A megállapodás aláírása 2014-ben. Balról jobbra: Németh Lászlóné, fejlesztési miniszter; Orbán Viktor, miniszterelnök; Vlagyimir Putyin, orosz államfő; Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője.

Csődközeli helyzetbe került a Vnyesekonombank, az az orosz pénzintézet, amely a paksi atomerőmű-bővítést is finanszírozná. A Bloomberg értesülései szerint a bank már nem helyez ki új hiteleket, és legtöbb létező projektjének finanszírozását is leállította.

Padlóra került a Vnyesekonombank, hiába pumpált bele Vlagyimir Putyin orosz elnök hatmilliárd dollárt tavaly. A pénzintézet megválna a könnyen értékesíthető vagyonelemeitől, miközben mintegy húszmilliárd dolláros mentőcsomagra szorul — írja a Bloomberg.

A tekintélyes lap szerint bár áprilisban a Vnyesekonombank új elnök-vezérigazgatója, Szergej Gorkov azt nyilatkozta, a bank „élőbb, mintsem halott” (azért ez nem túl derűlátó megnyilatkozás — a szerk.), az orosz jegybank veszélyesen inflációkeltőnek nevezte az ötletet, miszerint a pénzintézet tőlük kapjon pénzügyi mentőcsomagot. Nem meglepő módon nem is lett a dologból semmi.

A Vnyesekonombank gyakorlatilag már nem nyújt új hiteleket és a legtöbb létező projektjének finanszírozását is leállította — közölte a Bloomberg.

A bank szorult helyzete nem meglepő: a Krím megszállása miatti szankciók, valamint a kőolaj világpiaci árának zuhanása megroppantotta az orosz gazdaságot. A banknak megvan a saját baja is: a 2000-es években nyolcmilliárd dollár értékben vásárolták be magukat kelet-ukrajnai vasipari cégekbe, ám hogy ezekkel mi a helyzet (mennyire sérültek a háborúban, és milyen veszteségek érték ennek következtében a bankot — a szerk.), azt a pénzintézet februárban kinevezett vezetésének állítólag mindmáig nem sikerült föltárnia.

A Vnyesekonombank mindeközben több milliárd dollárnyi külföldi adósságot is kénytelen törleszteni, továbbá két veszteséges kereskedelmi bankot is finanszíroznia kell, ezért mostanra több stratégiai befektetését, így például a Gazprom gázipari óriásban szerzett részesedését is fölszámolta. És akkor a hitelkihelyezésről még nem is esett szó.

A 444 az üggyel kapcsolatban megkereste a Miniszterelnökséget. A Lázár János vezette tárca válaszában csupán annyit közölt: sajtóértesülésekre nem kívánnak reagálni.

Mint ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt, több európai uniós eljárás is indult a paksi bővítéssel kapcsolatban, és az orosz bank szorult helyzetével még inkább távolodni látszik az esély, hogy a paksi projekt valaha megvalósul.

Illés Zoltán egykori fideszes környezetvédelmi államtitkár szerint a harmadik Orbán-kormány célja az óriási beruházásokkal (Liget-projekt, Paks II. — a szerk.), hogy bespájzolják a pénzt, azt ugyanis gyorsan ki lehet venni a nagy projektekből. Rajta kívül több szakértő is úgy véli, a kormány a paksi atomerőmű-bővítést is csak ürügyként használja, az valójában sosem fog megvalósulni. De addig legalább jó sok pénzt el lehet rá költeni.