A magyar építőipari termelés 45 százalékot esett a 2007-es 2.360 milliárd Forinthoz képest 2012-re 1.620 milliárd; és jelenleg a GDP 5-6 százalékát teszi csak ki a napi.hu szerint. A 2013 első 9 hónapjában végbement 8 százalékos javulás javarészt az EU-s projektet által támogatott közpályázatoknak köszönhető.

Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint számos építkezési vállalkozás a munkaerőhiánytól szenved, hiszen a kereskedők kiviszik a munkát külföldre és az építkezés színvonala is folytonosan romlik, mert az építkezési ipar árai gyakran a valódi kiadásokat sem fedezik.

Tolnay úgy hiszi, hogy a fő probléma az hogy a fő piaci szereplők nem látnak kiszámítható piaci növekedést, ami indokolná a terjeszkedést. Ez az oka annak, hogy az MNB által támogatott alacsony kamatozású üzleti hiteleknek sem sikerül stimulálni az építőipari szekciót.

„Egy évre is lehetetlen előretervezni, nemhogy 3 vagy 4 évre”, panaszkodott Tolnay, aki továbbá azt is kiemeli, hogy az építőipar nem egy export iparág. A külföldön szerencsét próbált munkásoknak nem sikerült jól elhelyezkedniük és így haza kellett jönniük. Másrészről az európai munkaerőpiac beszippantotta az egyéni építőipari munkásokat és vállalkozókat, ami bizonyos területeken hiányt hozott létre a képzett munkaerőben, ami a helyzet gyors javulását kevésbé teszi lehetővé.

A napi-hu szerint a kivándorlás az oktatás terén is űrt képzett. A szakemberek hiányában nincs a fiataloknak kitől eltanulni a vállalkozást. Az építkezési vállaltok pedig elég megrendelés nélkül kénytelenek a diákokat foglalkoztatni, hiszen nem tudnak állandó munkát biztosítani.

Tolnay úgy tartja, „nincs érdemi változás az irreálisan alacsony vállalási árak terén, ez folyamatosan rontja az építési minőség színvonalát, és a jövedelmezőséget. A rendszerben egyszerűen nincs annyi pénz, amennyi fedezi a költségeket – teszi hozzá. Az uniós projektek közül számos azért akadt el, mert a megvalósítás becsült értékét évekkel ezelőtt, forintban határozták meg, az aktualizálás elmaradt, az árfolyamváltozás miatt pedig jelentős árdifferencia keletkezett, amit az EU nem fizeti ki.”

Véleménye szerint a lánctartozás (ahol az A cég nem tud fizetni B cégnek, aki emiatt nem tud fizetni C cégének, és így tovább) növekedését meggátolni hivatott, Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet (TSzSz) felállításáról Tolnay úgy véli, talán csökkenti majd a megbízók gazdasági erőfölénnyel való visszaélését, a nemfizetés gyakorlata azonban egyelőre továbbra sem javult, s változatlanul az állam az egyik legnagyobb nemfizető.

A napi.hu arról is beszámol, hogy 2006-ban még több mint 140 ezer volt – az öt fő felett foglalkoztató cégekben – az alkalmazásban állók száma, ez 2012 év végére már közel 30 ezer fővel csökkent. A KSH adatai szerint 2008-ban az építőipar összesen 312.000 embernek adott munkát, ez a szám 2012 végére 264.000-re csökkent.

 

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012-ben 163 582 forint volt, ami jelentősen elmarad mind a nemzetgazdasági, mind a versenyszféra átlagától (223 ezer, illetve 233 700 forinttól).

Hivatkozás:

Hiába a pénzpumpa – Itt bukhat Orbánék terve, napi.hu, 2013. december 23.