A pozsonyi vár. Szlovákia gazdasági növekedése messze
a magyarországié előtt. Fotó: Wikipédia, Peter Zelizňák.

A magyar gazdaság növekedés szempontjából utolsó Európában. Sarkadi-Szabó Kornél pénzügyi elemző szerint a hazai gazdaságpolitika bezárkózott egy bunkerbe, és a stabilitás érdekében föláldozta a növekedést: pajzsként használja a lakosságot és a kereskedelmi bankokat azzal, hogy állampapír vásárlására csábít. Csakhogy ami egy ideig ésszerű, az egy bizonyos szinten túl már csak hatalomtechnika. Ha annyit vernénk a szlovákokra az elkövetkezendő tíz évben, amennyit most ők ránk, akkor tíz év múlva érnénk el az ő életszínvonalukat.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar gazdaság az európai növekedési rangsor utolsó helyén kullog. Negyedéves alapon az előző évhez képest mért 0,8 százalékos visszaesés az utolsó helyre volt elegendő, és éves viszonylatban (+0,5 százalék) is csupán a súlyos recesszióval küzdő görögöket (-1,3 százalék) sikerült magunk mögé utasítani.

A negyedéves rangsor két éllovasa Szlovákia és Románia lett: előbbi 1,7, utóbbi pedig 1,6 százalékos bruttó hazai össztermék-bővülést (GDP) tudhat magáénak. Éves viszonylatban is északi, illetve délkeleti szomszédainké az aranyérem: Románia az egész Európai Unió (EU) legjobb teljesítményét nyújtotta a maga 4,2 százalékával, de nem jelentős a lemaradása a szlovákoknak (3,6 százalék), valamint a lengyeleknek (2,5 százalék) sem.

Az EU-átlag negyedéves bázison fél százalékkal, éves bázison pedig 1,7 százalékkal nőtt az idei első negyedévben.

Az Unió huszonnyolc tagállama közül egyelőre csak húsz adatai ismertek, ám a maradék nyolc közül négy (Svédország, Csehország, Málta, Írország) tavaly a növekedési rangsor élén állt, így nem valószínű, hogy most rosszabbul teljesítenének nálunk. Egyedül Dánia és Szlovénia nyújthatott nálunk gyengébb teljesítményt, ám ennek valószínűsége is elég alacsony – írja elemzésében a Portfólió.

A KSH is borús képest fest

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján is megtorpanni látszik a magyar gazdaság növekedése az idei év első három hónapjában. A szervezet gyorstájékoztatója szerint a magyar GDP idén január és március között csak 0,9 százalékkal növekedett, amivel a legpesszimistább várakozásokat is sikerült alulmúlni – a legalacsonyabb becslés is 1,7 százalékos növekedést várt. Csak összehasonlításképpen: a tavalyi utolsó negyedévben 3,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság.

A növekedést leginkább az fogta vissza, hogy az uniós beruházások kifutottak: az építőipar teljesítménye például 27,6 százalékkal esett vissza éves alapon, és továbbra is egyre csak lefelé tart; márciusban már 33,9 százalékkal kisebb volt a szektor teljesítménye, mint tavaly ilyenkor.

Az ipari termelés is visszaesést mutat, márciusban már ötödik hónapja folyamatosan csökkent.

Csúcson az államadósság

Az államadósság március végére a GDP 76,9 százalékára emelkedett a tavaly év végi 75,3 százalékról – közölte Magyar Nemzeti Bank (MNB). A névértéken számításba vett konszolidált bruttó adósság idén eddig 1,633 billió forinttal nőtt, így március végén már 26,147 billió forintra rúgott.

Az első negyedévben szinte mindig emelkedik az államadósság, mert föl kell tölteni az állam pénzügyi tartalékait – az év végi adósságráta beállításához az állam leapasztja a tartalékait –, ehhez pedig jelentős mennyiségű hitel szükségeltetik. Az effajta trükközés már megszokottnak mondható, sokáig csak ezzel lehetett elfedni a kedvezőtlen államadósság-tendenciát – írja elemzésében szintén a Portfólió.

Mindezek mellett a költségvetési fegyelem továbbra is jó, azonban a gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól, az infláció pedig meghaladja azokat, így nem kizárt, hogy GDP-arányosan újra emelkedni fog az államadósság, és 2016 végén megint trükközésre lesz majd szükség a számok kozmetikázása érdekében.

Az Eurostat márciusi adatai alapján az egy főre jutó GDP-t illetően négy magyarországi régió is az Unió legelmaradottabbjai között volt, miközben például Prága messze az uniós átlag fölött termelt – a pozsonyi régióval együtt még Bécset is megelőzte –, a Magyarországtól elcsatolt romániai régiók közül pedig egyik sem végzett a legrosszabb húszban. Az okokról akkor átfogó cikkben számolt be a Budapest Beacon.

A növekedést áldozzuk föl a stabilitás oltárán

A magyar gazdaság megérezte a két egymást követő uniós ciklus közötti rést, de a kínai gazdasági válság hatása is érződik a számokon – nyilatkozta az ATV Start műsorában Sarkadi-Szabó Kornél pénzügyi elemző kedden.

A magyar gazdaság egy lábon áll: ha az autógyártók jól teljesítenek, akkor van növekedés, csakhogy ebben Magyarország és például Szlovákia nem különbözik egymástól, abban azonban már igen, hogy Magyarországon hatalmi kérdés a stabilitás, ami a növekedés kárára megy – magyarázta az elemző. Meg kell védeni a magyar gazdaságot a megingásoktól, hiszen ha túl sok erőforrás van a külföldieknél, azzal Magyarország úgymond kiszolgáltatottá válik a külföldi hatásoknak.

Ennek jegyében a magyar kormány például arra ösztönzi a lakosságot, hogy állampapírba fektesse a pénzét – immár a lakossági állampapírok állománya 4,8 billió forintra rúg –, emellett pedig a jegybank is ugyanerre ösztönzi a kereskedelmi bankokat: egy év alatt majdnem kétbillió forint áramlott így a pénzintézetektől állampapírba.

Ez a bunkerépítés annyiban sikeres, hogy az ország finanszírozása a hazai befektetések felé tolódik el, ugyanakkor örök dilemma, miszerint valaki vagy fogyaszt, vagy megtakarít. Ha megtakarít, akkor abból nem tud költeni, és nem lesz növekedés. Szlovákia, Lengyelország, Románia vagy Csehország gazdasági életében az autógyártással legalább megegyező mértékű szeletet jelent a GDP-növekedésben a fogyasztás-növekedés – mondta Sarkadi-Szabó.

Szerinte volna tér, „ki kellene merészkednünk a bunkerből”, ám ezt a magyar gazdaságpolitika nem hagyja, mert egyetlen célja a stabilitás, a hatalmi pozíció védelme. Ez a gondolkodás egy bizonyos szintig teljesen ésszerű, ám egy szinten túl már csupán hatalomtechnikai kérdés – vélte a szakértő. Az állam most már pajzsként használja a bankokat és a lakosságot – tette hozzá.

A családi otthonteremtési támogatás hatása a második félévre tehető, ám hogy ez milyen mértékű lesz, még nem lehet tudni, félelmei szerint azonban nem lesz olyan mértékű, mint amennyire a kormány számít. A családi otthonteremtési támogatás és vele az építőipar fölpörgetése egyébként ésszerű és indokolható lépés – mondta.

Sokan azzal riogatnak, hogy amennyiben 2020-tól elapadnak az uniós források, akkor – mivel a magyar gazdaságot jelenleg szinte csak azok hajtják –, az ország recesszióba fog süllyedni. Sarkadi-Szabó Kornél úgy véli: részben simán átvehetné a húzóerőt a fogyasztás, ha az állam hagyná a magánszférát érvényesülni, és nem lenne ez a túlzott ösztönzés az állampapírba való befektetésre.

A terv azonban távolról sem ez, hiszen a konvergenciaprogram szerint 2018-tól ismét visszaesik majd a lakossági fogyasztás. Mindeközben Romániában például őrült módon erősödött a kiskereskedelmi forgalom. Ehhez persze vonzani kellene a külföldi szereplőket, ami kockázat, hiszen külföldieknek kell egyre inkább finanszírozniuk az országot – magyarázta a szakértő.

Ha minden egyes évben két és fél százalékkal teljesítenénk a szlovákok fölött GDP-növekedésben, tehát ők például nőnének kettő százalékkal, mi pedig négy és féllel, akkor nagyjából tíz évbe telne, mire behoznánk őket bér- és életszínvonalban úgy, hogy most épp ennek az ellenkezője történik, hiszen épp ők húznak el tőlünk.

Ha Németország minden egyes évben egy százalékkal nő, nekünk öt és féllel kellene növekednünk negyven éven keresztül, hogy megközelítsük a német életszínvonalat – példálózott Sarkadi-Szabó Kornél.