A január 1-i határidőre on-line kasszagépekre önhibájukon kívül átállni képtelen üzleteknek nem kell büntetésre számítaniuk, amennyiben igazolják, hogy jóhiszeműen, mindent megtettek az átállás érdekében. Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter csütörtöki bejelentése eloszlatta azokat a félelmeket, mely szerint boltok tízezrei lesznek kénytelenek zárva tartani január elseje után, amelyeknél nem szállították le és üzemelték be az új gépeket, beleértve benzinkutakat, gyógyszertárakat.

2012 augusztusában a kormány úgy rendelkezett, hogy mintegy 200.000 pénztárgépet online internet kapcsolatba kell hozni a NAV rendszerével, a határidő 2013. április 31. volt. Mivel  a gépeket úgy tervezték, hogy minden egyes tranzakció részleteit automatikusan megküldje az adóhatóságnak, azt várták, hogy a lépés csak 2013-ban 95 milliárd forinttal fogja növelni az adóbevételeket.

Amikor az áprilisi határidőről kiderült, hogy az teljesíthetetlen, kiterjesztették június végéig, majd augusztus végéig, végül pedig december végéig.

Július végéig csupán 30.000 vonalkódot igényeltek, amely szükséges az új gépek regisztrációjához. 2013. december 19-ig pedig mindössze 8.000 pénztárgépet üzemeltek be, annak ellenére, hogy a kormány felajánlotta, hogy 50.000 forinttal támogatja a gépek üzembe állítását. A kormánynak a teljes költsége így mintegy 13,5 milliárd forintot tesz ki.

Ez hatalmas kormányzati támogatást jelent, de akkor i a késés oka?

Bár végül a NAV 28 gépet engedélyezett, eredetileg csak négy típus kapta meg a szükséges engedélyeket a magyarországi forgalmazásra. Ezek közül hármat ugyanaz a lengyel cég ártott. A lengyel gépek magas ára (170.000,- Ft.) és a tény, hogy lengyel cég résztulajdonában lévő négy forgalmazó és egy „helyi partner” jogosult a gépek értékesítésre, megütközést keltett az érintettek körében.

Azóta a gépek ára nagyjából 138.000,- forintra esett.

200.000 gép 138.000 forintos áron számolva 27,6 milliárd forintot. Ha tíz százalékos nagykereskedelmi és kiskereskedelmi haszonnal kalkulálunk, akkor az 5,52 milliárd forintos hasznot jelent.

Ez elég komoly pénz egy év alatt, főleg, hogy a gyártók és a kereskedők gépenként további 32.000,- forintot számláznak le.

Júliusban a Nemzetgazdasági Minisztériumban megállapodta egy dél-koreai céggel arról, hogy cserébe némi kormányzati támogatásért, 100.000,- forint körüli áron többféle NAV engedéllyel rendelkező pénztárgépet is szállítanak. Miután úgy 80.000 gépre érkezett megrendelés, a magyar engedélyező hivatal visszavonta több modell engedélyét, mert kiderült, hogy a gépek könnyedén manipulálhatóak.

Az árcsökkenés és a bizonytalanság két olyan ok volt, ami miatt a kereskedők jobbnak látták a kivárás taktikáját alkalmazni. A harmadik ok feltehetően az, hogy sok üzleti vállalkozás idegenkedik attól, hogy minden egyes eladási tranzakcióról valós időben küld adatokat a magyar adóhatóságnak.

A nagyarányú áru-, és szolgáltatási feketepiac továbbra is jelen van Magyarországon, részben a nagyon magas ÁFA kulcs miatt (27%). Sok szabályszerűen működő cég is elad termékek és szolgáltatásokat a pult alól, bizonylat nélkül. Ez a vevőnek olcsóbb árat jelent, az eladónak pedig kevesebb befizetendő adót. Néhány esetben a vevő ugyan megfizeti az áfát a kereskedőnek, az azonban sosem kerül befizetésre az adóhatóságnak.

Miután hasonló gépeket vezettek be Horvátországban éttermekben, kávézókban és bárokban, háromszor akkora bevételeket jelentettek be, bár részben ez annak is tudható be, hogy egyidejűleg csökkentették az élelmiszerek és italok áfáját.

Hivatkozások:

http://nol.hu/gazdasag/20131221-lesz_gyogyszer_es_benzin_is

Boltok százait zárhatja be a NAV, Index.hu; 2013. december 4.

“Az állam már-már erőszakos határidőket szabott meg”, HVG.hu; 2013. december 3.

Egy cég tarolhatja le a pénztárgéppiacot, Index.hu; 2013. december 2.

Itt a 100 ezer forintos pénztárgép, Index.hu; 2013. augusztus 27.

Már megint itt van egy hatalmas lyuk, Index.hu; 2013. február 26.