Nyílt levelet írtak a Quaestor-károsultak, amelyben minden érintettől szervtől azt szeretnék megtudni, hogy mi történt abban a bő két hétben, ameddig a közvélemény számára látszólag semmit sem tettek annak érdekében, hogy megakadályozzák a vagyon kimentését, vagy egy büntetett előéletű tápiósági közmunkás kinevezését a cégcsoport élére. Ennek kapcsán volt Ibolya Tibor fővárosi főügyész az ATV Egyenes Beszéd című műsorának keddi vendége. A fővárosi főügyész szerint nyomós oka van a „késlekedésnek”. Az is kiderült: már 160 milliárd forintnyi vagyont foglaltak le a Quaestortól. Az is kiderült: nem baj, ha az ügyésznők szülnek.

„Nem történt tulajdonosváltás a Quaestornál, ez egy óriási tévedés” – mondta Ibolya Tibor fővárosi főügyész az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedden. Vezetőváltás történt – így a főügyész. Nyomozók szóltak neki, és még aznap ki is hallgatták az új vezérigazgatót, Orgován Bélát. Hogy ez melyik nap történt, arra Ibolya Tibor nem tudott válaszolni, csak azt tette hozzá: a feljelentést március 11-én iktatták. Aznap négy Quaestor-cégnél tartottak házkutatást, rengeteg iratot, és körülbelül nyolcszáz gigabyte adatot foglalt le a nyomozóhatóság – mondta.

Két hét ezeknek az iratoknak és adatoknak az átvizsgálására kellett, de volt olyan dokumentum, amelyet csak megkeresés útján lehetett megszerezni – mondta a főügyész. Hozzátette: a büntetőeljárási törvény a megkeresésre nyolc-harminc napot biztosít. Ezt a lehető leghamarabb – nyolc-tíz nap alatt – megtették, mialatt tanúkihallgatásokra is sor került – tette hozzá.

A cégbírósághoz benyújtott jegyzőkönyv-kivonat szerint a Quaestor Pénzügyi Zrt. közgyűlése március 16-án, vagyis öt nappal a botrány kirobbanása után döntött arról, hogy megszünteti az igazgatóságot, és Orgován Bélát kinevezi vezérigazgatónak. Ezeket a határozatokat azonban soha nem vezették át a cégbírósági nyilvántartáson. Bár a dokumentumok szerint benyújtották a változásbejegyzési kérelmet, a cégbíróság március 20-án úgynevezett hiánypótló végzést bocsátott ki, vagyis valami hiányzott a paksamétából. Ahelyett azonban, hogy pótolták volna a hiányosságokat, március 25-én újabb közgyűlést tartottak, amelyen hatályon kívül helyezték a március 16-i döntéseket, és rendelkeztek a bejegyzési kérelem visszavonásáról is – írja a Vs.hu.

Ibolya Tibor szerint a büntetett előéletű volt közmunkás nem is lehetett volna cégvezető, hiszen ahhoz öt éve büntetlen előéletűnek kellett volna lennie, ez viszont az ő esetében nem áll meg. A férfi egyébként emberölés kísérlete miatt ült börtönben, és az öt év csak idén decemberben telik le – tette hozzá. A főügyész szerint Orgován személyének vagyonkimentés szempontjából azonban semmilyen jelentősége sincs, kinevezése az ügyészség szempontjából lényeges, mert erősítette a későbbi megalapozott gyanút.

Mégis eltelt tíz nap Orgován kinevezése, és Tarsoly Csaba (képünkön) kihallgatása között – vágott közbe Kálmán Olga műsorvezető-szerkesztő. A főügyész úgy reagált: „mert voltak más olyan nyomozási cselekmények is, amelyeket végre kellett hajtani”, illetve „a megalapozott gyanú túl korai közlése tönkrevághat egy nyomozást”. Mint a főügyész fogalmazott, „ha túl korán közlöm ezt a gyanúsítottal, akkor lehet, hogy azelőtt kerülhetnek ki adatok a nyomozásból, mielőtt bizonyítási eszközt lehetne azokból csinálni”.

A fiktív kötvénykibocsátás gyanúja — amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már az ügy kirobbanásakor közölt — benne volt a feljelentésben, de „abból nekem még bizonyítási eszközt kell készítenem” – mondta a főügyész. Hozzátette: a 150 milliárdos fiktívkötvény-kibocsátás és Orgován személye még nem volt „teljesen meggyőző bizonyítási eszköz”.

Ibolya Tibor az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) előzetes letartóztatással kapcsolatos iránymutatására hivatkozott, amelyet a Magyar Helsinki Biztosság adott ki. Ebben szerepel a teljes körű mérlegelés elve, a különös gondosság elve, a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének elve, a törvényesség hatékony vizsgálatának elve, az érdemi vizsgálat elve, vagy a legkevésbé korlátozó intézkedés alkalmazásának elve — sorolt fel néhány példát Ibolya Tibor.

„Nem volt olyan gyanú, hogy azért vált vezetőt a Quaestor, hogy valaki más vigye el a balhét?” – kérdezte Kálmán Olga. A fővárosi főügyész szerint Orgován kinevezése biztosan nem a Tarsoly ügyvédjének a tanácsára történt, ugyanis Tarsolynak nagyon jó ügyvédje van. Orgován kinevezése óriási stratégiai hiba volt, ezzel Tarsoly „valóban fölhívta magára a figyelmet” – tette hozzá.

Kálmán Olga felvetette: ha Tarsolyt gyanúsítottként nem, tanúként azért ki lehetett volna hallgatni. Ibolya Tibor úgy reagált: „akit potenciális gyanúsítottnak tart az ügyészség, azt nem hallgatja ki tanúként”. Szerinte amikor „Magyar Gyuri bácsi” azt állítja, hogy tanúként való kihallgatása a potenciális gyanúsítottnak az ügyészségi gyakorlat, akkor „orbitális butaságokat beszél” – jegyezte meg a főügyész.

„Nem lehet ügyészségi gyakorlat, mert az ügyészség nem nyomozóhatóság. […] Egyébként a nyomozóhatóság valóban el szokta ezt a hibát követni, nyilván olyan eljárásokban, amelyek nem állnak fokozott ügyészségi felügyelet alatt, és nem tekinti őket az ügyészség kiemelt ügynek” — tette hozzá Ibolya Tibor. Kálmán Olga ellenpéldának a Sukoró-ügyet illetve a moszkvai kereskedelmi központot említette, és felsorolt néhány példát, ahol érintett személyek előbb tanúként, majd később gyanúsítottként lettek kihallgatva. Nem mondhatjuk azt, hogy nem történt már ilyen — jegyezte meg a műsorvezető-szerkesztő.

Mindez azért nem volt elég a gyanúsítotti kihallgatáshoz, mert komolyan megalapozott eljárást akarnak végigvinni az ügyben, az ügyészség célja pedig az, hogy egy törvényes eljárásban bizonyítsa a Tarsoly által elkövetett bűncselekményeket a bíróság előtt – mondta Ibolya Tibor.

A fővárosi főügyész egy szerepjátékon keresztül próbálta meg elmagyarázni, miért nem lehet a házkutatás másnapján előzetes letartóztatásba helyezni a feltételezett elkövetőt. Az ügyész magát játszotta, míg Kálmán Olga a bírót, aki elrendelheti a kényszerintézkedést. Fennáll-e a vagyonkimentés- és a bizonyítékok eltüntetésének veszélye, vagy a szökés lehetősége – tette fel „bíróként” a kérdést Kálmán Olga. Egy bíró ilyet nem kérdezne – beszélt ki néhány szó erejéig a szerepéből Ibolya Tibor. „Én már másnap odavittem önhöz, és indítványoztam az előzetes letartóztatását, mert azt mondom, hogy ezek fönnállnak. Ön, mint nyomozási bíró, ezt el fogja nekem hinni? Tegnapelőtt rendelték el a nyomozást” – folytatta az ügyész. “Ha ezek megtörténtek, akkor én elhiszem” – válaszolt Kálmán Olga. „Akkor tényleg ne menjen bírónak” — reagált a főügyész, és hozzátette: megalapozott nyomozásra, megalapozott ügyészi indítványra van szükség egy eljárás során.

Kálmán Olga felvetette: március 16-án már rendelkezniük kellett annyi információval, hogy az elegendő legyen egy gyanúsítotti kihallgatáshoz, és az előzetes letartóztatáshoz. Ibolya Tibor azonban nem tudta megmondani, hogy mit tudtak március 16-án.

A fővárosi főügyész szerint egyébként nincs olyan „debil” gyanúsított, aki azután tüntetne el iratokat, miután házkutatást tartottak nála, öncsődöt jelentett, és megindult ellene a nyomozás. Azt mondta: nincs esély arra, hogy Tarsolyék ezek után az intézkedések után iratokat tüntettek volna el. „Objektív okokból elképzelhetetlen […], bár ezt felelősséggel egyetlenegy szakember egyetlenegy eljárásban sem jelentheti ki” – jegyezte meg némi önellentmondásba keveredve. Hogy az „objektív okok” mit jelentenek, arról már nem volt hajlandó beszélni, bár egy apró utalást azért tett a telefonok lehallgatására vonatkozóan.

Arra a fölvetésre, miszerint vidéki nyomozókra cserélték a fővárosiakat az ügyben, Ibolya úgy reagált: erről nincs tudomása. „Megmondom őszintén, én erre nem vagyok kíváncsi. Engem egy dolog érdekel, hogy azok a nyomozók, akik erre az ügyre rá vannak állítva, azok végezzék a munkájukat” – jelentette ki a fővárosi főügyész, majd hozzátette: egyébként ez a rendőrség dolga, neki erről nem is kell tudni.

„Az, hogy az én állományomban ezen az ügyön kik dolgoznak, hányan dolgoznak, az az én felelősségem” – mondta a főügyész. Kiderült: hárman dolgoznak az ügyön. „Többek között ezért is kell rá idő” – hangzott a főügyészi fejtegetés. Hozzátette: elkezdhetne lobbizni, hogy szeretne több ügyészt, de úgy véli, nem ez a megoldás. Már annak nagyon örülne, ha a tartósan távollévők aránya kisebb lenne a mostani egynegyednél. „Ha száz emberemből huszonöt nem lenne éppen otthon kisbabával, vagy valamilyen más okból, és bent dolgoznának, én annak nagyon örülnék” – szólt a megoldási javaslat. Ibolya Tibor talán az érezte, hogy kissé messzire ment, ezért a helyzetet mentve gyorsan megjegyezte: „én azt gondolom, ez egy teljesen normális helyzet […], az élet természetes rendje, hogy szülnek”.

A fővárosi főügyész elmondta: bennfentes kereskedelem lehetőségét pillanatnyilag nem vizsgálja az ügyészség, de hogy történt-e ilyen, arra azért nehéz válaszolnia, mert bármikor „beeshet” egy följelentés ezzel kapcsolatban, amit neki kell majd kivizsgálnia.

Ha konkrét adatok felmerülnének a bennfentes kereskedelemmel kapcsolatban, akkor azokat valószínűleg vizsgálni kellene – jegyezte meg Ibolya Tibor. Példaként felhozta elődjét, Bócz Endrét, aki 1990 és 2001 között volt fővárosi főügyész. Őt is megkérdezték erről, és szerinte ebben az ügyben nem lehet bennfentes kereskedésről beszélni – hivatkozott elődjére, hozzátéve, hogy az esetleges jövőbeni feljelentések miatt nyíltan nem oszthatja ezt a véleményt.

A büntető törvénykönyv (Btk.) 410. § szerint aki,
a, bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt,
b, a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást azzal bíz meg, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, vagy
c, előnyszerzés végett bennfentes információt illetéktelen személynek átad,
ezen bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Bennfentes információ többek közt olyan, pénzügyi eszközzel kapcsolatos lényeges információ, amely még nem került nyilvánosságra, közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik, nyilvánosságra kerülése esetén pedig a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.

Márpedig ha a kormány ilyen információk alapján vette ki a pénzt a brókercégekből, akkor az bűncselekménynek minősül.

Hogy mi történhetett a Quaestor csődje és a Tarsolyék őrizetbe vétele közti két és fél hétben, arról itt írtunk korában.

A Nol.hu úgy értesült: A Quaestor Financial Hrurirával szemben még mindig nem indult meg a csődeljárás.

Már 160 milliárdnyi vagyont foglaltak le a Quaestortól

Ekkora vagyont sikerült eddig lefoglalni folyószámlák, értékpapírok, cégrészesedések, ingatlanok és ingóságok formájában, szemben a följelentéssel, amelyben 150 milliárd említtetik – közölte Ibolya Tibor szerdán a Klubrádióval. Szerinte a bizonyítást nagyban nehezíti, hogy a tranzakciókat kezelő rendszer manipulálható, a Kelernél lévő gyűjtőszámlák adatait nem lehet személyre lebontani, így értékpapírkód alapján kell majd elvégezni a munkát.

„Eredményesek vagyunk, de ettől ez nem lesz még egy rövid eljárás” – jegyezte meg a fővárosi főügyész.