Súlyos különbségek vannak a cigányok és a nem cigányok között, ami az oktatási
és a foglalkoztatottsági statisztikákat illeti. Forrás: KSH, Magyar Nemzet

Egy most megjelent, 2015-re vonatkozó KSH-felmérés szerint diplomával minden ötödik nem cigány rendelkezett, a cigányok között csak minden századiknak van felsőfokú végzettsége. A dolgozó cigányok 42 százaléka közfoglalkoztatott volt tavaly, így minden ötödik közfoglalkoztatott cigány volt – áll a Magyar Nemzet által közzétett elemzésben.

Továbbra is jelentős a különbség Magyarország cigány és nem cigány állampolgárai között az iskolai végzettség és a foglalkoztatottsági státusz területén – írja a hétfői Magyar Nemzet.

A magyarországi 15 és 64 év közötti cigány népesség nyolcvan százalékának még mindig csupán legfeljebb általános iskolai végzettsége van, miközben a nem cigány lakosság esetében ez az arány csupán húsz százalék – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, Munkaerőpiaci helyzetkép címet viselő, 2015-re vonatkozó elemzésből. Az iskolai végzettségre vonatkozó részletes adatok szerint a 15 és 64 év közötti cigányok közel 16 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be, és további 63 százalékuk is csak alapfokú végzettséggel rendelkezett, a nem cigány népesség esetében ez az arány mindössze egy, illetve 19 százalék volt. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek arányában a legkisebb a különbség: a cigányok 15 százalékának, a nem cigányok 25 százalékának volt ez a végzettsége 2015-ben.

Míg a munkaképes korú nem cigányok több mint egyharmadának érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége, addig ez a cigányok körében csak öt százalék. Az adatok eltérése a felsőfokú végzettség esetében a legnagyobb: diplomával minden ötödik nem cigány rendelkezett, a cigányok között csak minden századiknak van felsőfokú végzettsége.

Az oktatás nagyon jelentős szerepet játszik a magyar munkaerőpiacon is, különösen a cigányok körében. A 2015-ös statisztikák szerint a munkaképes cigányoknak 39 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a nem cigányok 65 százalékos mutatójával. A cigányok 28 százaléka munkanélküli, azaz nincs munkája, de munkát keres, míg a nem cigányok esetében ez a szám hat százalék. A cigányok 45 százaléka inaktív, azaz nincs munkája, de nem is keres munkát, míg a nem cigányok esetében a mutató 31 százalék.

A munkaképes korú cigány nők csupán 30 százaléka dolgozik, a nem cigány nőknek közel duplája, 59 százalék.

A jelentés arra is kitér, hogy 2014-hez képest javult a cigányok foglalkoztatottsága, sőt a javulás mértéke felülmúlta a nem cigány népességre jellemzőt. Igaz, ez jórészt a sok vitát kiváltó közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető: a dolgozó cigányok 42 százaléka közfoglalkoztatás keretében dolgozott 2015-ben, így minden ötödik közfoglalkoztatott cigány volt.

A kedvezőtlen munkaerőpiaci jellemzők kihatnak a cigánycsaládokban nevelt gyerekek élethelyzetére, jövőbeni kilátásaira is. 2015-ben Magyarországon a nem cigány gyerekek közel 93 százaléka olyan családban élt, ahol legalább egy kereső volt, a cigánygyerekek körében azonban ez az arány mindössze 68 százalékos volt, és a dolgozó cigány családfők többsége is csak igen alacsony jövedelmet biztosító munkát végzett, így közmunkás vagy minimálbért kereső volt. Az, hogy a családi pótlék, illetve a szociális juttatások összege évek óta változatlan, szintén nem segíti a cigány családok jövedelmi felzárkózását – áll a KSH jelentésében.

A jelentés arra a megállapításra jutott, hogy a munkahelyeken továbbra is tapasztalható a diszkrimináció, ami aránytalanul magas a cigányok esetében: 52 százalékuk jelezte, hogy érte már ilyen élete során, és 45 százalékuk szerint ennek oka cigány mivolta volt. Alacsony iskolai végzettséggel párosulva a cigánynak születés még kedvezőtlenebb helyzetet eredményez. A cigányok közel fele érzékelt hátrányos megkülönböztetést munkakeresésnél, de munkavégzés során, elbocsátáskor és a hivatali ügyintézéskor is egyötödük került ilyen helyzetbe. A KSH szerint az alacsony iskolai végzettség származástól függetlenül magas diszkriminációs kockázatot jelent, a cigányok esetében azonban a középfokú végzettség sem csökkenti ennek esélyét, a diszkriminációs érintettség hasonlóan magas a szakmunkásvégzetséggel, illetve az érettségivel rendelkezők körében is.

A Magyar Nemzet nem tér rá ki, de a KSH-elemzésből kiderül, mi alapján dőlt el, hogy valaki cigány-e vagy sem. „A nemzetiségre vonatkozó kérdésblokk 2014 óta része a munkaerő-felmérésnek. 2015-ben az erre a kérdésre adott válaszok szerint a magánháztartásban élők 3,7 százaléka, közel 360 ezer fő vallotta magát […] cigánynak” – írja a KSH.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):