A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „A jóllét magyarországi indikátorrendszere” elnevezésű, december végén közzétett kiadványa szerint 2006 óta közel 80 ezer forinttal csökkent az egy főre jutó éves nettó jövedelem összege.

Míg a jelentés szerint jelentősen nőttek a jövedelmi különbségek az elmúlt nyolc évben, 2009-ben a népesség felső 20 százaléka az összes jövedelem valamivel több, mint négytizedét birtokolta (40,4 százalék), addig 2013-ra 43,3 százalékra nőtt e csoportnak az összjövedelemből való részesedése.

2014-ben a diplomás felnőttek átlagosan 2,2-szer többet kerestek, mint azok, akik középiskolát végeztek.

A magyar háztartások 76 százaléka nem lenne képes egy egyszeri, nagyobb összegű (66.000,- forintnál magasabb összegű) kiadásra, ezzel sereghajtók vagyunk az unióban, Lettország (69,5%), Bulgária (64,1%), Horvátország (65,1%) és Románia (52,1%) után. Ezzel szemben a norvégok mindössze 11százaléka mondta azt, hogy nem tudnának egy ilyen kiadást fedezni. Az EU átlaga 39,7% volt.

A KSH felmérése azt is kimutatta, hogy a gyermeket nevelő háztartások az átlagosnál még kevésbé érzik a jövőre vonatkozó anyagi biztonságban magukat. Legkevésbé a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülők vélik úgy, hogy váratlan, nagyobb kiadást fedezni tudnának.

Egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol a 0 az egyáltalán nem elégedett, a 10 pedig a teljesen elégedett választ jelentette, 5,21 pontot értek el a 16 éves vagy idősebb magyarok, amikor az anyagi helyzetükről kérdezték őket. A skála felső három értékével (8-10) a felnőtt lakosság 18,7 százaléka jellemezte az anyagi helyzetét, azaz ők azok, akik abszolúte elégedettek. Közel ugyanennyien (14,8 százalék) voltak azok is, akik nagyon elégedetlenek.

A megkérdezett háztartások fele vélte úgy, hogy nem fog változni a következő évben az anyagi helyzete, mintegy 40 százalék szerint romlás várható és mindössze 10 százalék volt az, amelyik javulásban bízott. Míg 2012-ben a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók 72 százaléka vélte úgy, hogy anyagi helyzete romlani fog, addig 2013-ban ez az arány 55 százalékra mérséklődött. A jövőre vonatkozó várakozások szorosan összefüggnek az aktuális anyagi helyzettel. Az alsó jövedelmi ötödbe tartozók 55 százaléka szerint romlani fognak anyagi pozíciójuk, míg a felső ötödben elhelyezkedők 70 százaléka vélte úgy, hogy nem változik, vagy javulni fog pénzügyi helyzetük.

Az anyagi helyzet javulásában leginkább a fiatal felnőttek bíznak (17 százalék), az idősebbek korosztályokban találhatunk nagyobb arányban pesszimistákat (45 százalék), míg a 75 év felettiek többsége szerint (59 százalék) nem várható sem pozitív, sem negatív változás.

Hivatkozás:

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/elkepeszto_magyar_jovedelmi_adatok_jottek_igy_lettunk_sereghajtok.591199.html