Alcsútdobozi kastélymosodát vett a felcsúti fociakadémia, rejtély, hogy mire fogják használni

április 7, 2016

Alcsút KalandparkAz alcsútdobozi arborétum és környéke. Fotó: Google.com

A Mészáros Lőrinc gázszerelőből lett fideszes felcsúti polgármester által elnökölt Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány megvásárolta az alcsútdobozi arborétum szomszédságában található Habsburg-kastélyegyüttes egyik darabját. Azt egyelőre nem lehet tudni, mit terveznek az új szerzeménnyel, de az biztos, hogy Alcsútdobozon lassan már az utolsó fát is Mészáros felügyeli.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, Mészáros Lőrinc, a gázszerelőből lett felcsúti fideszes polgármester és Orbán Viktor vélhető strómanja Orbán Győzőnek, a miniszterelnök apjának cégétől bérli a tizenhárom hektáros hatvanpusztai, öt – részben vagy teljes egészében műemléki védettséget élvező – épületből álló egykori Habsburg-birtokot.

Mészáros azonban immár nemcsak bérel, de „birtokol” is egy „kastélyt”, pontosabban egy kastélyrészt, ugyanis az általa elnökölt Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítványé lett az alcsútdobozi arborétumban található Habsburg-kastélyegyüttes egyik darabja, „a kiemelt műemléki védettségű Mosóház” – írja a Hvg.hu.

A klasszicista ingatlant decemberig a Henryk Marian Andrew Bukowski tulajdonában álló Artemis Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft. birtokolta, s ennek hárommillió forint névértékű, százszázalékos üzletrészét szerezte meg hetvenmillió forintért a felcsúti focit menedzselő alapítvány – legalábbis a cégadatok szerint.

Magáról az épületről viszonylag kevés helyen tesznek említést. A fellelhető információk szerint a kastélyhoz tartozó gazdasági területen az 1820-as évek közepén, tehát nagyjából a mára elpusztult kastéllyal egy időben épült föl a boltíves ablakairól nevezetes, klasszicista stílusú Mosóház. A vélhetően egyterű mosóhelyiségben kézi hajtású mosógépek segítségével tisztították a főhercegi család és a kiszolgálószemélyzet ruháit. A fényképek alapján az épület maga nem túl nagy. Egyelőre nem világos, mire fogja használni a fociakadémia. Talán épp mosásra.

A térképet böngészve csak egyetlen épületre illik a leírás, ez pedig alig néhány lépésre található a március végén megnyílt alcsútdobozi kalandparktól, amit Mészáros Lőrinc egyik cége, a Mészáros és Mészáros Kft. tervezett és üzemeltet. A park Facebook-oldala szerint a létesítmény a természetvédelmi területnek és madárvédelmi rezervátumnak számító Csaplári-erdőben található, amely egyebek mellett az ország legidősebb libanoni cédrusának is otthont ad. Szintén néhány lépésre található innen a Felcsút-Alcsútdoboz kisvasút végállomása, és a Mosóházat immár magáénak tudó alapítvány tulajdonában álló Puskás Ferenc Sport Hotel is.

A Budapest Beacon információi szerint a Mosóház a sajtóhírekkel ellentétben nem az arborétumban, hanem egy attól elkülönülő területen található. Az arborétum a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI) vagyonkezelésében van, ezért telefonon és e-mailben is szerettünk volna megbizonyosodni arról, hogy értesüléseink pontosak, illetve arra is kíváncsiak voltunk, milyen funkciót töltött be az épület az elmúlt évek-évtizedek során.

Az alcsútdobozi arborétumnál is érdeklődni szerettünk volna az épülettel kapcsolatban, de a honlapjukon az elérhetőségek között az info@puskashotel.hu e-mail címet találtuk egyedüli elektronikus levelezési címként, ami azért furcsa, mert ha a DINPI a vagyonkezelő, akkor miért a Puskás Sport Hotelt kell zaklatnunk, ha akarunk valamit az arborétumtól? A Duna-Ipoly Nemzeti Parknak küldött kérdéseink egyike éppen ezért az üzemeltető kilétére vonatkozott.

Legnagyobb meglepetésünkre nem sokkal később máris szembejött a válasz a Puskás Akadémia honlapján, ahol azt írják: „Mára − a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal kötött megállapodás értelmében − az Alcsúti Arborétum üzemeltetését is a futballnevelő központ alapítványa végzi. […] A távlati tervek között a második világháborúban csaknem teljesen elpusztult alcsúti Habsburg-kastély újjáépítése is szerepel.” Így már minden világos, rendkívül gyorsan el is jutottunk a DINPI híreihez, ahol szintén szó esik az üzemeltetőváltásról.

Mosóház AlcsútA Mosóház. Fotó: Indafoto.hu

Nem sokkal később az igazgatóság válaszai is beérkeztek, melyben Kálmán Gergely kommunikációs referens majdnem mindegyik fölvetésünket megerősítette. Elmondása szerint a Mosóház valóban nem tartozik az arborétum területéhez, és nem áll a DINPI kezelésében. Az épület valóban a kastély idején épült, de nem lett védetté nyilvánítva akkor, amikor az arborétum, tehát 1952-ben. Arról a nemzeti parknak nincs információja, milyen funkciót töltött be az elmúlt időszakban.

Az arborétumot jelenleg a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport és Wellness Hotel és Étterem üzemelteti – számolt be Kálmán Gergely, ami tulajdonképpen csak azért furcsa, mert a DINPI híreinél, és a Puskás Akadémia honlapján is az alapítványt jelölik meg üzemeltetőnek. Igaz, az alapítvány üzemelteti magát a hotelt, tehát szinte ugyanarról beszélünk, egyébként pedig mégsem ugyanarról.

A tények ismeretében aligha meglepő, hogy az arborétum honlapján a szálloda és a Puskás Akadémia is látható partnerként, ami fordítva is igaz: a Puskás Akadémia honlapján is eljutunk Alcsútdoboz nevezetességeihez, amelyek közül gyakorlatilag immár mindegyik a Mészáros által elnökölt alapítvány üzemeltetésében illetve tulajdonában van.

A klasszicista stílusú alcsútdobozi kastélyt József főherceg (1776-1847), Magyarország 1796 és 1847 közötti nádora, a Habsburg-Lotharingiai ház magyar (másképpen nádori, avagy palatinus) ágának megalapítója építtette 1820 és 1827 között. Az épület első terveit Heyne Ferenc készítette, később azonban Pollack Mihály átdolgozta azokat. A főherceg alig húsz év alatt mintagazdaságot alakított ki a birtokon, ezzel létrehozva a magyar kertművészet egyik remekművét.

Halála után a mintegy negyven hektáros birtokot fia, József Károly Lajos főherceg (1833-1905) örökölte, aki tovább csinosítgatta a kastélyt, mellette pedig több másik épületet is emelt, 1872-ben épült meg például a pálmaházat Ybl Miklós tervei alapján.

József Károly 1905-ben bekövetkezett halála után a birtok pusztulásnak indult. A parkot 1941-ben védetté nyilvánították. A kastély átvészelte a második világháborút, ám később – feltehetően gyújtogatás következtében – leégett, és csak a főhomlokzat egy része maradt épen. A maradványokat a környékbeli építkezésekhez használták föl. A régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette, a Medveház, és a fociakadémia által most megszerzett Mosóház épségben megmaradtak.

Az Arborétum az 1952-es újbóli védetté nyilvánítás után nyílt meg, a kastélyt azonban azóta sem állították helyre, csak a közvetlenül mellette található, 1880-ban emelt neoromán kápolnát.