Kedden a kormány nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet Tarsoly Csaba írt Orbán Viktornak, viszont a Havasi Bertalan által a Népszava rendelkezésére bocsátott e-mail alapján a miniszterelnök már egy nappal korábban válaszolt rá. Havasi Bertalan igyekezett feloldani az ellentmondást. Eközben Lázár Jánosnak és Orbánnak is meggyűlt a baja a dátumokkal.

Egy továbbított e-mailt bocsátott a Népszava online rendelkezésére a kormányfő sajtófőnöke, akitől a hírportál azt tudakolta, miért nem ismerheti meg a közvélemény Orbán Viktor Tarsoly Csabának adott válaszát. Az eredeti elektronikus levél dátuma március 9-e, 17 óra 24 perc, ám a kormány által nyilvánosságra hozott Tarsoly-levélen jól látható a pecsét, miszerint azt március 10-én iktatták a Miniszterelnökségen. Orbán Viktor tehát egy nappal hamarabb válaszol(hatot)t Tarsoly Csaba levelére, mint ahogyan az megérkezett a kormányfőhöz – írja a Népszava.

Az e-mailt Nagy János, Orbán kabinetfőnöke és személyi titkára jegyzi:

„A Miniszterelnök úrnak 2015. március 9-én kelt levelét köszönettel megkaptuk. Miniszterelnök úr annak tartalmáról tájékoztatta a gazdasági minisztert. Varga Mihály miniszter úr az Ön által javasolt tárgyalásra még a mai napon kijelöl egy tárgyalópartnert, aki várhatóan még a mai napon jelentkezik Önnél.”

Hogy a kormányfő miként válaszolhatott egy nappal korábban egy később érkezett levélre, illetve hogy a nemzetgazdasági miniszter vagy megbízottja végül felvette-e a kapcsolatot a Quaestor-vezérrel, arról a Népszava kedden megkérdezte Havasi Bertalant, ám ő nem válaszolt.

Tarsoly március 9-ei keltezésű levelében, amelyet tehát március 10-én iktatott a Miniszterelnökség, azt írja: csődeljárást kezdeményeznek, mert „további finanszírozásunk ellehetetlenült, annak folytatása felelőtlenség lenne”, noha a Quaestornál nem állt elő „Buda-Cash-helyzet”, mert a Quaestornál vezetett ügyfélszámlákon „ügyfeleink pénz- és értékpapírvagyona rendelkezésre áll”.

A Quaestor vezetője megoldást is javasolt, szerinte ugyanis megelőzhető a cég bedőlése, amennyiben a cég állami tőkeinjekciót kap. Ha ez megvalósul, akkor elkerülhető körülbelül ötvenezer ügyfél megkárosodása, nyolcszáz munkahely megszűnése, a bizalom pedig megmaradhat a pénz- és tőkepiacban. Tarsoly levele kicsit úgy hangzik, mint egy zsarolás.

A tőkeinjekció keretében Tarsoly az államtól várt hitelt vagy kölcsönt, cserébe abból államkötvényt jegyzett volna, így „a pénz azonnal visszakerül a költségvetésbe”.

Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár (képünkön) ezt a levelet – igaz nem teljes egészében – bemutatta az ATV Szabad Szemmel című, pénteken fölvett vasárnapi adásában. Giró-Szász szerint a levél egyértelműen mutatja, hogy a brókercég vezére akkor tájékoztatta először Orbánt a helyzetről, a dátum alapján pedig szerinte nyilvánvaló, hogy Tarsoly ugyanakkor juttatta el a levelet a miniszterelnökhöz, amikor a jegybank felé is jelezte a bajt.

Havasi Bertalan végül feloldotta az ellentmondást: „A levelet személyesen hozták be március 9-én reggel, a válasz – láthatólag – e-mailen ment. Az, hogy 10-én lett beiktatva, egy technikai dolog” – válaszolta a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán a Népszava kérdésére.

Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár a kérésnek eleget téve egyébként fogadta Tarsoly Csabát március 10-én – közölte az Origo érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A találkozón a tárca közlése szerint Tarsoly Csaba ismertette a Quaestor helyzetét – írja az Origo. Közölte, hogy súlyos finanszírozási problémái vannak, és nem tudja biztosítani a Quaestor által kibocsátott kötvények likviditását. Tarsoly Csaba tett egy „irreális és elfogadhatatlan megoldási javaslatot”, amiben az államra terhelte volna a kártalanítás teljes költségét – ismertette az ajánlatot az NGM a portállal. Ezért az államtitkár „egyáltalán nem értett egyet a javaslattal, a tárgyaláson megállapodás nem született”.

Lázár és Orbán időzavarban

Mint arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor a múlt szerdán közölte, hogy már a Buda-Cash bedőlése után kiadta az utasítást: ha van bármelyik minisztériumnak pénze brókercégnél, azt azonnal vegye ki onnan. Csakhogy – mint arról szintén írtunk – nem sokkal később, a szokásos pénteki rádióinterjújában azt is mondta, hogy az első brókerügy, a Buda-Cash-ügy után, miután kiderült, a honvédelmi dolgozók egyik egészségpénztárának és önkormányzatoknak is bent ragadtak pénzei, „megszólalt a fejünkben a csengő”, hogy nem tudni, mi lesz a többi brókercéggel. Azonnal úgy döntöttek, hogy fel kell számolni azt a kockázatos megoldást, hogy brókercégeknél vannak adófizetői forintok – mondta Orbán.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János múlt csütörtökön azt mondta: a döntés március eleji, valószínűleg a március 4-i kormányülésen született meg. A dolog szépséghibája, hogy március 4-én nem volt kormányülés – a hónapban legkorábban csak 11-én. Az M1 Híradója a kormányülés memorandumára hivatkozva múlt pénteken végül azt közölte: Orbán a Buda-Cash-ügy kirobbanásának másnapján, a február 25-én tartott kormányülésen hozta meg a döntést.

Csakhogy a Honvéd Egészségpénztár február 26-án dőlt be, vagyis Orbán egy nappal korábban bizonyosan nem szerezhetett információt róla, tehát ez alapján aligha hozhatott döntést.

Giró-Szász András RTL Klubnak adott nyilatkozata megoldotta a rejtélyt: egyrészt elismerte, hogy a kormány a február 25-i ülésen döntött, hogy ki kell venni a pénzt a brókercégekből, másrészt szerinte Orbán csak rosszul emlékszik. Az államtitkár szerint „az a lényeg, hogy a kormányfő nem tévedett”, az pedig lényegtelen, hogy mikor döntött. Szerinte nincs abban semmi rendkívüli, hogy Orbán egy spontán újságírói kérdésre válaszolva összekeverte a dátumokat. Minden bizonnyal ez történhetett Lázár Jánossal is.

Giró-Szász ugyanakkor azt is elismerte, hogy a jelentés – amely alapján Orbán valójában döntött, és amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyetlen éjszaka alatt rakott össze – tartalmazott olyan elemeket, amik a sajtóban csak néhány nappal később jelentek meg, de szerinte ezekről a kisbefektetők is értesülhettek még a Quaestor bedőlése előtt.

A tisztánlátás kedvéért: a főbb események pontos sorrendje

– február 25.: kormányülés
– február 26.: kiderül, hogy a Honvéd Egészségpénztár is érintett
– március 4.: Orbán tájékoztatja a polgármestereket a bajról
– március 9.: bedől a Quaestor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium cége kiveszi a pénzét
– március 11.: kormányülés.