“Ennek az áldatlan harcnak, ennek az értelmetlen és eszeveszett háborúnak az lett az eredménye, hogy megszűnt Magyarországon a hitelezés.” – Bokros Lajos, korábbi pénzügyminiszter

A magyar kormány megállapodást kötött az Erste Bankkal az osztrák bankóriás magyarországi leányvállalatának 15 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Andreas Treichl-lel, az Erste vezérigazgatójával és Sir Suma Chakrabarti-val, az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) elnökével tartott közös sajtótájékoztatón.

Orbán elmondta, az Erste Bank egy olyan magyar bank lesz, amely a megállapodásban vállalt magasabb finanszírozással erősíti pozícióját. Cserébe Magyarország is vállal dolgokat, a kormány ígéretében a bankadó csökkentése is szerepel 2016-2017-ben.

“A megállapodás része a bankadó csökkentése. Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy amikor bevezettük a bankadót, egyértelművé tettük, hogy amikor a magyar gazdaság ismét növekedési pályára áll, a költségvetés megfelelően helyreáll, és csökken az államadósság, akkor szeretnénk visszatérni a pénzügyi válság előtti banki teherviseléshez” – mondta Orbán.

“A megállapodás lépésenként lép életbe” – mondta Orbán. „Ezeket a lépéseket is tartalmazza a megállapodás, ez biztosítja a bizalmat az elkövetkezendő években. Jelentős bankadó csökkentés lesz 2016-ban és 2017-ben, amit reményeink szerint folytatni tudunk 2018-ban és 2019-ben is”.

Újraegyesülve, hurrá!

Orbán egy új időszámítás kezdetét jelentette be. “Nem mi vagyunk a legkedvesebb fiúk Európában, de azt senki nem vitathatja el tőlünk, hogy amiben megállapodtunk, azt meg is tartjuk” – mondta.

Orbán szerint a költségvetés az alacsonyabb bankadót a hitelezéssel előállított nagyobb növekedéssel el tudja viselni. Több munkahely, olcsóbb hitelek jöhetnek a kormányfő szerint.

A magyar kormányfő szerint túl vagyunk azon az időszakon, amikor a nemzeti bankrendszer megteremtéséért kellett dolgozni, szerinte sikerült megszüntetni azt az érzést, hogy a hazai bankrendszer kicsúszott az ellenőrzésünk alól. A hazai bankrendszer már 50 százalék felett van magyar tulajdonban, ez jó kormányzással párosulva életszínvonal-emelkedést, több munkahelyet hozhat Orbán szerint.

Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a bankszektorban ez lehetőséget ad arra, hogy egy sikeres gazdaság, hitelezés alakuljon ki. Magyarország Chakrabarti szerint jól jött ki a válságból, ezek után pedig hatékony bankszektorra van szüksége. Erős bankokra lényegi szükség van a gazdaságban, a hazai és a külföldi befektetők számára egyaránt fontos mindez.

„Fontos lépés számunkra a megállapodás, mivel nehéz évek vannak mögöttünk” – fejtette ki Andreas Treichl, az Erste vezérigazgatója. A vezérigazgató szerint hiszik, hogy ha Közép-Európa nem növekszik, akkor Európának nincs esélye a normális gazdasági pályára történő visszatérésre.

Treichl bejelentette, hogy meghívják a magyar kormányt és az EBRD-t, hogy váljanak partnerré a magyar bankjukban. 15 százalékot a magyar bank részvényeiből felajánlanak az EBRD-nek és a kormánynak.

Orbán a tulajdonszerzésre vonatkozó egyik újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy 15 százalékot szeretnének vásárolni, feltéve, ha meg tudnak állapodni az árról. A megállapodás emellett rögzíti, hogy átvilágítás lesz. A magyar kormány emellett olyan arányban akar tulajdont szerezni, amennyi százalékban az EBRD száll be.

Az Erste korábban hangosan kritizálta a magyar kormányt a bankszektorra helyezett nyomás miatt

Nem lehet azt mondani, hogy a hétfői bejelentést megelőzően baráti volt a kormány kapcsolata az Erstével. 2010-ben, a bankadó bevezetésekor kemény kritikával illette Andreas Treichl a magyar kormányt. A kormány lépése csökkentette a profitjukat és emellett lelassította a hitelezést is az országban. Ez és a kormány által 2011-ben előírt végtörlesztési gyakorlat miatt egyre feszültebb lett a helyzet Magyarország és az Erste között.

“Nem hagyjuk, hogy elűzzön bennünket egy olyan ellenséges gazdaságpolitika, amely Magyarországnak súlyos károkat okoz” – fogalmazott Treichl 2011 őszén egy interjúban. A bankvezér ekkor úgy vélekedett, hogy mivel Magyarország már nem szavatolja a befektetések jogbiztonságát, a befektetők elfordulnak Magyarországtól. 2011 végén az Erste emellett többtucatnyi bankfiókot bezárt és komoly leépítést is végrehajtott. Az ok pedig jelentős részben a bankadó és a végtörlesztés volt.

Treichl 2013-ban úgy nyilatkozott, hogy a magyarországi nehézségeket súlyosbította, hogy nehéz politikai környezetben kellett vezetni a vállalatot. “Ez nagyon sok pénzünkbe került” – mondta.

Andreas Treichl egy 2014 elején készült interjúban kifejtette azt is, hogy már akkor Magyarországon voltak, amikor Orbán Viktor még nem, és akkor is itt lesznek, amikor ő már nem. “A mostani helyzet nem csak nekünk fájdalmas, hanem az országnak is rossz, de túl fogjuk élni” – tette hozzá a vezérigazgató.

Hogyan vélekednek a szakértők?

“A magyar kormánynak nincs ésszerű, szakszerű és becsületes gazdaságpolitikája, és ennek az áldatlan harcnak, ennek az értelmetlen és eszeveszett háborúnak az lett az eredménye, hogy megszűnt Magyarországon a hitelezés.” – mondta Bokros Lajos közgazdász, volt pénzügyminiszter.

Bokros a témával kapcsolatban beszélgetett Kálmán Olgával az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

“A hitel híja minden mozgást elakaszt” – idézte Bokros Széchenyi István gondolatát.

Bokros egyetértett az Erste vezér, Treichl 2010-óta tett megjegyzéseivel.

“Rá kell jönni, hogy egy kicsi, nyitott, Európai Uniós gazdaságban, aminek se olaja, se gáza, se kitermelhető nyersanyaga nincsen, versenyképes munkát kell végezni. Azt csak akkor lehet, hogy ha vannak beruházások, akár külföldi, akár belföldi beruházások. A beruházásokhoz pénz kell, annak egy része mindenféleképpen hitel. Következésképpen ha jólétet, gazdasági növekedést akarunk, akkor a hitelezés, a bankrendszer ennek elengedhetetlen eszköze” mondta Bokros.

Bokros szerint a kormány szándéka az Erste egy részének megvásárlására nem más, mint a magyar adófizetők pénzének az elpazarlása. Azonban racionálisnak véli az EBRD szerepvállalását az Erstében.

Bokros szerint van értelme a lépésnek az EBRD és az Erste számára is, mert ezzel valaki más tőkéjét tudják nagyobb mértékben használni.

“ Ha ez egy tőkeemelés formájában történő bevásárlás, és nem a meglévő részvények megvásárlásáról, hanem új részvények kibocsájtásáról van szó, akkor ez a bank növekedését elősegítheti” – magyarázta Bokros.

Azonban Bokros szerint a bevásárlás rossz ötlet, mivel a 15 százalékos részvénycsomag nem irányítói pakett a magyar állam kezében.

Ha a bevásárlás csak a banknak nyújtott segítségről szól, akkor viszont az állam ezzel „pontosan azt kompenzálja, amit ez a rabló állam ezekkel az iszonytató adókkal a bank tőkéjéből kiharapott” – jegyezte meg a volt pénzügyminiszter.

Bodnár Zoltán közgazdász elmondta, a döntés az Erste részvénycsomagjának megvásárlásával kapcsolatban csak további adófizetői pénz elpazarlása, ahogy a Budapest Bank és az MKB esetében is az volt. Azonban Bodnár szerint, míg az MKB és a Budapest Bank megvásárlása esetében volt egy kevés racionalitás, mivel az állam abban bízhat, hogy később nyereséggel adhat túl ezeken a bankokon, az Erste esetében erről nincs szó.

Hivatkozás:

Csökken a bankadó, az állam beszáll az Erstébe, HVG.hu; 2015. február 9.

Újabb banki tulajdont szerzett az állam, ATV.hu; 2015. február 10.

Bokros: az állam pazarolja az adófizetők pénzét, ATV.hu; 2015. február 10.