Ghaith Pharaon

Az Origó kormányzati forrásai szerint valóban a Magyarországhoz több szállal kötődődő szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon hunyt el a napokban Bejrútban.

„Magyar kormányzati források megerősítették az Origónak, hogy Ghaith Rashad Pharaon meghalt egy bejrúti kórházban. A szaúdi üzletembert az Interpol is körözte, feltehetően Magyarországon is járt korábban” – írja az Origó. A kormányközeli lap további részleteket nem közölt.

Az Index már szombaton sejtette, hogy a Bejrútban elhunyt Pharaon azonos azzal a Pharaonnal, akivel kapcsolatban – mint arról korábban a Budapest Beacon is beszámolt – a kormány néhány tagja és vezető fideszesek össze-vissza beszéltek, miután napvilágot látott, hogy az FBI és az Interpol által is körözött sejk Magyarországon üzletel. „A rendelkezésünkre álló információk alapján nem tudjuk 100 százalékos bizonyossággal állítani, hogy az a Pharaon, akitől holnap Bejrútban elbúcsúznak, azonos az Orbán szomszédjában telket vásároló Pharaonnal, de erősen valószínűsíthető az egyezés” – írta az Index, hozzátéve, hogy a gyászszertartás vasárnap délután a bejrúti Four Seasons Hotelben lesz, vagyis jelen időpontban már csak volt.

A Nepszava.hu a kormányzat korábbi, Pharaonnal kapcsolatos kommunikációs ellentmondásaira hívja föl a figyelmet: „A miniszterek sem tudták pontosan megmondani, hogy az üzletember mikor kapott beutazási engedélyt Magyarországra. A Heti Válasz […] tavaly novemberben írt arról, hogy Pharaon először 2014 elején kapott tartózkodási engedélyt üzleti-befektetői tevékenységre. Ezzel szemben Szijjártó Péter külügyminiszter később az Indexnek úgy nyilatkozott: tudomása szerint Pharaon 2014 novemberében adta be kérvényét tartózkodási engedélyért” – írja a portál. A lényeg, hogy bár a gyanú szerint a sejk terrorszervezetekkel is kapcsolatban állt, és rajta volt az FBI és az Interpol körözési listáján, mégis kapott magyar vízumot.

Pintér Sándor belügyminiszter korábban annyit közölt, hogy az üzletember ötször járt Magyarországon, arról viszont nem adott tájékoztatást, mikor jött először. Lázár János kancelláriaminiszter azt mondta, Pharaon 2014. november 24-én adott be tartózkodási engedély iránti kérelmet Ammánban. Amikor kiderült, hogy vízumát Zaid Naffa jordán tiszteletbeli konzul igényelte (Orbán is a jordán követség 2014-es díszvacsoráján találkozott az olajmilliárdossal), Lázárt megkérdezték, vizsgálták-e, miért jár közben a diplomata egy FBI által körözött ember vízumkérelmében. A tárcavezető azt mondta, nem is beszélt ilyenekről Naffával, a vacsorán találkozott vele először – írja a lap.

Pintér Sándor végül december végén azt közölte, miszerint Pharaontól 2015. március 2-án próbáltak meg ujjlenyomatot venni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti igazgatóságán, ám „a barázdák nagymértékű sérülései miatt nem volt alkalmas az azonosításra” – emlékeztet a Népszava. A Belügyminisztérium egy korábbi, a Heti Válasznak küldött tájékoztatása szerint Pharaontól sosem vettek ujjlenyomatot, márpedig kellett volna, a szaúdi üzletember ugyanis 2016. november 1-jéig magyarországi tartózkodási engedéllyel is rendelkezett, ehhez pedig (elvileg) kötelező lett volna az arcképmás-készítés és az ujjlenyomat-rögzítés.

A Belügyminisztérium által közölt információk különösen furcsának bizonyultak annak fényében, hogy a Juhász Péter Együtt alelnök által kiszivárogtatott belügyi dokumentum szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) többször kérte, hogy a letartóztatás jogalapjának megteremtése érdekében az FBI módosítsa a körözést, és az adatokat egészítsék ki a felszínre került azonossági információval, illetve küldjék meg az érintett személy ujjlenyomatait. Utóbbit elekt­ronikus úton a Hivatal megkapta, és az is megerősítésre került, hogy az AH által megadott adatokkal szereplő személy azonos az általuk keresett személlyel, akinek tevékenységéről, esetleges Magyarországra történő beutazásáról az FBI soron kívül értesítést kért. Jogosan merül föl a kérdés, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak honnan volt ujjlenyomata Pharaontól az összehasonlításhoz, ha a BM nem vett tőle? – írtuk korábbi cikkünkben.

Egy feljelentés nyomán hivatali visszaélés miatt nyomozhatott volna az ügyészség, mondván, a feljelentő szerint a hatóságok nyilvánvalóan hibáztak, amikor a Magyarországra történő belépésénél nem vettek ujjlenyomatot Pharaontól, ám úgy döntöttek, elutasítják a feljelentést, mondván, szerintük a bűncselekmény gyanúja hiányzik. „A kormány részéről kiadott tájékoztatások – az időpontok, események tekintetében – tartalmaznak ellentmondásokat, amelyek lehetséges magyarázataként felmerül a hatóságok szándékos mulasztása. Ez azonban csak egy lehetséges következtetés, de nem a megismert adatokból logikai úton levezethető egyetlen eredmény” – jegyezte meg döbbenetes módon az ügyészség.

Pharaon magyarországi ügyleteit korábban a Magyar Narancs tárta föl részletesen: a lap egyebek mellett arról írt, miszerint amióta bő két évvel ezelőtt az üzletember Magyarországra érkezett, mintegy tíz céggel hozható összefüggésbe. Az Adnan Polathoz és a Pharaonhoz köthető cégcsoportok egymással és a miniszterelnöki vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cégekkel is üzleteltek (Pharaon cégei elsősorban ingatlanban utaznak – a sejk a miniszterelnök szomszédságában, Hőgyészen, Seregélyesen és a fővárosban is „bevásárolt”), miközben kapcsolatban álltak a kormánnyal, és az üzletember egyik vállalkozása a Magyar Nemzeti Kereskedőházakkal (MNKH) is leszerződött korábban. Pharaon hajóját véletlenül épp Mészáros Lőrinc jachtja közelébe sodorta nyáron az Adria – derítette ki ugyancsak a Magyar Narancs.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):