Lázár: marad a kötelező hit- és erkölcstan és a mindennapi tornaóra

május 8, 2016

Kovács Zoltán; Lázár JánosLázár János (jobbról) és Kovács Zoltán egy áprilisi sajtótájékoztatón. Fotó: MTI

Lázár János kancelláriaminiszter szerint a kvótarendszer antidemokratikus és embertelen, Matolcsy György remek jegybankelnök, a lakossági energiahatékonysági támogatás pedig azért nem lesz, mert az nem lenne igazságos. Bár sajtóhírek szerint vizsgálják a kötelező hit- és erkölcstan kivezetését, a kancellária miniszter szerint marad, akárcsak a mindennapi tornaóra. Kovács Zoltán kormányszóvivő nem nézi jó szemmel, ha a sajtótájékoztató közben egyesek videojátékkal játszanak – derült ki a csütörtöki budapesti kormányinfón.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a Kúria átengedte a kormány kvótaellenes népszavazási kezdeményezését, szerdán pedig az Európai Bizottság (EB) ismertette, hogy a tervek szerint mintegy negyedmillió eurót kellene fizetni minden menekült után azoknak a tagországoknak, akik megtagadják a befogadásukat, a pénz kedvezményezettjei pedig azok lennének, akik átvállalják a terheket.

A szokásos csütörtöki kormányinfó is zömében ennek a témának a boncolgatásával telt. Lázár János kancelláriaminiszter észrevételei érdemben nem tértek el attól, amit Szijjártó Péter külügyminiszter még szerdán mondott, tehát hogy a javaslat gyakorlatilag nem más, mint zsarolás. Lázár ennél még egy kicsit messzebb is ment azzal, hogy az EB ötletét antidemokratikusnak és embertelennek nevezte. Ez utóbbit azzal magyarázta, hogy a javaslat nem veszi figyelembe, mit akarnak a migránsok, akik szerinte nem Kelet-Európába (értsd: Kelet-Közép-Európába – a szerk.) akarnak jönni, hanem Németországban akarnak maradni azt remélve, hogy nagyobb szociális segélyt kaphatnak, mint amennyit otthon munkával kerestek volna.

Európa legsötétebb éveit idézi, hogy emberekről megpróbálják megmondani, mennyit érnek származásuk alapján – fogalmazott Lázár a fejpénzre utalva.

Lázár szerint a magyarok nem akarnak migránsokat az országba beengedni, az EU pedig olyat próbál ráerőltetni Magyarországra, ami jelentősen megváltoztatná hazánk demográfiai összetételét. A Visegrádi Négyek (V4) – Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország – egy oldalon állnak, és elutasítják a magas testület javaslatát – jegyezte meg a kancelláriaminiszter.

A népszavazás

Lázár szerint kvóta legyőzésének legjobb módja, ha népszavazást tartanak, és meghallgatják az embereket, Orbán Viktor egyedül ugyanis nem képes legyőzni az uniót. Ezért különösen fontos, hogy érvényes népszavazást rendezzenek a kérdésről – magyarázta Lázár, aki arra a kérdésre, miszerint miként lehetne mégis kvótarendszer elé népszavazással akadályt gördíteni, nem tudott válaszolni, mint ahogyan arra sem, miért ér többet a népszavazás, mint a miniszterelnök szava.

Lázáron egyfajta türelmetlenség látszott, amiért az újságírók nem hagyták, hogy kitérjen a válaszadás elől, végül annyit azért elárult, hogy ügyvédként nem kívánja kommentálni a népszavazás kérdését.

Magyarország nem Köln

Lázár János említést tett arról a körmendi ügyről is, melyet az Atv.hu robbantott ki csütörtök reggel, és amelyről később kiderült, hogy nem teljesen igaz, legalábbis abban a formában nem, ahogyan azt az orgánum közölte: a városban található ideiglenes táborban tartózkodó menekültek egy csoportja a szomszédos sportpályán röplabdázó fiatal lányokat bámulta, és betörte az épület ablakát is – állította az Atv.hu.

Nem sokkal később érkezett is a bejelentés, miszerint Orbán Viktor arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy azonnal tegye meg a szükséges intézkedéseket a körmendi illegális bevándorlók ügyében, mivel azok zaklatták a röplabdázó lányokat. „Körmendből nem lesz Köln” – írta a kormány az esettel kapcsolatban.

Később a Vas megyei rendőrség is közleményt adott ki, melyben az ablak betörését ugyan nem cáfolták, ám arra hívták föl a figyelmet, miszerint az ablak megrongálódásának nincs szemtanúja. Ismeretlen tettes ellen indítottak nyomozást rongálás miatt, ugyanakkor azt is hozzátették, hogy az esetről szóló cikk hangulatkeltő, és megalapozatlan. Lázár egyébként molesztálásnak nevezte az esetet.

A sajtótájékoztatón szóba került Paks II. is; a kancelláriaminiszter szerint az EB megfelelő jogi és pénzügyi garanciák mellett kész megállapodni a paksi atomerőmű-bővítési beruházás megvalósításáról. A Paks II-t érintő három brüsszeli eljárás egyike, amely a műszaki adatokra vonatkozó titkosítást érintette, lezárult – ismertette Lázár.

Az Európai Unió Bírósága szerdán megerősítette a dohánytermékekről szóló uniós irányelv rendelkezéseinek érvényességét, amit a kancelláriaminiszter a Philip Morris fölött aratott fényes győzelemként értékelt, és amit figyelembe véve a kormány már a jövő héten megtárgyalja az egységes dohánytermék-csomagolás bevezetésének ütemét. Felmerül a mentolos, valamint a kapszulás cigaretták betiltásának lehetősége is – tette hozzá.

A benzin és a cigaretta jövedéki adójának módosításával kapcsolatban a kormány azt javasolta, hogy a világpiaci árhoz igazodjon a magyar üzemanyagár. A dohánytermékek jövedéki adójával kapcsolatban – amelynek 2018 végéig történő emelését az EU írta elő – ugyanakkor még nem dőlt el, hogy egy vagy több lépésben emelkedik. A gazdasági tárca egylépcsős emelést terjesztett a Ház elé, de ez még vita kérdése – tudatta Lázár.

A jegybanki alapítványok ügyében a miniszter megkérdőjelezhetetlennek nevezte a társadalmi felelősségvállalásukat, hozzátéve, hogy az alapítványokat nem érte vagyoni hátrány. A jegybanki állampapír-vásárlásról szólva úgy foglalt állást, hogy „semmi tiltott tevékenységet a jegybank nem folytatott”.

Az állami vállalatok egyes adatainak titkosításáról szóló, a költségvetést megalapozó törvényben szereplő javaslatról a kancelláriaminiszter azt mondta: az állam több ezer milliárd forintnyi vagyont vásárolt vissza, vagyis az állami vagyonnal részben piaci körülmények között kell gazdálkodni. Az Alkotmánybíróság (Ab) szerinte egyértelmű döntést hozott, ennek értelmében egyetemes szolgáltatás esetén nem lehet üzleti érdekre hivatkozva megtagadni az adatszolgáltatást.

Szintén újságírói kérdésre Lázár azt is elmondta: nagy támogatója volt a felcsúti kisvasút megépítésének, sőt javaslatot tett arra is, hogy Fertőd és Nagycenk között szintén épüljön vissza az eredeti kisvasút.

Bár állítólag vizsgálják a kötelező hit- és erkölcstan kivezetését, Lázár szerint marad, mint ahogyan marad a mindennapos testnevelés is az iskolákban.

A kormány azért nem indít vissza nem térítendő támogatási programot a háztartások energiatakarékosságának növelésre, mert az nem lett volna igazságos, továbbá a kabinetnek igazán nagy szüksége van az EU pénzére a saját épületeinek a korszerűsítésére. Néhány hónappal ezelőtt Lázár azt állította, hogy azért nincs ilyen program, mert az EU nem biztosít erre fedezetet, ám – mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt – Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjének véleménye szerint a valódi ok a Fidesz által megálmodott intézményrendszer alkalmatlansága.

Megszületett a döntés az OEP átszervezéséről

Szerdán megszületett a döntés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átszervezéséről – tudatta a tárcavezető. A kormány megbíz majd egy magas beosztású szakértőt, hogy segítsen szétválasztani az OEP feladatait a Magyar Államkincstár és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között. A feladatok nagy része, például a természetbeni ellátások kifizetése, az államkincstárhoz kerül, a többi feladat pedig – egy vagy két lépésben – a minisztériumhoz.

A maratoni sajtótájékoztató legizgalmasabb pillanata Kovács Zoltán kormányszóvivőhöz köthető, aki elvesztette türelmét, mert valaki videojátékot játszott a teremben ahelyett, hogy rájuk – tehát Lázárra és Kovácsra – figyelt volna.