A Kúria hétfői – a devizahitel szerződések jogszerűségéről szóló – döntésére reagálva, Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke a Hír TV-ben elmondta szombat este, hogy Nemzeti Bank tudomásul vette a döntést, de az nem tetszik nekik. Azt is elmondta, hogy a probléma megoldására szükséges lenne egy parlamenti törvény elfogadása, akár visszamenőleges hatállyal is.

Matolcsy elmondta, az MNB véleménye továbbra is az, hogy a devizahitelek hibás termékek, amelyek egy hibás gazdaságpolitika eredménye, hozzátéve, hogy a szerződések egyoldalú módosítása etikátlan és gazdaságilag elfogadhatatlan.

Matolcsy azt is elmondta, hogy a Nemzeti Bank kamatszintje tovább csökkenhetnek 2.5 és 3.0% közé, mivel a kormány már idáig is 90 milliárd forintot takarított meg az eddigi kamatvágások következtében.

Matolcsy előrejelzése szerint az elkövetkező hat – tizennyolc hónapban a nyolc nagybank közül négy hagyhatja el Magyarországot, és azokat új, magyar tulajdonú bankok helyettesíthetik. Ezt ő pozitív fejlődésnek gondolja, mivel jelenleg a magyar bankszektor 58%-a külföldi kézben van, ami szerinte túl magas. Elmondta, egyik módja a kivonulók helyének betöltésére, hogy azt az állam tölti ki, azaz az MFB Zrt. is „új sebességre kapcsolhat” és a „Takarékbank Zrt.-ben is hatalmas lehetőség van”, de kelet-ázsiai és közép-ázsiai bankokat is várnak.

„Új szerkezet kell”, ami a kisbankokra épül, akik majd versenyeznek – fogalmazott az MNB első embere.

Szerkesztő: Hogyan reagálna az MNB, ha a Kúria kritizálná a döntését? Vagy ha a parlament azt javasolná az MNB-nek, hogy visszamenőleges hatályú gazdaságpolitikai lépéseket alkalmazzon? Arra következtetünk Matolcsy szavaiból, hogy külföldi tulajdon a magyar bankokban nem probléma, már amennyiben kelet-, vagy közép Ázsiából érkezik. Ez kicsit olyan, mintha a bolondokházát a bennlakók irányítanák.

Hivatkozás:

Matolcsy törvényt sürget a devizahitelesek mentése érdekében, 2013. december 21.