Külföldön még mindig megéri munkát vállalni a magyaroknak. Világgazdaság-grafikon

Tavaly közel egybillió forintot kerestek azok a magyarok, akik csak nemrég kezdtek el külföldön dolgozni, vagy naponta ingáznak a határ menti városokból – derül ki a jegybank mérlegadataiból. Az összeg rekordnak számít, ugyanakkor a növekedés üteme az elmúlt két év során igencsak lelassult, ami azt mutatja, hogy immár kevesebb pénzért is hajlandóak külföldi munkát vállalni a magyarok.

Rekordot döntöttek a külföldi keresetek: tavaly már mintegy 3,1 milliárd eurót – közel egybillió forintot – kerestek azok a magyarok, akik nemrég kezdtek el külföldön dolgozni, vagy naponta ingáznak – írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mérlegadataira hivatkozva.

A világgazdasági válság kitörése előtt az egy évnél rövidebb ideje másik országban munkát vállalók összjövedelme még csupán másfél milliárd euró volt, 2013-ra azonban ennek már majdnem a duplája. E növekedés az utóbbi két évben a gyorsuló kivándorlás ellenére megtorpanni látszik, ami azt jelenti, hogy manapság már kevesebb pénzért is hajlandóak más országban munkát vállalni a magyarok.

Több a dolgozó, kevesebb a pénz

2010-ben még csak átlagosan ötvenezerre, 2013-ban viszont már százezerre volt tehető azok száma, akik egy évnél rövidebb ideje vállaltak munkát külföldön. Tavaly év végére ez a szám 118 ezerre kúszott föl. Jelenleg havonta átlagosan körülbelül 2200 eurót kereshet meg egy külföldön dolgozók magyar, ami két évvel korábban még 2500-2600 euró körül alakulhatott.

Az elsődleges érv a külföldi munkavállalás mellett egyértelműen a magasabb bér. Egy, az orgánumnak nyilatkozó frissdiplomás fiatalember Ausztriában vendéglátósként a hazai kezdő diplomás bérének három-négyszeresét viszi haza, míg egy másik, korábban az Európai Bizottság (EB) gyakornokaként dolgozó lány a bő háromszorosát kereste meg annak, mint amennyit a magyar médiában kapott. Most utóbbi is vendéglátósként dolgozik Skóciában, de még azt is kedvezőbbnek látja, mint a hazai televíziózást.