A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete

Újabb ingatlant vásárolt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ezúttal a Rózsadombon. A nyílt árverésen 2,7 milliárd forintért kelt el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által árverésre bocsátott természettudományi kutatóközpont épülete a Pusztaszeri úton. A jegybank közleménye szerint a mintegy 25 ezer négyzetméteres ingatlant a társadalmi felelősségvállalási programjában meghatározott célokkal összhangban, a szükséges átalakításokat, fejlesztéseket követően képzési, oktatási, kutatási és konferencia központként kívánja hasznosítani.

“Ami a Szabadság téren folyik, az olyan, mint egy állatorvosi ló. Pontosan megmutatja, hogy milyen is a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER)” – mondta Bodnár Zoltán, az MNB volt alelnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Ezek a pénzköltések az égvilágon semmivel nem magyarázhatók. Bodnár emlékeztetőül elmondta: „50 milliárd forintnyi ingatlant szándékozik megvásárolni az MNB, amiből még körülbelül 20 milliárdot nem költöttek el, ám közben több, mint 250 milliárd forint ment el az alapítványokra, és van még egy 40 milliárd forintos keret arra, hogy felújítsák mindazokat az ingatlanokat, amelyeket megvásároltak. Ez összesen több, mint 300 milliárd forint, ami a bruttó hazai össztermék (GDP) több, mint 1 százaléka. Erről az összegről lényegében egyetlen ember dönt, akit Matolcsy Györgynek hívnak” – mondta Bodnár.

Bodnár ugyanebben a műsorban tavaly december elején azt mondta: a jegybank által létrehozott 5 alapítvány részére biztosított pénz “tulajdonképpen nem más, mint a költségvetés leplezett jegybanki finanszírozása, ami egyébként kifejezetten tilos a Magyar Nemzeti Bank számára.”

Erre Bodnár most ismét felhívta a figyelmet. Az alapvető problémát szerinte az jelenti, hogy ezek olyan tevékenységek, amelyekre az MNB-nek nincs semmiféle felhatalmazása. Az, hogy az MNB mit csinálhat, a jegybank-törvény elég világosan kimondja. Az rendben van, hogy a működéséhez szükséges ingatlanokkal  rendelkeznie kell, azonban elszámolással tatozik az adófizetők felé azzal, hogy miért az ország legdrágább ingatlanjait vásárolja meg erre a célra – tette hozzá a volt MNB alelnök.

Az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény kimondja, hogy a számvevőszék ellenőrzi a jegybanknak azt a tevékenységét, ami az alaptevékenységen kívüli gazdálkodás. E feladatkörben azonban a számvevőszék azt, és csakis azt vizsgálja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, illetve a közgyűlési határozatnak megfelelően gazdálkodik-e az MNB – jegyezte meg Bodnár.

Eltekintve attól, hogy az MNB-nek most már nincs közgyűlése, hanem részvényesi határozattal dönt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ez a formai ellenőrzés csak arra terjed ki, hogy szabályos volt-e egy döntés, tehát például volt-e igazgatósági határozat.

„Ilyen igazgatósági határozatok a vásárlások kapcsán pedig voltak, de hogy ez szükséges, okszerű, célszerű, takarékos, azt a számvevőszék nem vizsgálja, tehát gyakorlatilag az MNB nincs ellenőrzés alatt. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) nincs hatásköre az MNB fölött, erre a jegybank felügyelőbizottsága jogosult, ennek a feladatának azonban nem tud eleget tenni, mert jelen pillanatban nincs felügyelőbizottsága az Országgyűlés mulasztásos törvénysértése miatt” – mondta Bodnár Zoltán.

Az MNB korábbi bevásárlásai

A MNB ingatlan-bevásárlásai 2013 év végén kezdődtek, amikor 450 millió forintért megvásárolták az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) korábbi székházát, amelyet aztán a vásárlás után átruháztak a jegybank által alapított Pallasz Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADA) részére, hogy az abban alakítsa ki központját.

Tavaly tavasszal az MNB újabb ingatlant vásárolt a PADA-nak: 1,7 milliárd forintért jutottak hozzá a kecskeméti kórház egykori épületéhez, amelyben pénzügyi szakemberképzést folyat majd az alapítvány.

A nyár folyamán aztán az MNB végül “saját használatra” is vásárolt két ingatant. Először Tiszaroffon a Borbély-kúriát 415 millió forintért belső oktatási-képzési, szabadidős, sport és üdülési célokra, majd befektetési szándékkal 17,8 milliárd forintért – szakértők szerint jóval a piaci ár fölött – a budapesti Eiffel Palace irodaházat.

Ősz végén újfent a PADA jutott – méghozzá egyszerre – két új ingatlanhoz a Várnegyedben. Az egyik az Ybl Miklós által tervezett mintegy 4 ezer négyzetméteres Lónyai-Hatvany-palota, ahol felújítás után oktatási és rendezvényközpontot alakítanak majd ki. Az épület egy becsődölt magánbefektetés, gyakorlatilag szerkezetkész, a befejezéshez becslések szerint további 2-3 milliárd forintra lesz szükség a 3,41 milliárd forintos vételár mellett, ami egyébként 1 milliárd forinttal több, mint amennyiért az ingatlant 2012-ben árulták. A másik az MTA-tól 1,85 milliárd forintért vásárolt régi városháza műemléképülete, ahol a tervek szerint angol nyelvű doktori iskolát alakítanak ki.

Az MNB korábban többször is hangsúlyozta, hogy az ingatlanok megvásárlása nem jelentett terhet a központi költségvetésnek, mivel azokat saját “nyereségéből” finanszírozza.

Az MNB az ingatlanokon kívül tavaly megszerezte a bankszövetség lapját is.

Hivatkozás:

http://www.atv.hu/videok/video-20150130-bodnar-zoltan-eb

http://www.atv.hu/videok/video-20141210-bodnar-zoltan-eb