Magyarország a béka feneke alatt az Eurostat legújabb jelentése szerint.
Szerkesztőségünk elnézést kér a békáktól ezért a hasonlatért

Luxemburg volt az Európai Unió leggazdagabb tagállama tavaly is: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a huszonnyolc tagú közösségben – írta kedden az Eurostatra hivatkozva az MTI. A hírügynökség arról is beszámol, hogy Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedében van, a visegrádi négyek között sem sikerült dobogós helyre kerülnie, és a három EU-tag volt szovjetköztársaságból kettő megelőzi.

2012, 2013 és 2014 után tavaly is Bulgária volt az Európai Unió (EU) legszegényebb országa, amelynek lemaradása óriási még a középmezőnyhöz képest is – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből. Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került.

Az uniós átlag a száz százalék. Az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) 106 százalék, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) pedig 105 százalék volt tavaly.

A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 264 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország az átlag 177 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 47 százalékot tesz ki.

Összesen tizenegy tagállamban – Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Ausztria (128 százalék), Dánia (127 százalék), Németország (124 százalék), Svédország (124 százalék), Belgium (119 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (108 százalék) és Franciaország (106 százalék) – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.

Az Eurostat arra is fölhívja a figyelmet, hogy Luxemburg és Írország esetében részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt kiugróan magas az egy főre jutó GDP.

Az átlagnál legfeljebb harminc százalékkal alacsonyabb kategóriába ugyancsak tíz ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Spanyolország (90 százalék), majd sorrendben Málta (88 százalék), Csehország (87 százalék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (82 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Észtország (75 százalék) Litvánia (75 százalék). Tehát a három EU-tag szovjet utódállamból kettő elég jól teljesít, Magyarország viszont nem fért be ebbe a csoportba.

A maradék hét ország közül Lengyelországban az egy főre jutó GDP 69 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország és Magyarország következik egyaránt 68 százalékkal. A sereghajtó Lettországban 64, Horvátországban 58, Romániában 57, Bulgáriában pedig 47 százalékra rúg ez az arány.

Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.

Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 137 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 53 százalékával. Az átlag fölött tíz ország teljesít: Luxemburg mögött Németország (123 százalék), Ausztria (119 százalék), Dánia (115 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Belgium (114 százalék), Finnország (114 százalék), Franciaország (112 százalék), Hollandia (111 százalék) és Svédország (111 százalék).

Az átlagnál legfeljebb harminc százalékkal alacsonyabb kategóriában tizenhárom ország szerepel: Olaszország (99 százalék), Írország (96 százalék), Ciprus (90 százalék), Spanyolország (88 százalék), Litvánia (83 százalék), Portugália (82 százalék), Málta (80 százalék), Csehország (78 százalék), Görögország (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Szlovénia (75 százalék) és Lengyelország (74 százalék) és Észtország (71 százalék).

A maradék öt ország csoportját Lettország vezeti 66 százalékkal, majd Magyarország következik 63 százalékkal, Románia 59 százalékkal, Horvátország 58 százalékkal, végül pedig Bulgária 53 százalékkal.

Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az előző három év során nagyjából stabil volt az országok többségében. Mindazonáltal, 2013-hoz képest egyértelmű javulás mutatkozott Romániában (5 százalékpont), Bulgáriában (4 százalékpont), Litvániában (4 százalékpont) és Észtországban (3 százalékpont); érzékelhető csökkenést mértek Luxemburgban (8 százalékpont), Hollandiában (4 százalékpont), Ausztriában (4 százalékpont) és Görögországban (3 százalékpont). Magyarország tehát még 2013-hoz képest sem teljesít lényegesen jobban.

Mindez annak fényében kap különös hangsúlyt, hogy A Nagy Ő szerint 2013 az emelkedés, 2014 a gyarapodás éve, 2015 pedig a változásé. (Ezt nem az MTI írja – a szerk.)

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):