A Világbank közzétette jelentését a külföldön dolgozó személyek által hazaküldött becsült összegekről. E tekintetben első alkalommal Magyarország átlépte a GDP 3 százalékos szintjét. 2013-ban a GDP 3,2 százalékának megfelelő összeg érkezett külföldről Magyarországra, amivel megelőztük a régióban Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát. Az EU tagállamok közül csak Litvániában volt magasabb a százalékos arány. Az eredménnyel Magyarország közelebb van a szerb, moldovai, macedón, bosznia-hercegovinai, ukrán, albán és koszovói gazdaságok eredményeihez.

A Világbank jelentésének tükrében a Magyar Nemzeti Bank úgy döntött, jelentősen módosítja saját becslését, eddig az újonnan napvilágot látott adatok mintegy egyharmadával kalkulált a jegybank.

Az Európai Uniós (2004) majd a schengeni zónához történő csatlakozás (2007) után a magyarok lényegesen könnyebb feltételekkel kereshettek munkát külföldön. Azonban 2010 előtt ez nem okozott a többi kelet-európai országgal összehasonlítható gazdasági kivándorlási hullámot. A trend viszont megváltozott:  2009-ben, a gazdasági válság egyik legnehezebb évében a külföldről hazaküldött pénz mennyisége a GDP 1,4 százalékát tette ki. 2010-ben az összeg már a GDP 1,6 százaléka volt, 2012-re pedig elérte a 2 százalékot. Ez az adat már hasonló a lengyel és a román munkások által hazaküldött pénz mennyiségéhez. 2012-ben a szám tovább nőtt és 2013-ra elérte a GDP 3,2 százalékát.

Bár a százalékos arány jól mutatja a magyarországi gazdasági migrációt az elmúlt években, abból nem lehet a trendekre vonatkozó következtetéseket levonni, számolt be a portfolio.hu. A gazdasági lap cikke különbséget tesz két típusú kivándorlás között. Az első típusba a hagyományosabb megoldás tartozik, amikor a háztartás külföldre megy Magyarországról, jellemzően az Egyesült Királyságba és Írországba, ebbe a csoportba mintegy 200-300 ezer magyar tartozik.

A második típus, amikor egy vagy több felnőtt munkát vállal a szomszédos Ausztriában vagy Németországban, és rendszeresen utazik munkahelye és Magyarország között. Ez a lehetőség akkor vált könnyen elérhetővé, amikor 2011-ben Ausztria és Németország megszüntette a munkavállalói engedélyek korlátozását a magyarokkal szemben.

Elsősorban az utóbbi csoport utal haza jelentősebb összegeket az itthon maradt család támogatása érdekében. A két típus ugyanakkor földrajzilag is keveredik, mivel a vendégmunkások gyakran az Egyesült Királyságból is küldenek haza pénzt. Arra viszonylag kevés példa van, hogy a magyarok végleg német nyelvű országokba költözzenek.

2013-ban nagyjából százezer háztartást tartottak fenn Magyarországon külföldről. Az éves szinten hazaküldött pénzösszeg szintje 2013-ban elérte a 3 milliárd eurót.

Az adat azt mutatja, hogy a magyar gazdaság szerkezetét érdemes lenne újragondolni, mivel a folyó fizetési mérleg többletének több mint harmada abból származik, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok hazautalják a megszerzett jövedelmük egy részét.

Hivatkozás:

Personal remittances, received (% of GDP) / The World Bank

Ömlik a pénz külföldről / Portfolio.hu