A (Magyar Nemzeti Bank által) bevezetendő eszközök elég ösztönzést jelentenek a bankrendszer számára, hogy segítsék az ország külső sérülékenységének javulását és a magyar gazdaság egy egészségesebb finanszírozási szerkezet irányába való elmozdulását. Ez a lépés jelentősen hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás erősödéséhez, illetve a fenntarthatóbb gazdasági növekedéshez.

– Magyar Nemzeti Bank (MNB), 2014. április 24.

Az MNB tegnap bejelentette, hogy átalakítja pénzügypolitikáját annak érdekében, hogy bátorítsa a bankokat, hogy rövid- és hosszútávú államkötvényekbe fektessék pénzüket az ország külső adósságának csökkentése érdekében.

2014. augusztus elsejétől a kéthetes MNB-kötvény (az ország irányadó kamatszintjének jelenlegi benchmark alapja) kéthetes betétté alakul át, azonos hozam mellett. A Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétek továbbra sem tartoznak az MNB által a hitelműveletei során elfogadható fedezetek körébe. A bank elmondta, hogy a lépések miatt csökken a külső adósság, ami előkészíti az utat a magasabb hitelbesoroláshoz.  “Magyarország hitelbesorolása javulhat a külső sérülékenység csökkentésével, mivel a hitelminősítők a nagyarányú finanszírozási szükségletet a sérülékenység fontos alapjának tekintik” – mondta Palotai Dániel, az MNB igazgatója.

Nagy Márton MNB igazgató a riportereknek azt mondta, az MNB akár 1.000 milliárd forint értékű kötvényt válthat át a jelenlegi két hetes betétre. Jelenleg 5.300 milliárd értékű kötvény van a befektetőknél, ebből márciusban 756 milliárd külföldi befektetők kezében volt.

A második lépés, hogy 2014. június 16-tól bevezetésre kerül egy forint kamatcsere eszköz, amely a partnerkörbe tartozó intézmények számára lehetőséget biztosít az általuk tartott vagy újonnan vásárolt hosszútávú forinteszközök kamatkockázatának mérséklésére. Ennek keretében a partnerkörbe tartozó intézmények hosszú lejáratú forint értékpapírokért cserébe deviza értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segítheti.

A magyar államadósság 42 százaléka devizaalapú adósság. 2013. júliusára a hazai adósság külföldi része elérte a 5.200 milliárd forintot. Azóta ez mintegy 10 százalékkal, 4.760 milliárdra csökkent. Néhány elemző ezt azzal magyarázza, hogy a külföldi befektetők étvágya csökkent a forintalapú állampapírok iránt. Azonban ez nem gátolta meg az ÁKK-t, az Államadósság Kezelő Központot, hogy eladjon 90 milliárd forint értékű 12 hónapos kincstárjegyet tegnapi aukcióján, a tervezettnél 50%-kal többet, miután 253 milliárd forintnyi ajánlatot kapott.

Az MNB programja azt a célt szolgálja, hogy élénkítse a keresletet a forint alapú állampapírok iránt. 5,4 milliárd euró értékű állampapír jár le 2014-ben, amelyet 4,6 milliárd euró értékű új állampapír kibocsájtásával refinanszíroznak, melyből 3,3 milliárd eurót márciusban kibocsájtott dollár és euró-kötvény tesz ki. Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese szerint az ÁKK képes lehet arra, hogy ne kelljen kibocsátania idén még 1,3 milliárd eurónak megfelelő devizaalapú államkötvényt.

A forintfinanszírozás irányába való sikeres elmozdulás esetén a külső sérülékenységünk mérséklődése mellett a jegybank mérlege összehúzódik, és ez nemzetgazdasági szinten több 10 milliárd forintos megtakarítást jelenthet.

Bár a Standard & Poor’s negatívról stabilra emelte a kilátásokat, Magyarország hitelbesorolása továbbra is BB, ami két lépcsővel a befektetési szint alatt van. Magyarország teljes államadóssága, amely 2013 végére elérte a GDP 79,2%-át, 2014. első negyedévére 82,9%-ra emelkedett

Hivatkozások:

Hungary Central Bank Takes Step to Boost Local Financing, Bloomberg.hu, 24 April 2014

Zuhant a forint a MNB bejelentés után, vg.hu, 2014. április 24.

Nem kell idén több devizakötvényt kibocsátani?, napi.hu, 2014. április 24.