Az Ernst & Young és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) közös reklámpiaci felmérése szerint a televíziós reklámpiac 6%-kal zsugorodott 2013-ban.

56 csatorna adatai alapján a tévés reklámpiac mindössze 45,6 milliárd forintra rúgott 2013-ban, az előző évben ez a szám még 54,9 milliárd volt. Kovács Krisztián, az MEME elnöke elmondta, összességében ez már zsinórban az ötödik év, amikor csökkentek a bevételek, a klasszikus reklámszpotokból származó bevételek kevesebb, mint 4 százalékkal estek.

A negatív trenddel ellentétben a kábeltelevíziók 4%-os reklámbevétel növekedést könyvelhettek el, az online és mobilhirdetések 2012-ben 18 százalékos növekedést mutattak az előző évhez képest, és ez a tendencia vélhetően 2013-ban is folytatódott.

A teljes reklámpiac 2013-as adatai még nem elérhetőek, beleértve a rádió, óriásplakát és nyomtatott hirdetéseket. A Magyar Reklámszövetség adatai alapján ennek összege 2012-ben 174 milliárd forint volt, melynek 27,8%-át tették ki a televíziók hirdetései.  A várakozások szerint 2013-ra a televíziós reklámok részaránya a teljes piacon 25%-ra csökken.

Bár a 2013-as év nem volt túl jó az óriásplakát és rádióhirdetések szempontjából, az online és mobilhirdetések 2012-ben 18 százalékos növekedést mutattak, folytatva ezzel az előző év növekedési tendenciáját.

A vg.hu arról számol be, hogy a reklámozási eszközként a rádiós hirdetések még mindig alulértékeltek Magyarországon. Naponta mintegy 6 millió ember hallgat rádiót, ennek ellenére az éves reklám árbevétel csak 6-7 milliárd forintot tesz ki.

2013-ban a magyarok átlagosan naponta 4 óra 46 percet néztek televíziót, melyből 23 percet 78 reklám megtekintésével töltöttek. A televíziókban egyre több és több reklám látható. 2013-ban 4,5 millió reklámot adtak le, vagyis több mint 12.000-et naponta. Tavaly az ország két kereskedelmi csatornája a piac közel 30%-át tudhatta magáénak. A köztelevíziók csak 15%-ban részesedtek a reklámárbevételekből.

Annak ellenére várható a reklámárbevételek növekedése a 2014-es évben, hogy országgyűlési és Európai Uniós választások is lesznek idén, de a várható növekedés nem ezeknek köszönhető. Bár a 2011 áprilisában elfogadott Alkotmány nem teszi lehetővé, hogy a kereskedelmi médiacsatornák politikai hirdetéseket tegyenek közzé, a módosított alkotmány már lehetővé teszi a kereskedelmi média csatornáknak, hogy minden országos listát állító pártnak azonos terjedelemben és ingyenesen leadja reklámfilmjeit. Emiatt a kereskedelmi csatornák valószínűleg idén nem fognak politikai reklámokat sugározni.

Egy másik ok, amiért a kereskedelmi csatornák nem szívesen adnak le politikai reklámokat az, hogy a szabályozás szerint a médiumoknak, akik vállalják politikai reklámok leadását, semmilyen beleszólása sem lehet a reklámokba, ezáltal komoly kockázatot is kénytelenek felvállalni a magyar médiahatósággal szemben, nehogy megsértsék a médiatörvényt.

A törvény kötelezővé teszi, hogy az M1, a Kossuth Rádió és a Duna TV minden országos listát állító pártnak azonos terjedelemben és ingyenesen leadja reklámfilmjeit.

Hivatkozások:

Miért nem lesznek politikai hirdetések a kereskedelmi tévékben?, nol.hu; 2014. február 23.

Egyre több televízió osztozik egyre kevesebb pénzen, vg.hu; 2014. február 23.