A Világgazdasági Fórum kiadta 2014-es Globális Kereskedelmi jelentését. A jelentésben 138 ország képességét elemezték abból a szempontból, hogy mennyire képes az adott ország előnyt kovácsolni a kereskedelemből. A jelentést először 2008-ban adták ki, és olyan hivatkozást jelent az országoknak, amely segíthet a kereskedelem jobb kiaknázásában és a befektetési döntések meghozatalában.

Annak ellenére, hogy Magyarország viszonylag magas pontszámot szerzett a szállítás, a logisztikai versenyképesség, a szállítmányok nyomon-követhetősége és azok időben történő célba juttatása területén, a 138 közül csak a 110. helyen végzett a hazai vámtarifák és illetékek komplexitásának területén. A versenyképességi előnyök között szerepelt a nagyszámú szélessávú internet előfizetés is. Ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy míg az üzleti vállalkozások között nagy arányban használják az információtechnológiát, az ilyen technológiák használata az üzletek és ügyfelek között már kevésbé elterjedt.

A jelentés felsorolja Magyarország működési környezetének „versenyképességi hátrányait” is: a tulajdonjogok, az egyéni tulajdon védelme, a bírói ítélkezési gyakorlat hatékonysága és pártatlansága kereskedelmi jogvitákban, a közpénzek szétosztása, a kormányzati szabályozásnak történő megfelelőség, a pénzügyi szolgáltatások elérhetősége és megengedhetősége, a hitelhezjutás lehetősége, és a kereskedelmi finanszírozás elérhetősége. A legrosszabbul teljesítő mutató a kormányzati szabályoknak történő megfelelőség könnyítése volt, itt Magyarország a 130. helyen szerepelt.

A vizsgált országok – így Magyarország – pontszámait és helyezéseit a következő pillérekre alapozták:

Pillér 1: Hazai Piaci Hozzáférés (6 indikátor) felméri egy ország vámtarifarendszerének szintjét és komplexitását a kereskedelem védelme eredményeképpen. Ez a komponens magában foglalja a hatékony kereskedelmi-súlyozott átlagos vámtarifákat, a vámmentes import termékek arányát, a tarifarendszer komplexitását, azok sokféleségét, a legmagasabb tarifákat és a speciális tarifákat valamint a külön tarifákat.

Pillér 2: Külföldi Piaci Hozzáférés (2 indikátor) felméri az exportőrök célpiaci tarifaakadályait. Benne foglaltatnak az országgal szemben alkalmazott átlagos tarifák, csakúgy, mint a kétoldalú vagy regionális tárgyalások során biztosított vámkedvezmények és kereskedelmi könnyítések.

Pillér 3: Határátlépés Adminisztráció Hatékonysága és Átláthatósága (11 indikátor) felméri az adott ország határátlépési adminisztráció jellemzőit. Részletezve, felméri az importált és exportált áruk határ átléptetési hatékonyságát, átláthatóságát és költségét. Továbbá elemzi a vámhivatalok és a kapcsolódó intézmények által nyújtott kulcsfontosságú szolgáltatások körét és azok teljes-körűségét, azok átlagos időtartamát, költségét, a szükséges dokumentumok számát az import- és export termékek esetében. A mutató kitér a határellenőrzés időtartamának kiszámíthatóságára, a folyamat áttekinthetőségére, a határellenőrző hivatal által biztosított információ és a korrupció elleni lépések tekintetében.

Pillér 4: A Szállítási Infrastruktúra Elérhetősége és Minősége (7 indikátor) jellemzi a belföldi infrastruktúra rendelkezésre állását és minőségét a négy fő szállítási mód esetében: közút, levegő, vasút és tengeri hajózási kikötők infrastruktúrája. A légi csatlakozások és tengeri csatlakozások szintén ebben a pillérben vannak feltüntetve.

Pillér 5: A Szállítási Szolgáltatások Elérhetősége és Minősége (6 indikátor), melybe beleértendő az országban található szállítási és logisztikai cégek kompetenciája, valamint a szállítmányok könnyítése, költsége és időzítése. Továbbá itt értékelik a postai hatékonyságot is.

Pillér 6: Az Információ és Kommunikációs Technológiák Elérhetősége (7 indikátor) az adott országban, a mobiltelefon és internethasználat szempontjából, a cégek üzleti célú felhasználása, valamint a kormányzat és a polgárok interakciói szempontjából. Ez a pillér figyelembe veszi az internet szolgáltatás minőségét, mivel a szélessávú internet elérhetősége alapvető lett a teljes körű kihasználtság szempontjából.

Pillér 7: Működési környezet (17 indikátor) felméri az adott ország működési környezetének minőségét, ami jelentősen befolyásolja az exportáló, importáló, szállító és kereskedő cégek működését. Ez a mutató felméri a magántulajdon védelmének szintjét, a közintézmények pártatlanságát, a kereskedelmi jogviták pártatlanságát; a finanszírozási lehetőségeket, beleértve a kereskedelmi hiteleket; a nyitottság szintjét a külföldi befektetésekre és külföldi munkaerőre; valamint a bűnözéssel és terrorizmussal szembeni becsült fizikai biztonság szintjét.

Magyarország – Kereskedelmi Index 2014

Rangsor: 50 (138-ból)

Pontszám: 4,3 (1-7 közötti skálán)

                                                                                                        Helyezés            Pontszám:

Alindex A: Piaci Hozzáférés                                                            75                      3.4

Pillér 1: Hazai Piaci Hozzáférés                                                     46                      4.9

Pillér 2: Külföldi Piaci Hozzáférés                                                 97                      1.9

Alindex B: Határátlépés adminisztráció                                      38                      5.1

Pillér 3: A Határátlépés hatékonysága és átláthatósága           38                      5.1

Alindex C: Infrastruktúra                                                                43                      4.4

Pillér 4: A szállítási infrastruktúra elérhetősége, minősége     66                      3.4

Pillér 5: A szállítási szolgáltatások elérhetősége, minősége      35                      5.7

Pillér 6: Az IT elérhetősége és használata                                     34                       5.1

Alindex D: Működési környezet                                                      66                       4.2

Pillér 7: Működési környezet                                                           66                       4.2

Az 5 legproblémásabb faktor az export esetében:

• A potenciális piacok és vevők azonosítása

• Kereskedelmi finanszírozás elérhetősége

• Nehézségek a vevők minőségi és mennyiségi elvárásainak teljesítésében

• Nem megfelelő gyártástechnológia és készségek

• Az importált ráfordítások elérése versenyképes áron

Az 5 legproblémásabb faktor az import esetében:

• A nemzetközi szállításokból fakadó magas költségek és késések

• Terhelt behozatali folyamat

• Vámtarifák

• Hazai technikai követelmények és szabványok

• A hazai szállításokból fakadó magas költségek és/vagy késések

Hivatkozás:

The Global Enabling Trade Report 2014, World Economic Forum; 2014. április 1.