormányzatok normatív támogatása. Ez körülbelül 2400 olyan települést érint, ahol kevés az adóbevétel, a napi megélhetésre viszont van elég pénz – mondta a kormánypárti politikus. Mintegy kétszáz olyan település van, ahol van bevétel, ráadásul még a kiadások után is marad pénz, és vannak azon települések, ahol van adóbevétel, de a valós költségeket nem fedezi annak nagysága – ezeknél állandó feszültség van. Ez azt jelenti, hogy a „középosztálybeli” települések járnak a legrosszabbul – közölte Schmidt.

A településeknek nem lesz pénze a polgármesteri fizetésekre

A fideszes polgármester a településvezetők fizetésének csökkenésére is kitért: szerinte „ez a csúfság” csak velük esett meg tíz év után. Hogy előtte sok volt-e vagy kevés, arról Schmidt szerint lehet ugyan vitatkozni, de az tény, hogy az új szabályozás nem veszi figyelembe, milyen feladatot kell ellátni egy településen. A Dunántúlon vannak olyan, öt-nyolcezres települések, ahol sok intézmény van – például járóbeteg-szakrendelés –, az Alföldön pedig vannak ugyanekkora lakossággal rendelkező települések, ahol szinte semmi sincs. A két település tehát látszólag azonos, az elvégzendő feladatok mennyisége azonban köszönőviszonyban sincs egymással.

Schmidt bízik abban, hogy az Országgyűlés elfogadja azt a most beterjesztett módosító indítványt, amely a 2014 októbere előtti szintre emelné vissza a polgármesterek fizetését, de önmagában ez még kevés: a településeknek nincs bevétele arra, hogy polgármesterek bérét finanszírozza, így ezt az államnak kellene biztosítania – véli a TÖOSZ elnöke.

Kivetették a földadót, de még nem biztos, hogy be lehet szedni

A törvény életbelépése óta a települések mindössze 0,3 százaléka, azaz mintegy száz önkormányzat élt a lehetőséggel és terhelte meg a lakosságot földadóval vagy útadóval – nyilatkozta Schmidt Jenő a Napi Gazdaság Online-nak. „A földadó ugyanakkor még nem állta ki a »törvényességi próbát«, vagyis a városok felettes szervei, a kormányhivatalok több esetben is vizsgálják, hogy a jogszabályoknak megfelelően kötelezik-e a magánszemélyeket ezen pénzek befizetésére” – írja a lap. A portál szerint egyelőre csak apróbb kifogásolnivalót találtak. Amennyiben a kormányhivatalokon külön-külön átmennek a földadóügyek, jövőre az önkormányzatok akár tíz-tizenöt százaléka is élhet a kivetés lehetőségével.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségénél (MÖSZ) hasonlóan látják a jövőt. Gémesi György elnök, Gödöllő polgármestere szintén a Napi Gazdaság Online-nak nyilatkozva azt mondta: az önkormányzatok idén – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – elsősorban a helyi adókkal (építmény-, ingatlan-, telek-, iparűzési) operálnak, jövőre azonban ez nagymértékben változhat. „Minderre, azaz újabb és újabb adók kivetésére egyebek között a parlament által kissé félregondolt önkormányzati feladatfinanszírozás miatt lesz szükség, amit a szociális feladatok márciusi átstrukturálása egyre sürgetőbbé tesz” – idézi az orgánum Gémesit.

„Az állam ugyan egyre több feladatot vesz át a városoktól, a feladatfinanszírozás szaldója ettől még mínuszban van” – tette hozzá Gödöllő polgármestere. „A szociális feladatok átalakításával az önkormányzati szektor összességében negyvenmilliárd forint deficittel nézhet szembe már idén” – idézi a lap a MÖSZ elnökét.