Vértes András. Fotó: ATV/Atv.hu

A kormány nyilvánosságra hozta a 2020-ig tartó költségvetés számait. Ennek alapján papíron olyan jelentős megszorítás jön – írta hétfőn a Napi.hu. A kép Vértes András szerint egy fokkal árnyaltabb, de a kormány által oly sokszor hangoztatott SZJA-csökkentésnek 2018-ig biztosan nincs realitása, és utána is csak úgy, ha egy másik adót közben megemelnek.

Az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy a 2018-as országgyűlési választás közeledtével a kormány szakít a nullás költségvetés tervével, a 2017-es büdzsé ugyanis a lazítás és a kiadásnövelés jegyében alakul majd, 2018-ban azonban már visszatér a korábbi szigor.

A Napi.hu szerint a kormány hivatalos számai alapján a költségvetés hiányát a jövő évi 1,2 billióról 157 milliárdra vinnék le 2020-ra, míg az államháztartás deficitje a jövő évi 2,4 százalékról a bruttó hazai össztermék (GDP) 1,2 százalékára csökkenne a következő négy év alatt. Az igazán nagy kiigazítás 2019-ben kezdődne: az államháztartás pénzforgalmi hiányát a kormány 2018-ra még 954 milliárd forintra tervezi, 2019-ben azonban már csak 160,3 milliárdos hiánnyal számolnak.

A hatalmas megszorítás oka a portál szerint Paks II. lehet: ha – az oroszokkal kötött államközi hitel mellett a költségvetés terhére – elindul a két új atomerőműblokk építése, akkor is muszáj lesz a maastrichti három százalék alatt tartani a hiányt, ellenkező esetben újból túlzottdeficit-eljárás indul az ország ellen, márpedig az erőműre költött minden egyes fillér a költségvetést nyúzza majd. Mindemellett egy ideig az államadósság-csökkentésről is lemondhatunk.

Adócsökkentés nem lesz

A bevételi számokból látszik, hogy az elkövetkezendő években minden adónem dinamikusan növekszik majd: a társasági adó az idei 400,5 milliárdról 2020-ra 607 milliárd forintra nő, a pénzügyi cégek befizetései pedig 1,267 billió forintról évi 1,527-re emelkednek a négyéves ciklus végére. A fogyasztáshoz kapcsolt adók is hasonlóan dinamikusan nőnek: az idei 4,611 billió után 2020-ban már évi 5,704 billiót fognak beszedni.

Bár a kormányzati kommunikációban időről időre előkerül a jelenlegi tizenöt százalékos személyijövedelem-adó (SZJA) kulcsának egy számjegyűre – kilenc százalékra – való mérséklése, a költségvetési számokban ez nem látszik, hiszen az SZJA-bevételek évről-évre dinamikusan növekednek: az idei 1,828 billió forint után 2020-ban 2,266 billiós befizetéssel kalkulálnak. Az illetékbevételek is növekednek majd, az idei 121 milliárdról 165,2 milliárdra, bár ezt inkább a családi otthonteremtési támogatásnak (CSOK) köszönhetően épülő új lakásokkal kapcsolatos bevételek dobják majd meg.

Elszállnak a minisztériumi kiadások

Stagnálnak majd a szociális kiadások, a közmédiának sem jut sokkal több, a lakástámogatásokra és a költségvetési szervekre azonban jóval több jut majd, az olcsóbbá tett kormányzat és közigazgatás viszont valójában többe kerül majd. A dokumentum szerint befagyasztják az önkormányzatok támogatását, és csökken a társadalomtudományi alapok támogatása. Az állami vagyonra tervezett kiadások megháromszorozódnak 2020-ra a jövő évi bő háromszázmilliárdról.

Valójában nem lesz akkora megszorítás?

A kormánynak van egy kötelezettsége, miszerint meg kell csinálnia a négy évre előretekintő számításokat úgy, „hogy mögé tesznek egy költségvetési politikát”, ám ezt itt nem látni — nyilatkozta Vértes András, a Gazdaságkutató Intézet Zrt. (GKI) elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedden. Mindössze egy táblázatot hoztak nyilvánosságra, ám arról semmit nem tudni, hogy e mögött milyen elgondolások vannak – magyarázta.

A költségvetésnek kétfajta hiánya van: az egyik, amit az Európai Unió (EU) felé el kell számolni – ebben nagyon fontos, hogy a már említett három százalék alatt legyen a hiány –, a másik a pénzforgalmi deficit, ami senkit nem érdekel – mondta Vértes. Teljesen mindegy, hogy ott mi van, a lényeg, hogy finanszírozni kell tudni, tehát annyi állampapírt kell kibocsátani, amennyi ezt ellensúlyozza.

Ez a pénzforgalmi hiány egyébként idén és jövőre is elég magas, mert az uniós projekteket a kormány akár ötven százalékban előfinanszírozza, a pénzt viszont csak később kapjuk meg, de amikor megkapjuk, akkor ez a pénzforgalmi hiány lecsökken, a 2020-as nagyon alacsony szám tehát nagyrészt erre eredeztethető (nem pedig a megszorításra – a szerk.) – magyarázta a GKI vezetője. Ebből is látszik, hogy semmilyen valódi szerkezeti átalakításról nem beszélhetünk – tette hozzá.

A jövő évi költségvetés a 2,4 százalékos hiánnyal választási költségvetés (a konvergenciaprogramban 1,7 százalék szerepel, azt emelték meg értelemszerűen a választások közeledte miatt – a szerk.), ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is elismerte – közölte Vértes, hozzátéve, hogy az unió nehezményezni fogja a hiány viszonylag magas mértékét – még akkor is, ha az a háromszázalékos határ alatt marad.

A GDP-arányos növekedés mindeközben 2014 óta zuhan: akkor még 3,6 százalék volt, idén viszont már csak 2,3-mal számolnak, jövőre pedig csak maximum 2,5 százalék várható, tehát nehéz lesz megcsinálni a választási költségvetést – mondta Vértes. A kérdés az, hogy Magyarország tud-e magánberuházásokat vonzani az országba, ezek ugyanis jelenleg is csökkennek, márpedig ha nincs magánberuházás-növekedés, akkor nincs valódi növekedés sem – jegyezte meg a szakember. Bár a beruházások nem nőnek, a fogyasztás igen, az állam adóbevételei pedig zömében a fogyasztásból vannak, és ezzel számol a kormányzat is, amikor magasabb adóbevételeket vár.

Az SZJA-csökkentés a választásokig Vértes szerint biztosan nem fog bekövetkezni. Utána meg lehet csinálni, de valahonnan pótolni kell majd a kiesést, tíz százalék alatti jövedelemadót ugyanis ezen a növekedési pályán önmagában nem lehet elképzelni – magyarázta a GKI elnöke.