Nem szabad különbséget tenni külföldi és hazai munkavállaló között az Európai Unióban, és tiltani sem lehet a külföldi munkavállalást – mondta Andor László. A volt európai uniós foglalkoztatási biztos szerint nem röghöz kötni kellene, hanem a hazai közeget vonzóvá tenni. A kormány hazacsábító-programja egyelőre nem jött be.

Az Európai Unión (EU) belüli migrációnak két oldala van: az egyik szerint, aki külföldön vállal munkát, annak egyenlő feltételeket kell biztosítani, a másik szerint viszont az EU peremvidékén az elvándorlás elérte azt a szintet, amely már veszélyezteti a gazdasági növekedést, vagy a társadalombiztosítási rendszereket – mondta Andor László volt uniós foglalkoztatási biztos (képünkön) az ATV Start műsorában pénteken.

Elsősorban nem korlátozásban – mint például a felsőoktatásban tanulók röghöz kötése – kell gondolkodni, hanem abban, miszerint a hazai munkahelyek, a hazai közeg és hazai gazdaság legyen annyira vonzó, hogy átmeneti idő után legyen kedve és lehetősége hazajönni annak, aki korábban elment. Sokan szeretnének négy-öt év után hazajönni, de ha nem látják a lehetőséget, akkor egy ilyen döntést sokkal nehezebb meghozni, és így az kitolódik időben – mondja Andor László.

Szerinte a bér nem minden, hiába vannak egyes szakmákban óriási különbségek a nyugati és a hazai javadalmazás között. „Ha csak ezen múlna az elvándorlás, akkor már egész Bulgária Svédországban dolgozna” – hozott egy szemléletes példát a szakember. Rengeteg egyéb tényező van: munkakörülmények, lakhatási lehetőségek és hosszútávú karrierlehetőségek. Ha ezek a körülmények javulnak, akkor azok, akik Nyugaton vállaltak munkát, hamarabb visszajönnek külföldről, vagy esetleg el sem mennek – tette hozzá.

A létező uniós lehetőségeket – mint például az Európai Szociális Alap forrásait, vagy az uniós mikrohitelprogramot – ki kellene használni, ezt azonban a magyar kormány elmulasztotta – jegyezte meg a volt uniós biztos.

Arra költeni, hogy jelezzük, a probléma létezik, nincs értelme – utalt Andor László a kormány hazacsábító-programjára. Felkészülésre jó, amikor már valóban vissza is akarnak jönni – tette hozzá. Diszkriminálni egy hazatérő és egy itthoni munkavállalót nyilván nem lehet, de valamilyen rásegítő programnak lenne értelme például azokban a szakmákban, amelyeket az elvándorlás jobban sújt – vélte.

A kivándorlás mértékéről nagyon nehéz jóslatokba bocsátkozni, de a diákok egyre nagyobb számban akarnak külföldre menni – mondta Andor László. Hozzátette: az elmúlt évek növekvő számai azt mutatják, sokan elveszítették a reményt, hogy Magyarországon jobb lesz.

Orbán Viktor hazacsábító-programja egyelőre nem túl sikeres

Aki a program keretében hazatér Magyarországra, az egy éven át havi százezer forint támogatásban részesül, és a repülőút költségeit is állja az állam. Londonban százan vettek részt a nyílt napon, hogy többet tudjanak meg a programról – írta múlt héten a 168 Óra Online.

A projektet az állami Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) működteti. Célként első körben százmillió forintból ötven embernek az Egyesült Királyságból történő hazacsábítását tűzték ki. Június elején ötvennégy érdeklődőről szóltak a hírek, ebből az Index szerint négy embert sikerült a hónap végére hazacsábítani.

Az Index idézi a program számait:

• Június 17-ig a program honlapján 1302 fő regisztrálta magát
• A programhoz nyolcvanhat fő csatlakozott, tehát ők töltötték ki a szükséges nyilatkozatokat
• Ebből videokonferencián nyolcvankét fő vett részt, ez az elsődleges szűrés a programban
• Konkrét munkahelyre eddig ötvenöt főt közvetítettek ki, ebből négy fő meg is kapta az állást
• A partnercégek száma ötvenkettő darab, náluk összesen 842 betöltetlen állás van
• A Facebook-elérések száma 116 ezer fölött van

A lap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva arról is ír, hogy tavaly a kivándorlás negyvenhat százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A valóság ennél még rosszabb lehet, sokan ugyanis nem jelentik a hatóságoknak, hogy külföldre költöztek.