Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor a sajtótájékoztatón. Fotó: MTI

Háromnegyed órás csúszással kezdődött Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtök délutáni budapesti sajtótájékoztatója. A sajtótájékoztatón – melyen a magyar sajtó szegmensei közül kizárólag két kormányközeli orgánum kapott kérdezési lehetőséget – elhangzott: számos kétoldalú megállapodást írtak alá. Orbán azt mondta: „Magyarország gázellátása 2021-ig biztosítva van”, emellett a magyar kormány döntött a magyarországi orosz orthodox templomok fölújításáról. Putyin közölte: megállapodtak a budapesti metrószerelvények Oroszországban történő fölújításáról is. Azt is mondta: Oroszország kész a paksi beruházás tizenkétmilliárd eurós költségének az egészét hitelezni.

A meghirdetetthez képest közel háromnegyed órás késéssel kezdődött sajtótájékoztató elején Orbán Viktor „Magyarország és a magyar emberek nevében” megköszönte Vlagyimir Putyinnak magyarországi látogatását. „Oroszország elnökének a látogatása mindig megtiszteltetés számunkra” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint „hosszú és sikeres” tárgyalások zajlottak. Hangsúlyozta: „a megbeszélések középpontjában gazdasági kapcsolatok álltak”. A kormányfő szerint „Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal”. Közölte: minden évben átnézik a kapcsolatok állását. Ennek keretén belül tavaly ő járt Moszkvában, most ezt a látogatást viszonozza Oroszország elnöke. Úgy folytatta: aláírták „a regionális együttműködésről szóló dokumentumokat”, Magyarország megnyitotta a kazanyi főkonzulátusát és aláírták „a külügyi konzultációs tervet”.

A korábbi szerződések módosításával „Magyarország gázellátása 2021-ig biztosítva van” – folytatta a miniszterelnök. Erről az összes szerződést megkötötték. Megállapodtak, hogy tárgyalásokat kezdenek a 2021 utánra vonatkozó gázellátásról.

Tárgyaltak a nukleáris együttműködéséről – folytatta Orbán. Ezzel kapcsolatban megállapították „hogy az akadályok nagy részét már sikerült elhárítani”. Azt mondta: egy nyitott kérdés van, amivel kapcsolatban várják az Európai Unió döntését. Mint fogalmazott: idén megkezdődnek az előkészítő munkálatok, 2018-ben pedig a kivitelezés. A miniszterelnök a „Paks” szót nem ejtette ki a száján.

„Nehéz nemzetközi környezetben” születtek meg a gazdasági együttműködés eredményei – mondta a kormányfő. „A kontinens nyugati felén […] oroszellenes politika vált divattá” – így Orbán, aki szerint „ebben a közegben […] kellett a gazdasági kapcsolatainkat megvédeni”. A két ország közti kereskedelem „minden erőfeszítésünk ellenére” jelentősen visszaesett, s ezzel 6,5 milliárd dollár kár érte Magyarországot. A kormányfő annak a reményének adott hangot, „hogy hamarosan jó orosz-európai együttműködést köszönhetünk”.

„Ösztöndíjakat ítéltünk meg egymás diákjainak számára” – folytatta a miniszterelnök. A magyar kormány döntött a magyarországi orosz orthodox templomok fölújításáról – közölte.

Az elmúlt két évben magyar élelmiszeripari beruházások jöttek létre Oroszországban. „Szeretnénk folytatni mindezt” – mondta. Szavaiból kiderült: megállapodtak arról is, hogy a magyar vízipar kap beruházási és fejlesztési lehetőséget kap Oroszországban.

Orbán szerint külpolitikai kérdések is szóba kerültek. „Az orosz-magyar kapcsolatokból mindent megmentettünk és megvédtünk, ami lehetséges volt” – folytatta a politikus. Mind gazdasági, mind politikai szempontból gyümölcsözőek voltak a tárgyalások – zárta beszédét a miniszterelnök.

A meghívásért Orbán Viktornak köszönetet mondó Vlagyimir Putyin szerint a tárgyalásokon nagy hangsúlyt helyeztek a gazdasági fejlesztésre. Úgy folytatta: külügyminiszteri szinten szoros a két kormány kapcsolata, ám a kereskedelem mértéke a felére csökkent az elmúlt két évben. Ezt nem szabad hagyni – folytatta Putyin.

Az energetika területén folytatódik az együttműködés – folytatta. Közölte: a paksi atomerőmű két új blokkjának építésével egy mintegy tizenkétmilliárd eurós beruházás jön létre. A két új paksi blokkal duplájára növekedhet az atomerőmű teljesítménye – mondta az orosz elnök. Mintegy tízezer új munkahely jön létre – folytatta, megjegyezve, hogy a Gazprom beszáll a paksi reaktorba.

Putyin arra hívta föl a figyelmet, hogy a Magyarországon fölhasznált kőolaj- és földgáz jelentős része Oroszországból származik, egyúttal Magyarország fontos tranzitország is Nyugat felé. Kiemelte a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (Mol) Szibériában a kőolaj-kitermelés növelését tervezi.

Közölte: Oroszországban újítják föl a budapesti metrószerelvényeket, valamint a vagongyártás terén, harmadik országban realizálandó orosz-magyar együttműködésről állapodtak meg. Erősítik a regionális együttműködést a tizenkilenc magyar megye és a több mint ötven „oroszországi szövetségi jogalany között” – folytatta az orosz elnök. Ugyancsak erősödik az együttműködés humanitárius és oktatási téren. Többek közt nagy hangsúlyt fektetnek az orosz nyelv magyarországi oktatására.

Putyin megismételte az Orbán Viktor által már elmondottakat, hogy tudniillik megállapodtak a magyarországi orosz egyházi épületek fölújításáról.

A tárgyalások során szóba került Kelet-Ukrajna és Szíria helyzete – folytatta Oroszország elnöke. „Egyesítenünk kell erőfeszítéseinket a nemzetközi terrorizmus ellen” – mondta, hozzátéve, hogy aktívan szeretnének föllépni „az európai migrációs válság megoldása érdekében”.

Beszéde végén Vlagymir Putyin megköszönte vendéglátóinak – kiemelve a magyar miniszterelnököt – a vendégszeretetet és „a gyümölcsöző tárgyalásokat”.

„Oroszország és Magyarország más dimenzióban mozog” – reagált a Magyar Televízió kérdésére Orbán Viktor. Szerinte Magyarország az ottani keresztények védelme érdekében tud föllépni Szíriában. „A keresztény közösségek védelmét a világon mindenhol fontosnak tartjuk” – mondta.

„A világ egy jelentős átrendeződés folyamatában van” – folytatta Orbán, aki szerint ez az átrendeződés oda vezet, hogy stabil és kiegyensúlyozott kapcsolat jön létre az Európai Unió és Oroszország között.

Az Origó kérdésére a miniszterelnök úgy reagált: a paksi hitelmegállapodás újratárgyalása nem került szóba. „Van egy megállapodásunk Oroszországgal, az egy jó megállapodás” – mondta. Szavaiból az derült ki: a kormány az építkezés mielőbbi megkezdését szeretné.

A bizonytalan ukrajnai helyzet miatt Magyarország a gázszállítás diverzifikálásában érdekelt – mondta Orbán. Közölte: jó lenne, ha a „tetszhalott” Déli Áramlat „újra föltámadna”. (Arra Orbán nem tért ki, hogy a Déli Áramlat mikor támadt föl először – a szerk.) Úgy folytatta: Szlovákiával van összeköttetés, úgyhogy Szlovákián keresztül is jöhet Magyarországra földgáz.

Putyin ezt azzal egészítette ki, hogy akár az Északi Áramlat, akár a Török Áramlat igénybevételével, de az orosz gáz biztonságosan „meg fog érkezni a magyar piacra”.

A paksi beruházás már említett tizenkét milliárd eurós költségének „nyolcan százalékát orosz hitelből terveztük biztosítani”, de Oroszország kész akár az egészet hitelezni, csak akkor újra kell tárgyalni a megállapodást – mondta az orosz elnök.

Az Izvesztyija kérdésére Putyin úgy felelt: múlt pénteken Ukrajna provokálta ki a donbasszi incidenst. Az ukránok kétszáz méterre behatoltak a szakadárok területére – mondta. Szerinte az ukrán vezetésnek pénzre van szüksége, amihez úgy tudnak hozzájutni, hogy egy agresszió áldozataként mutatják be magukat a Nyugatnak. Szerinte az Egyesült Államok elnökválasztási kampánya során az ukrán kormány „egyértelműen állást foglalt az egyik jelölt mellett”, ráadásul ezt a jelöltet anyagilag támogatták „az ukrán oligarchák”. Szavaiból kiderült: ez a jelölt nem győzött. Közölte: a szociál- és a gazdaságpolitika „Ukrajnában csődöt mondott”, így az ukrán vezetés a problémákat a konfliktus kiélezésével kívánja megoldani. Az ukrán kormány nem kívánja a minszki egyezményt betartani – folytatta. Az orosz elnök azt reméli, hogy a kelet-ukrajnai helyzet eszkalálódását „a józan ukrán erők nem fogják hagyni”.

A közelmúltban Magyarországon járt az ukrán miniszterelnök – folytatta Orbán Viktor, aki egyetértett Putyinnal abban, hogy az ukrán-orosz konfliktus egyetlen lehetséges megoldása a minszki megállapodás betartása. Szerinte ez Magyarországnak is érdeke, mint ahogy az is, „hogy Ukrajna egy stabil és sikeres ország legyen”. Közölte: a minszki megállapodás kedvezően hatna az ukrajnai magyarok életére is, mivel az „kisebbségi és demokratikus jogokat is garantál”.

Az orosz állami tv-csatorna, a Tyelekanál Rosszija kérdésére Orbán úgy válaszolt: Magyarországnak az a fontos, hogy az orosz nyersanyag Magyarország területére „minden körülmények között eljuthasson”. Erről született megállapodás, „és az elnök úr ezt garantálta”. A Török Áramlat Magyarország felé történő kiépítése „bennünket érdekel”, az északi irányból történő gázellátás szintén érdeke Magyarországnak, „ha máshonnan nem jut gázhoz”.

Orbán szerint Magyarország ma nagyon „barátságtalan közegben” létezik: „Magyarország kiépítette a nagykapacitású határkeresztezési kapacitását mind Horvátország, mind Románia irányába”, de a két EU-tagállam egyike sem építette ki a Magyarországra és Magyarországról történő földgázszállításhoz szükséges infrastruktúrát. „Magyarország ma déli irányból egy energiablokk alatt áll” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint „a diverzifikáció jó dolog, de ha csak mi csináljuk, más uniós ország nem, akkor sajnos marad a korábbi egyoldalú kapcsolatrendszer”. Hangsúlyozta: kulcsfontosságú az idevonatkozó megkötött magyar-orosz megállapodás.

Magyarország stabil, fizetőképes partner, így Oroszországnak is érdeke a zökkenőmentes kőolaj- és földgázszállítás – vette át a szót Vlagyimir Putyin, aki szerint „ezek tisztán gazdasági kérdések”, amelyeket nem tesznek politikai kérdésektől függővé. „Készek vagyunk mindenre, csak garanciákra van szükségünk” – közölte az orosz elnök. „Ha a mi terveinket végrehajtják, mindenki elégedett lesz, és energiabiztonság lesz a kontinensen” – zárta a sajtótájékoztatót Vlagyimir Putyin.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):